Maretics Erika : Anya vár

Anya engem vár.

 Ráér?sen bandukolok

az ismer?s

belvárosi utcán,

az öreg, horpadt járda,

hazafelé vezet.

Szemben álló ház

falán felirat:

Hüje Maretics!

Az id? és az es?

rég lekoptatta

a tört kavics,

karcolt feliratát,

én mégis tisztán látom

a girbegurba írást,

mit egy gyerekkéz

hajdan ott hagyott.

Anyához közeledve

újra mint tízéves kislány,

magamban kuncogva

ballagok tovább.

 Kovácsoltvassal díszített 

kapunkhoz érek,

ma már nem készül ilyen,

zöld festéke pereg,

mely alatt

a százéves tömör fa

vidáman villan,

vállam, s oldalam

neki vetem,

az ódon rézkilincs

érintése meghitt,

mint anya simogató keze,

haza értem.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.01.13. @ 08:34 :: Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 205 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.