Böröczki Mihály - Mityka : Egyperces akvarell

A hegyoldalról hófehér sikolyt

lövell széjjel egy lombkaréj virág,

egy fürt öröm, körötte zöld mosolyt

leveleznek a fák,

odébb – nyugtalan-húsú sziklaseb

gyötri, szaggatja szürkén a hegyet,

alul – göcsörtös út álmaival

viaskodik a zaj,

és levél-fodrosan úszik a csúcsig

száz fuvallaton

– lélegzik a Bakony.

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1008 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.