Egyéb

  Évek óta nem láttam a nagymamámat, mégis elevenen élnek bennem arcvonásai és a folytonos „szívem szottya” mondásai. A távolság miatt vasárnaponként, délelőtt telefonon beszélgettünk egymással. Ünnepekkor, illetve alkalomadtán pedig a gyönyörű képeslapba írt lélekemelő szavait örömmel olvastam. Gyakran dúdoltam [… Tovább]

Vers

A Nap mutatja

Tartásban rugalmas vagyok, ha kihív, vállalom a harcom. A gyerekkor varázsa olykor fel-felmutatja arcom.   A Nagy Folyót gyakran figyeltem: hangzás-nyelven mit locsog. Látszat-évek igazolnak: vízen kacsázó sorok.   Élhettem volna szebben is. Vörös a láthatár. Csillag csillagot kelt, a [… Tovább]

Vers

Veletek (

* Vállt vállhoz vetve, veletek indultam akkor régen a hosszú út porában, mezítláb csaptuk talpunk le a földre, arcunkat szélbe fordítottuk, fénybe, marta fagy, égette nap a bőrünket, kezed fogva vakot látó vezetett, éhezve, szomjazva, de mindig léptünk, mert tudtuk, [… Tovább]

Vers

Elmentek

Körbeállták a feny?fát,angyalzenére dobolt szívük,pásztorok szavát hallottákkézen fogva, felszök? der?t. Mennyb?l az angyal, ?szinte ének,feny?szag, ima, dallam és lélek!Áldás a szó, a Megváltó maga,kapzsiságtól mentes szétszálló ima.

Vers

Csillapodás

  Ez a nyugalom, amikor van egy egész napom arra, hogy bármit tegyek. Végre frissen ébredt gondolatokat válogathatok, a leragad a szem féle mondatok becsípődtek, miközben testem elaludt. Azért még volt ami ott is működött, beporozva az álomfelhős ködöt. De [… Tovább]