Böröczki Mihály - Mityka : Kamilla

A sárga pöttyre körített fehérek

be-belakták lágy szirmukkal a rétet,

a harsant zöld se birkózott a vággyal,

csak hempergett az áldás illatával,

egy folt elég volt – leste a gyerekszem,

hogy fehéredő rejteket keressen,

s mikor a szirom lágyan visszahajlott,

a jobb kéz gyűjtve töltötte a markot,

csak szedtük-vettük, térden körbejárva,

míg beleszaporodtak a kosárba,

majd teregették, örömében hagyták,

nap szítta meg, sugarak szárogatták,

bekönnyedült egy vászonzsák ölébe,

s míg fölhevült a beleszáradt fénybe,

már tudta bajra-nyűgre hogyan fogják,

hogy lobbant vízbe mint oltsák a szomját,

s csak Isten látta mikor, milyen okból,

de gyógyított a sárga pöttyű doktor.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.01.16. @ 07:58 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1003 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.