Nap: 2012.01.13.

(Defoe Kosztolányival próbálkozik nem oly rég ââ?¬â?? anakronizmus) Lakatlan szigeten, mi lakott sohasem – ez hát az ember, az üres palack, s közben az idill – akár képhiba – az alkony vidít és hajnal hasad.   Miféle vizekbe és vajon [… Tovább]

* alattvalód vagyok Láthatatlan kilenc napom ég és föld között illatok, fények, színek övezte világom után még kilenc nap zuhanás a holtak birodalmába, a hangtalan, színtelen másba, Gorgók se morognak bámulva egy halott lelket, megszokták, csak a Styx fekete vize [… Tovább]

Nem akarok aludni már, csak álmodni múlttá válva. Feladni magam portósan valahová, hol nem várnak. Megállni ablakod előtt, szerelmesnek lenni vakon. Megittasodott szavakat hallgatni szomjas ajkadon. Összekapaszkodni fénylőn borostyán-hittel, mint a Nap s bevésni kőszirt testedbe forrón lázadó magamat. Nincs menekvés, [… Tovább]

“…ne maradjon más, mint a becsületes, szeretni való Jóság…”     Makacsul gémberedett ujjaiddal smirglized a dőre falakat, kiszakadt körmeid véres fájásával, sikolyod beléd dermedten feszít, dühöddel rothasztod magadat, vered a kínt, vágod-zúzod, földre dobod, mint gyűlölt ellenséget, nyakon ragadod, [… Tovább]

Anya engem vár.  Ráér?sen bandukolok az ismer?s belvárosi utcán, az öreg, horpadt járda, hazafelé vezet. Szemben álló ház falán felirat: Hüje Maretics! Az id? és az es? rég lekoptatta a tört kavics, karcolt feliratát, én mégis tisztán látom a girbegurba [… Tovább]