Még ?rzöm ezt a lélegzetelállító csodát,
az akarat irányítható, várok
a kölcsönzött ártatlanság néma visszhangjára,
sárhalomból alkotok majd új imát.
Századokon átszáguldó évem szaporodik,
elégedetlen, viszket? perc köt, míg
üreges-üveg napok sík, kísértések lakta
sz?nyegein, porszázszorszép virágzik.