Maretics Erika : Utazó

 

Halántékán sután dobol,

sután dobol,

tekintetébe sötét csíkokat

gravírozott az ínség,

a nyomor.

A sáros-város

poshadt pocsolyába

fojtja z?rzavaros álmát,

egy hajléktalan kábán,

a járdaszegélyr?l lógatja

fagytól elüszkösödött lábát,

csak gubbaszt, nyakában

rongyos kartonpapír táblán:

ÉHES VAGYOK!!!

Vegyél már egy képeslapot!

Budapest káprázatosan szép.

Ã?°zött peregrinus a metró

mocskos m?b?r ülésén,

kezében turistatérkép,

fulladozva az izzadó

testek kipárolgásától,

körülveszik

rebben? riadt szemek,

ábránd és valóság közt,

fura világukban rekedt

különös emberek,

mellette koldusasszony,

hajában nyüzsg? tetvek

láthatatlanok, akár ? maga,

együtt utaznak,

övék az éjszaka.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 201 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.