Vers

Tavasz-sodró

Hideg az új tavasz, még délidőn isaz erdősáv felett a harangszó megáll,a böjti szél üvöltve tartja távol:– a harangláb irgalmas otthonát. A nyárfasor menti kanális is vacog szálkásra hűlt dermedt tömege alól,csend válik suttogássá, nem csak a létező:– múlt sodrát is [… Tovább]

Vers

Est

Már zümmögött az este láztól fülledt teste, cip?je orrán porzott az út sok -sok perce.   Ridegen lábamra lépett, bocsánatot se kérve, tapintatlan némasága idegen arcomat nézte.   Leültünk, így elveszetten ismerkedtünk a csendben. Istentelenné lett világra fonnyadó, virág-szemekkel.   [… Tovább]

Vers

Fények ülnek

Fények ülnek a táj vállára, zöld mosoly terül a dombokon, ábrándos hajtások lesnek a nyárra, kisimul red?zött homlokom. — ez a red?zött homlok annyira nem költ?i — már-már biológiai szakszónak hat — Nézek szépséges táguló világba, —- a szépséges el?tt [… Tovább]

Vers

Templommagány

    Nincs ködszürke, csak színes ablakok. Karcsú boltív, virágok, pár szentkép. Érzem a mozdulatlan padot.Nyugalom, harmónia, békesség.   Halk szívdobbanás, mozdul a kezem, h?vös és száraz, mégis tapad. Mély lélegzettel szívemre teszem:szól az ima, némán és hallgatag.   Bánat [… Tovább]

Vers

Az erd? pereme

elveszek minden nap töretlenül                 a fák között amik fejemben n?nek kószálok nevezhetsz erd?kerül?nek                 néptelen vadonban  dobálnak k?vel nevesincs szörnyek                 lassan tanulom hogyan ne fájjon ha az egyik mögül magamat látom                 egy k?darabon alszom a valóságot egy [… Tovább]

Hírek

Tánc Világnapja 2011

“Költészet, festészet és tánc. Uraim, mindez nem más, mint a gyönyör? természet pontos mása – vagy legalábbis annak kellene lennie.” (Jean-Georges Noverre)   1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ a tánc [… Tovább]

Novella

Igaz szó erejével

Oda lehet figyelni úgy a másikra, hogy félretegyük régi beidegződésünket, meggyőződésünket? Hol van akkor az őszinteség? A határokat meddig tágíthatjuk? * Igaz szó erejével     Mindig kiálltam a véleményem mellett és erre büszke voltam. Nem számított, hogy kinek, kiről [… Tovább]

Novella

SZÁRNYASOLTÁR

Julinak szeretettel        A kisfiú még nem tudta, hogy költ? lesz, de az ?t körülvev? világról csupa szépeket feltételezve gondolkodott. A gondolkodáshoz szükséges értelem-jelekkel: a szavakkal, a látszatok és minden nehézség ellenére, megfelel? szókinccsel rendelkezett. Csak éppen nem [… Tovább]

Vers

Kaleidoszkóp

Rabommá lett fények tükörcserepei messze- messze táncoló tegnapok. Ragasztott díszes bélyeg a homlokon. Üveggé lettél. Homokból vagyok.   Törött képek közé bújva látni nekem nem nehéz. Érzem vibráló létem. Már csak így maradva, rabigába hajtani kész, nem átlagos személyem.   [… Tovább]

Vers

Hamvazó

Miroszláv barátom emlékére.     A barátom, titkok tudója, tiszta termekben jár. Tamburája hevederen lóg a falon, nem hívják Milévát furcsa ritmusok a táncba. Temetünk. Törött pohárban könny a bor. „Hej, széles Duna,” – sír a harmonika, – száll a [… Tovább]

Vers

kövek

járok a partonkövek örömköveklépkedek rajtukmezítláb a folyóhoz futokkövek sajnálom kövekutánam dobták mindeta víznél térdelek kövek bátorság kövekszoknyám megpakolom velüksenki nem tudja hová tartunkkövek szívedtől szívemigsenki nem tudja hol ér véget utunkkövek mindenütt kövekbennem szerelem kikötőt építek

Vers

Albatros

szárnyas vers   ó mily régen szállok én veled az égtükröző tengerek felett szárnyad sepri a hullámokat már a teljes időnek őre vagy   a napba réved gombszemünk és fehéres habokból öltözünk a piciny szívmotor könnyűség szárnyunkon ring a lenge [… Tovább]

vegyes

CCCP

/ 1986.április 26 /    Dologtalan házak között menetelő csend   repedezik a száradt fények árnyékában. A fémes íz nehézkes „hárásó”,  tér híján evickél a  hangtompított sorokba göngyölt rémisztő való.  

