Adoma

Függelék Ágostonhoz

Benozzo Gozzoli – Iskola Tagastában Ágoston letudta ifjúkorát; vitte a férfit feje és farka; szabad akarat, amit a kora determinál; s végül a keresztség. Mónica örült, a férje pogány; de fia és annak fia már nem, az ágyastól származó Deodát. [… Tovább]

Karcolat

Havazásban

Messze futott a képzeletem… *     Bolond idő! — morogja a házmester. Vastag sálját szorosra tekeri nyaka köré, orra piros a fagytól. Kicsit küzd még a szembe fújó széllel lapáttal, söprűvel. Aztán legyint, s orrát fújva toporog a széles [… Tovább]

Vers

Időtlenségbe őszülőn

  Ma még a fényre árny vetül, holtak emléke menekül velem, hideg szobor – viasztetem – a tűnő jelen: ajkamra dermedő szó. Rideg-fehér vánkoson legfeljebb könnyes lenyomatom hagyom… Foszló anyag vagyok: múlt és jelen nélkülem rohan tovább.                 Sötétben vonszolom [… Tovább]

Vers

Utazó

  Halántékán sután dobol, sután dobol, tekintetébe sötét csíkokat gravírozott az ínség, a nyomor. A sáros-város poshadt pocsolyába fojtja z?rzavaros álmát, egy hajléktalan kábán, a járdaszegélyr?l lógatja fagytól elüszkösödött lábát, csak gubbaszt, nyakában rongyos kartonpapír táblán: ÉHES VAGYOK!!! Vegyél már [… Tovább]

Vers

A mini paci

Ha a világ összes lovatornasorba állna,Falabella, a törpe ló hátul poroszkálna. Belefér egy kutyaólbaez a drága paci. – Aprócskább a pónilónál! – ámul a csöpp Laci. – Úgy szeretnék felülni rá,olyan kedves jószág!  –– Nem lehet, mert könnyebb nálad,képzeld, te kis [… Tovább]

Vers

Páragőz

   Szegény pára, üveg széle színpadán táncot jár orrom előtt. Nem érzem, kibambulok a világba; hosszú láng-füst testével csiklandozna. Forró nyomán szorul a torok, lazul mi fáradt. Tenyerem siklói a kövek alól, aranytűzbe járnak. Ha hó kint, itt megmelegszünk, várakozással [… Tovább]

Egyéb

A béke illata

Fotó: Sós Eszter         A béke az a virág, mely a szeretet földjéb?l szökken szárbaelégedettség idején. Nem csoda, hogy csak rövid ideigérezhetjük illatát. – Többnyire, amikor egy újszülöttettartunk a kezünkben. Meggy?z?désem; a béke babaillatú.       [… Tovább]

Vers

Sután, fehér ingesen

Sután, fehér ingesen osonom feszes sorfalát a fáknak. Félem e rendet, s benne a csendet, jaját a hóropogásnak.   Kapaszkodnék kötényedbe, a szándék nyers és kegyetlen tiszta. Dideregve állunk tisztán, köténytelen: csontig csupaszítva.   Nincs világ a pupillán túl, csak [… Tovább]