Böröczki Mihály - Mityka : Gyújtatlan gyulladjék, ojtatlan aludjék (regős énekek nyomában)

Hajdina-szalma,

cserfa a bocskor,

nyírfa a nadrág,

láncosi bot szól,

süveg virágzik,

pántlika rajta,

hej, regülejtem

mind idecsalja

azt, aki hallja.

Kilenc  ágon fonott vesszőkorbács csattan,

csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:

                               Porka havak esedeznek,

                               De hó reme, róma!

                               Nyulak, rókák játszadoznak,

                               De hó reme, róma!

                               Benyomoztunk a faluba,

                               De hó reme, róma!

                               A Bus Ferkó udvarába,

                               De hó reme, róma!

Kelj föl gazda, Isten szállott házadra!

Mondjuk-e, vagy nyomjuk?

 

Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,

csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:

                               Regülöm a gazdát, a gazdaasszonyát,

                               Adjon a nagy Úr Isten

                               Ennek a gazdának

                               Négy kis ökröt, egy kis bérest,

                               Arany ostort a kezébe,

                               Avval hajdigálja,

                               Rétökön, régi törvény,

                               Ej regö rejtem!

                               Azt is megengedte a nagy Úr Isten!

Hajdina-szalma,

cserfa a bocskor,

nyírfa a nadrág,

láncosi bot szól,

süveg virágzik,

pántlika rajta,

hej, regülejtem

mind idecsalja

azt, aki hallja.

Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,

csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:

                               Itt is tudunk egy szép legényt,

                               Kinek neve János,

                               Ott is tudunk egy szép leányt,

Kinek neve Fáni,

Pöndörgesse, röndözgesse,

Mint róka a liba farkát,

Még annál is jobban.

Hej regülejtem

Mind idecsalja

Azt, aki hallja.

Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,

Csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:

Amott ereszkedik,

amott ereszkedik

három sebes madár,

aranyfejű,

bársonytollú,

pávafarkú madár.

Kelj föl Hold, ne menj be!

Csillogj előbb, világosíts!

Úgy menj Jeruzsálembe!

Hej, regülejtem,

Mind idecsalja

Azt, aki hallja.

Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,

csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan.:

 

Amott van egy felhő, feketül-sötétül,

iramos folyóvíz, csodafiúszarvas,

ragyogó-agancsos, fényes-diadalmas,

fekete felhőtől csillogósra szépül.

Lánc  dobban, csörren,

Tűz-bika fújtat,

Fényes agancson

Mithras napisten,

Körben a csillagok zúgnak,

Pázsit a vízpart,

Gyönge füvében

Szép csodaszarvas

Hadd legelésszen.

Kilenc ágon fonott vesszőkorbács csattan,

csöngettyűs zaj suhog százfelé szakadtan:

                               Hajdina szalma,

                               Cserfa a bocskor,

Nyírfa a nadrág,

Láncosi bot szól,

Süveg virágzik,

Pántlika rajta,

Hej, regülejtem

Mind idecsalja

Azt, aki hallja.

Én mondom,

én mondom,

pogány-szép

regös dal

zuhogjon, zubogjon

fölmentett szavakkal,

és másképp, ahogy rég:

Gyújtatlan gyulladjék, ojtatlan aludjék.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1008 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.