Vers

Kontaktus

(dió-mód)   Sok éve járok már magammal, féltékeny természet vagyok. Uralom a páromat magamban, de közben mindent ráhagyok. Szerelmünk páratlan – tudom. Vitánk nincs, álmaink valók; Nem tudnék így vonzódni máshoz, felülmúlunk mi együtt minden rendhagyót. Különös kapcsolat a miénk, [… Tovább]

Vers

Carpe diem

*   Utcai lámpák bágyadt fénye fürkész, lépted ritmusával üzennek kopott lépcsőfokok… megelőz, észrevétlen bevon édes illatod… átlényegül testem, mint Hold-vonzásban a végtelen óceánok.   Holnap talán csalnak hívnek vélt idolok, itt a Földön, e pillanatban csak neked vagyok.  

Vers

Elhallgatott bűn

“Bűnömet végül megvallottam neked és nem takargattam vétkemet.”                                      (Zsolt.32:5)   Kiállni reszkető lábakkal  anyám elé szégyen nélkül ma se mernék – bár újra hallhatnám intő szavát – hogy megvalljam vétkeim neki mint [… Tovább]

Egyéb

Saját szobád

    A világ egy szoba, amin ezer ablak várja, mikor, melyiket tárod nappalra, éjszakára. Egyetlen ajtaján kilincset, csak belül találsz, ha kimész rajtanem térhetsz vissza már… 

Vers

Álomtalan

* Bryan Adams – Have You Ever Really Loved A Woman? http://www.youtube.com/watch?v=hq2KgzKETBw   Ma nem jön a szememre álom. Elcseréltem veled a perceket. Elfolyt az égi óceánon a tomboló érzelmek felett.   Fűszeres illatú az este. Ablakon csillanó remény. Álmodik [… Tovább]

Esszé

Hangyaként élünk

  Hangya módra éljük életünket. Lentr?l, a mélyb?l nehéz feljutni a magassághoz, fenséghez, teljességhez. Tesszük a dolgunkat, ki szorgalmasan, ki kevésbé, de mindig egymás mellett megyünk, küzdünk, gyakran hiába. Egymásra vagyunk utalva, harcolunk a magunk igazáért, talán a másoké is [… Tovább]

Vers

Tavasz

… hallgatlak…     Tavaszi szelek lassú susogása hallik,     árnyak rajza a vízen, hallgatlak.  Szavaid s  gyűrt szirmok hullanak.   Apró csillogás, csendes remény,    fák közt suhanó emlék… 

Sci-fi

A tökéletes háziállat

A tipográtor koppant az asztalon, de mielőtt elhalványodott volna, egy képre figyelt fel. Egy kislány mosolygott egy szőrös, kutyaformájú lénnyel a kezében. Egészen boldognak tűnt. *       „Háziállat mindenkinek! Rendelj meg tőlünk kedvencét! A legmodernebb technológiával elégítjük ki [… Tovább]

Egyéb

Harmat, virág

Az ország más-más vidékein más-más, de körülbelül Szent-György-nap tájban virágzó füvet neveznek így.       Kimentél hajnalban harmatot gy?jteni, zöld selyem hálóruhádban; nem szállt ki még szemedb?l az álom, ráleltél egy akkor kibújó új virágra, köszöntél neki, arcodon öröm. [… Tovább]

Egyéb

apróz

Nem sérelem, ha minden rosszal tisztába’ vagy;itt már gyógyírt keresel bármiben,sajgó fájás, szomorúság hegyek,nem ihlet az élet, csak követeli a h?st.Benned rugdalózik minden ébredésrevágyó újszülött csíra-gondtalan,félben hagyott szerelem a most,nem kiúttalan – remény a cél.   ——- Gondolat-írások. Ez jut [… Tovább]

Vers

Camilla dárdába téved

Camilla h?slelk?, harcos amazon, Metabus király lánya. A nép haragja el?l menekül? király Diana istenn?nek ajánlja lányát. A fegyverforgatásban jártas, küzdésre termett lány az arany b?völetébe esve kapzsisága áldozata lesz H?slelk? sz?z meztelen lába tapossa a szelet, tengerbe merül a [… Tovább]

Vers

Neked

  Én félek attól, aki nélküled lennék. A válladon állva is túl mély a verem.   Nem látom innen a csillagok fényét. Ölelj át! Fázom. Rendelkezz velem!   Elfog az oktalan  reszketés, amikor nem fogod éppen  két gyáva kezem.   [… Tovább]

Vers

Éjbe fonódva

F? simogatja a szell? tenyerét,csillagmosolyban fürdik a rét,árnyak surrannak a fák közt, s látomközelít, ellep a t?zszín? álom. Éjbe fonódik lelkem, tovafut,vágy nyitogatja a rég bezárt kaput,bársony takarón ringat a semmi, selyemmel fedve szívem sebeit.