Vers

SzimatoLó

Nagy Adrienn, 6 éves kislány rajza   Szimat, az istálló legfinnyásabb lova idegentől ételt nem fogad el soha.   Mindent végigszagol, akárcsak az ebek, jó messziről nyerít annak, akit szeret.   Kölni, s parfüm-illat idegessé teszi, a túl szagos lovas [… Tovább]

Vers

Vázlat

– egy befejezetlen vázlat isten tenyerében …       Tükör előtt állva, csupasz magunkkal szemben ma mindenki más, mindenki idegen. Valljuk a szót, hisszük az álmokat, súlytalan lebegünk fentek és lentek ígéreteiben. Ujjaink közt gyűrődnek a széttépett igenek-nemek, tanuljuk [… Tovább]

Egyéb

A semmi ágán

http://www.youtube.com/watch?v=7zgSjSluTLA&feature=related     Az anyaföld alá nyúlt, és megkereste az apró ciciket. Barna rögök melegében érezte a magok új hajtásait. Szuszogás a föld alatt. Nincs vége: beleborzong, úgy kapar és öleli, mintha megmenthetné elszáradt emlékeit. Egybe gyűlnek a járatokban a [… Tovább]

Vers

Pegazus

(P. E. ló-verseinek hatására) Figyeljetek, olyan paci is van, ami nem látható, két oldalt hatalmas szárnya, amúgy akár a többi ló.  A Pegazus, mert így hívják, rúgkapál a Héttoronyban, de ha hátán Dudás Sanyi fenn szárnyal a csillagokban!

Vers

Árt-katlan

  tisztítótűz tablettáim a kihasadt hajnal pírjában megvonták gondolatok harcát csatatércsend lett és a füvek kardjait a szél visszatette e lobogással az örökbe kislábakon szaladó gyerek zsivaj a madarak éneke romlatlan természet közepén szalonnasütő kör üszkét szájamban ízessé formálja a [… Tovább]

Vers

Pajtásom

      Napra forgok, hideg van, kimutatta jégfogát a tél. Fát hasítok kint a kertben, markomba harap a fagyos fejszenyél. Fiatal segéd, egészen szálkás még a teste, egykor apám fejszéje is így kezdte, de azóta már számtalanszor megcsillant nyelén [… Tovább]

Vers

Hangulatcserepek

* http://youtu.be/_64nc_NLE_I     tegnap óta valahogy a fák is nagyobbak lettek megelevenedett a komor képek sora rám nehezült az éjjel, a napok halotti tora tükörben nézem, vajon ki vagyok megvakult foncsoron elkenődött kontraszt alig kivehető folt, vagy falon árnyék [… Tovább]

Vers

írni 2.

megtanulja elfelejtimegtanulja elfelejtia szavakatelfojtjameg?rzielfojtjameg?rzia szavakatnem bírja elnem írja lenem marad ittnem szalad kimegakasztjaelhelyezimegformázzaelengedia szavakat *** maradok a semleges nema te én nélkülaz ?snemz?az ?s-nem-létez?a szürke fekete-fehéra sötét kamraa sötét karmaa szádra merevedett gondolatjel az egy a vég nélkül kett?az átkötésa [… Tovább]

Vers

Mondottam…

  Egy új ember tragédiáját kéne írni – keretszín van-e, jó lenne megtudni, s mi választunk, vagy választva lennénk, rabok vagyunk, vagy szabadnak mennénk – elvégre Madách és Pet?fi egy év gyermeke; kérdés: ki tovább él, többet tud annál, ki [… Tovább]

Vers

meg-emlékezés

  Nézem a mai híreket: Kábszer – dílereket fogtak keleten, Göncz Árpi bá’ éppen ma lett kilencven.  Hosszabb távra terveznek a Lokinál, száz évig él, ha szűz-füvet inhalál(!) Valaki törvényi ellentmondásokat tisztáz, a rumos csoki tortán ujjnyi ropogós a máz. [… Tovább]

Mese

Bogárzene

*   Cirip-cirip, szól a tücsök, Hegedül és a napon ül, Nem érdekli a munka sem, Csak hogy húzza egyedül.   Mellette a béka koma, Unalmában bebrekeg, Vízben áztatja a lábát, Énekelve integet.   Arrább meg egy szitakötő, A zenére [… Tovább]

Vers

istentelen

anya szült, meztelen s szepl?t(e)len fogantam de bármennyire is lehettem volna isten életrajzom fattyúsorokba tördelte hitem etikai kódexet írtam a világegyetemhez kommentárt f?ztem a teremt? diplomamunkájához végkiárúsítást rendeltem el a mennyországban mégsincs hatalmam, sorsom kálvária keresztre feszül mert a messiás [… Tovább]

Vers

Hadd ne ragozzam

nincs szabad népcsak szabad szellemén meg épp nem írok semmitsemmi jót csak semmi-versetarról hogy a nép fiaként– miért épp akként?hadd ne ragozzam! –hirdetem szabadságoma hét f?b?n mögé bújóértelmiség h?lt helyén

Vers

Mégis

  Mély sóhaj az én romantikám a te józanságod mellett. Mégis kell… míg elfogynak a napok.   Kezed szorítom, ujjam fehérre zsibbad. Szem – lecsukva figyelem lélegzeted.   Belealszom ölelésedbe, ringat a csend. Azt a percet… soha ne feledd!   [… Tovább]

