Marthi Anna : Vízöntőség

aki vizet önt tiszta pohárba

nem búsulja a létet nincsen homálya

áttetszik a leveg?tengeren ege hegén

beleborzong a végtelen kedvenc szava

is ilyen megállás nélküli felfestett

mosolyát omlósabb köd lepi

és hályogtalan homlokán elfér sok hurrikán

törzs india indián inka viking szenvedélyt hozva

megannyi szárnyaló szemöldök? éltet

papírba rejt valóság gesztenyéket

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Marthi Anna 1326 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak