Vandra Attila : Jártam egy fordított világban XX. (befejez?) rész

Miel?tt elolvassátok, menjetek a következ? linkre:

http://www.youtube.com/watch?v=huZlL58yvyM&feature=related

és hallgassátok meg! Utána megértitek miért kértelek, hogy az utolsó rész EL?TT hallgassátok meg!

 

 

 

 

Isten védd meg… Aotearoa-Új-Zélandot

 

Ha valaki felmegy a youtube-ra és az Új-Zéland himnuszára kíváncsian beírja, hogy „Anthem of New Zealand”  (http://www.youtube.com/watch?v=huZlL58yvyM&feature=related) meglepetésben lesz része. Annak az országnak a himnusza, mely még mindig elismeri az angol királyn?t, a szövege így kezd?dik:

 

Te ihoa atua

O nga iwi! Matoura,

Ata whakarongona;

Me aroha noa.

Kia hua ko te pai;

Kia tau to atawhai;

Manaakitia mai

Aotearoa!

 

Igen! Isten védd meg Aotearoát! Maoriul. S csak utána hangzik fel angolul is: a God Defend New Zealand. Abban az országban, ahol a maorik elvesztették földjeik 95%-át. Ahol az Új-Zélandi Földháborúkban legy?zték ?ket. Ahol becsapták ?ket a Waitangi Szerz?dés kett?s megfogalmazásával. Ahol kisebbséggé váltak. Mi történt?

Menjünk vissza egy kicsit id?ben a Waitangi szerz?déshez. A Hobson kormányzó által a 45 rangatira (törzsf?nök) elé terjesztett szerz?dés vitát váltott ki. Volt, aki ellenezte a szerz?dést, volt, aki támogatta. A mérleg nyelvét Hone Heke szava billentette át: „Kormányzó, te velünk maradsz, és olyan leszel számunkra, mint egy apa. Ha te elmész, a francia rumkeresked?k veszik át a maori népet. Honnan tudjuk, hogy mit hoz akkor a jöv?? Ha te maradsz, egy emberként veled leszünk, és a misszionáriusokkal.” Waka Nene hozzátette: „Egyesek közülünk elküldenék Hobsont. De ez nem oldaná meg a nehézségeinket. Már sok földet eladtunk az európaiaknak. (…) Miért nem küldtétek el évekkel ezel?tt a föld és italkeresked?ket? Itt már túl sok az európai, és sok gyermek, akik egyesítik a két fajt.”

A maorik ebben a szellemben kötik meg a Waitangi szerz?dést. „Még mindig jobb az angolokkal egyenl? lenni, mint francia kézre kerülni”. Amikor kirobbannak a háborúk, akkor sem felbontani akarják a szerz?dést, csak érvényt akarnak szerezni neki abban a formában, ahogyan ?k értették. Az elvesztett Földek háborúja rádöbbentette ?ket, hogy „kiharcolni” az igazukat nem tudják. A háború csak vért és szenvedést hoz nekik. Nem adták fel. Csak stratégiát változtattak.

Olyan politikusok emelkedtek ki közülük, mint Apirana Ngata, Te Rangi Hiroa, James Caroll és Meri Te Tai MangakÃ?hia. (James Caroll miniszterelnök is lett. ? volt az els? maori, akit lovaggá ütöttek). Jogi és politikai úton keresték igazukat. A földek eladásával sok maori rangatira olyan alapt?kére tett szert, amivel nagy szerepe lett az Új-Zéland (akkor még angol gyarmat) gazdaságában.

A maorik els? komoly politikai vívmánya az nem sajátos maori érdekvédelem: Meri Te Tai MangakÃ?hia, a Kohatitanga mozgalom kiemelked? alakja volt, kinek nagy érdeme van abban, hogy 1893-ban Új-Zéland els?ként a világon megadja a n?k szavazati jogát. (A második Dél-Wales ausztrál állam, amely 1895-ben megválasz­thatókká is teszi a n?ket. Új-Zélandon ez csak 1919-ben valósul meg, de így is az els?k közt a világon. Az els? európai állam, amelyben ez megtörténik, az a Finn Nagyfejedelemség – 1906-ban.)

E sikeres politikusok ellenére, eleinte kevés eredményt értek el a maorik tényleges és nem papíron való egyenjogúságának elismertetésében. A siker lehet?ségét az ország fokozatos függetlenedése kínálta fel. A gyarmat el?bb domíniummá alakult az angol birodalom keretében, majd 1947-ben Commonwealth állammá alakult.

Minden államnak nemzettudatra van szüksége. Valamire, amit?l a magyar magyarnak, és az új-zélandi új-zélandinak érezheti magát. Mindaz, ami ?t meghatározza, és megkülönbözteti másoktól. Nem elég ehhez az útlevél, állampolgárság, és a lakcím. Elméletileg egy „nemzetállamnak” elég a(z anya)nyelv. (Pl. az román, akinek anyanyelve román) Gyakorlatilag nem elég, ennél több kell egy nemzet öndefiníciójához. Az angol nyelv viszont nem hogy Új-Zéland, de még a Commonwealth öndefiníciójához is kevés. (Gondoljunk Amerikára).

Mib?l áll a nemzettudat? Közös történelem, közös kultúra, közös hagyományok, közös jelképek, közös… stb. Ehhez pedig egy vitatott alakuló-okmány (a Waitangi-szerz?dés) nem elég. A Shakespeare nyelvének kultúrája Nagy-Britanniát talán igen, de Új-Zélandot semmiképp nem határozza meg. A maori viszont igen. Az sajátosan új-zélandi.

Minden új-zélandi büszkén vallja „kiwi”-nek magát. Ha megkérdesz valakit, hogy ? kicsoda, nem új-zélandit mond, hanem kiwit. Ez annyira jelkép Új-Zélandon, hogy még a légier?nek is e röpképtelen madár a jelképe. Bár a kiwi-madár nem sajátosan maori jelkép (se a többi madár, mint a pukeko, és a tui) de ha souvenirt próbál a turista vásárolni, szinte csak pounamuból, csontból és fából készült maori jelképeket talál. A turizmus, mint gazdasági érdek, újra felfedeztette a maori zenét, táncot, faragásokat, legendákat. S Thor Hayerdahl óta csodálattal néz a világ a maori (és többi polinéz) hajósra. Ami történelem az országban, az maori. Nem lehetett többé lenézni a maorikat.

A végleges döfést a maorik diszkriminációjának az ökológiai katasztrófa adta. Az eredeti erd?k 90%-ának (és velük a védett állatok él?helyeinek!) elpusztítása után kiderült, hogy az ?shonos erd?k 95%-a maori kézen van. A maoriknak és a tapunak köszönhet?, hogy még van kauri, rata, kaka, tui, kiwi… Megindult egy fordított folyamat: a maorik visszakapták a földjeiket. A kormány hatalmas összegeket utal ki a védett flóra és fauna megmentésére. A Waikoropupu szent forrás vizét nem használják többé aranymosásra.

Ma az ország hivatalos neve Aotearoa-Új-Zéland. Két hivatalos nyelve van: a maori és az angol. Az All Blacks (a nemzeti rögbiválogatott) meccsei el?tt a játékosok eljárják a hakát. Az iskolában az angol anyanyelv?ek tanulhatnak maoriul, fakultatív tantárgy. És vannak érdekl?d?k. Mert ami maori, az az övék. A maorik a legigazibb kiwik. Nekik múltjuk és hagyományuk is van.

 

Végezetül egy utolsó gondolat: E noho rÃ?, Aotearoa! (Viszont látásra Aotearoa!) Csodálatos élmény volt!

 

(Vége)

 

 

Legutóbb szerkesztette - Vandra Attila
Szerző Vandra Attila 703 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miutén két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban korházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam klmiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakcióanalzis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.