Én reggelire tányérra kérem a Napot, madárcsicsergést, csészében finom fekete, izzik, éget a hajnal tenyere, homlokom ájult gondolat – robbanni készül, még vár. Léggömb száll, én is messze repülök. Fáradt katicabogár a föld, eltűnnek vágyak, árnyak, – csak [… Tovább]
* Ha a könnycseppek egyszer a világ szívére hullnak, birodalmak tűnnek le és bizonytalan lesz a holnap, mert akad majd közöttük aranyos mézszínű nem várt vendég, melynek szerepét nem érti semelyik földi nép, egy leölt oroszlán testéből kiszedett, veszedelmet hozó, [… Tovább]
Ezt már szeretem. Duzzogásban gy?ztelek le édesjó hitvesem. Hitem önmagában szerény, ál értékként nyeltem hazugságból, de úgy, hogy nem tudom volt-e, s ha igen, mi volt? De ismerem, bennem mindenki felvonult, jók rosszak, hepehupás-, rongyosok és felfuvalkodók. Mosolyrácsaim közén, szerencsét [… Tovább]
A gördeszkások és snowboardosok csinálják ezt. Bántotta, hogy nincs legalább egy rendes pár sítalpa, amivel, ha olyan ügyesen nem is, de hasonlóan suhoghat, pöröghet a homorú pályán, mint a nagyok. Egykoron, biciklivel, még a Mountain Bike ősével, amit Szputnyiknak [… Tovább]
Én, a toportyán egyszer egy ló portyán voltam a tó partján. Szerettem az agyaram lóhúsba mártani, de nem akartam én ezzel senkinek ártani, csak a dolgomat tettem, amikor nagy néha a kilógó lólábat ettem. Hogy ne hagyjak kétséget: egyszer [… Tovább]