Vers

A lódoktornál

Sanyinak, a sunyi lónakbedagadt a szeme,pocsolyába lépett tegnap,s tán sár fröccsent bele. Bogárnak, a telivérnekfogazata kopott,emiatt már nehezebbenrágja meg a zabot. Sanyi szemébe a doktorszemcseppeket csöppent,Bogár fogát megreszeli alaposan fönt, s lent. Gyorsan gyógyul mindkét paci,hisz gazdájuk gondos,boldogok, hogy nem [… Tovább]

Vers

Volt egy világ

* http://youtu.be/0yltuR2wmSQ   Volt egy világ, sezlon szélen kuporogtam kályhafényben, anyám könnye, mint a csillag, apám szeme napként csillant.   Ott gurultak szerteszéjjel gyermekálmok, semmi félsszel, hideg talppal, forró fejjel, tengert léptem élvezettel.   Ha belöktek, s elmerültem, lelkem kínján [… Tovább]

Vers

A szenvedő

  Minden apró kocka mosolyodat rejti. Meglátlak, és ezredszer is beleremeg ott, a gyomortájéki vágyóideg. Ha két szemöldököm morcolom, csukott szájam ordítást visszafojtva lekonyul, tudnod kell – téged bámul lámpaoszlopom. Moccanatlan test ébreszti a kitárt kezű végtelent, fáj hozzád érnem, [… Tovább]

Adoma

A koldus (avagy minden relatív)

A jótev?t meglepte az ?szinte hang, de el?bújt bel?le a kisördög, gondolta, megleckézteti a fiatalembert. A lépcs?n jött felfelé az aluljáróban, amikor megpillantotta a férfit. A falnak támaszkodva, kis m?anyagpoharat tartott a kezében, és id?nként megrázta, jelezve az arra járóknak, [… Tovább]

Elbeszélés

Szürke föld

A mi utcánk utolsó, szám szerint XXI. része *             Szürke itt ősszel minden. Olyan szürke, mintha egy felsőbb hatalom befújna mindent szürkével, olyan szürke, mintha egy embertelen nagyság ilyenre rendelte volna meg a lakóparkot, [… Tovább]

vegyes

Csacsi a szomszédban

A széljegyzet – *   Tízéves kisgyermek lehettem, amikor unokatestvérem, az akkor már gyakorló orvos, a szobánkban, ahol a nagymamám házában laktunk, a csempekályha melegébe húzódva, így szólt hozzám:     — Öcsikém, én olyan szerelmes vagyok! De olyan!     — [… Tovább]

Egyéb

Csónakban

        Imbolyog alattuk. Cserepes szájukat harapdálni sem bírják. Nincs verítékük, bírni kéne még, de hogyan? Hiszen ott vannak, a semmi vizes, mégis kiszáradt közepén, füllesztő forralóval felettük, ami szétsüti  szemeiket. Enniük sincs mit és ahol minden vizes, [… Tovább]

Vers

Hittel

Higgy, hogy higgyenek neked lobogj, mint a láz, hitesd el mással, -fontos, mint éhezőnek egy szelet kenyér- hogy egyedül csak ő számít.   …majd elhiteti veled is, -ha a szíve megtelik s kiveti horgonyát -fontos vagy neki, s számít rád, [… Tovább]

Vers

Inga

Az anyagelv?ség – szegénység; behatárolja: mit, meddig játssz; még a szabályokat sem te adod, örülsz, ha befogad a világ.   Az anyag mögöttiben bízni – másfajta szegénység; nem ismer eléggé anyagot, aki éli, és már – mivel túlgondol rajta, azt [… Tovább]

Hírek

Csiffáry Gabriella: Régi magyar fürdővilág

“Egy nagyszabású fürdőtörténeti kiállítás anyagát kibővítve írtam meg ezt a könyvet, s mondhatom, nagyon élveztem. A Tisztálkodás a krónikákban, naplókban, végrendeletekben című fejezetben arra a kérdésre próbáltam választ találni, hogy jelentős történeti személyeink hogyan is tisztálkodtak anno?”       [… Tovább]

Vers

Borostásodom

Borostásodom, tömbházak tükreiben számolgatom az álmatlanság árkait.   Sz?kek a világ folyosói, lemeztelenít az id?.   Én a városba gy?zni jöttem, igazit, tisztát fütyölni, s most szótlanul, t?n?dve,   szívemben régi nyarak lassú, bágyadt fecskéivel járom a lakótelepek nyirkos lugasait, [… Tovább]

Élménybeszámoló

Repül?n

Kedves Imre! A nyelvtan szabályai nem öncélú dolgok, akármennyire is annak t?nnek néha. A megértést segítik azoknak, akik Téged olvasnak. Mármost értem én (legalábbis azt hiszem) mi a célod, de néhány megjegyzésem volna. Ha már nem használsz a mondat elején [… Tovább]

Elbeszélés

A fogadalom ereje

    Sötétedett. Gizi néni, a házigazda felesége, meggyújtotta a petróleumlámpát, s a kis konyhában kellemes meleg fény terült el. A fiatal tanítónő, a nagy asztal egyik oldalán másnapi leckéinek vázlatait írta, vele szemben Gyuri, a háziak hetedikes fia tanult. [… Tovább]

Vers

M?terem

    Testr?l van szó. ? fontosabb, nem költözik beléje az id?.   Szikrázik a vés?, porzik a k?.   A forma átveszi az élet nyelvét, egyetemes lesz, érthet?.   Most még kezem alatt fogyatkozóban alakul, de majd lélegezni kezd [… Tovább]