Nap: 2012.01.18.

Ne keresd kívül, fordulj vissza tenmagadhoz, az ember bensejében lakik az igazság. Ha pedig azt látnád, hogy saját természeted is változik, akkor emelkedj tenmagad fölé. (39, 72) Noli foras ire, in te ipsum redi; in interiore homine habitat veritas; et [… Tovább]

Felh?ket fércel az égre a tél,diderg? rétek hátán suhan,hópelyhekb?l horgol takarót:el kell fogadni: január van. Fáradt lépt? szürke délutánballag, páncéllá vált a jég,mi egymás fényében melegszünk:óvó szemhéja alá zár az éj.

  Testem aprócska, törékeny csónak, lebeg és lebeg ártatlan, szeszélyes áramlat sodorja, egy pillanatra élet és halál, vitorlázó sirály és a monszun ma összefonódnak. Fáradt tajték az óceánban sikló halak hátán, a múló id? csupán hófehér márvány, gyámoltalan lelkem most [… Tovább]

*       Bár hiszem, van még jó szándék, és az angyalok felszállnak, csak nem erre repülnek, tudjátok hol járnak?   Miért ennyi könnyes szótag? Kik élvezik e gyümölcsöt? Honnan, ím az eredetük? Mikor lesznek új hősök?   Karddal, [… Tovább]

saját fotó *   Eljött az este, a kiskapu zárva, nedves kövön még csillog a fény, az utcai lámpa sugarát látva szívünkben mégis ott a remény.   Csöpp kicsi gyermek kacaja hallik, álmokat szőve nyugszik a pók, szürke felhők az [… Tovább]

Ez az Amerika hangja párverse. Kicsit vártam vele, mert a kettő együtt még jobban fáj. Egy szegény ország keserŰ panasza     Hagyjatok élni, rablók, csendőrök, uzsorások, színváltó tőkekufárok, hatszemű Iustitiák, pénzrágó férgek, istentelen gyémántszámlálók, vörösek, zöldek, kékek, sárgába öltözött [… Tovább]

    Húzom a függönyt, szürkekék eget küld le a messzeség. Mit láttat kába gondolat, nézem visszafekve, hanyatt.   Semmi szándékom, észre sem veszem, rebben tekintetem. Magányos padot, kitekert ágakat rajzol fel a kert.   Felröppen? madarat várok – negatív [… Tovább]

* És eljött a nap, mikor megéreztük , nincs tovább, dimenzióinkban elfogytak azok a hontalan, lázas éjszakák, varázsunk is elillant, messze szállt, fürdették őket pletykaarcú, izzadt, estükben ébredő rémcsodák, és hiába hívtuk Istent, üres volt a lég, csak hegedűvonó hasította [… Tovább]