Kovács Imre : Mi ez a méz?

A szerelem – szent ?rület …

 

Mi ez a méz, amivel leveled
gyöngybet?it itattad át,
szavaidat, mint éhez?, faltam,
s még most is érzem illatát?

 

Mi ez a méz, mit hangod szívembe
édes méregként csepegtetett,
elbódítva szellemet és szárnyat,
holott az szabadnak született?

 

Mi ez a méz, mely puha ajkadon
mint érett gyümölcs, úgy terem,
s amellyel csókod gyarló lelkemet
?rzi, mint farkast a verem?

 

Mi ez a méz, mi selymes b?rödön
mint a verejték, gyöngyözik,
mit szomjas kezem, mikor megérint,
kiszáradt földként feliszik?

 

Miféle méz ez, amelynek cseppje
párduc-szemedb?l rám lövell,
szememen át a lelkem közepét
tüzes nyílként találva el?

 

Miféle méz ez – mit méz, e láva,
mely forró öledb?l kitör,
s testemet izzó rabszolgaságba
zárja földön túli gyönyör?

 

Nem méz ez, Édes, ez Te magad vagy,
én pedig éhes medveként
falom fel tested-lelked cseppjeit,
én leszek Te, s Te leszel én.

 

Legutóbb szerkesztette - Kovács Imre
Szerző Kovács Imre 8 Írás
Bölcsészként annyit olvastam már ... most megpróbálok írni is