Csillag Endre : A gereblye esete a magyar egészségüggyel 1.

“Az ásó széles mosollyal nézte a mindennapi vitát..”

 

  

A gereblye és a kapa háborítatlan békében élt egy külvárosi udvar szerszámos kamrájában. Kifogástalan volt a kapcsolatuk az ásóval, de ugyanez mondható el a többi szerszámmal is, amelyek egy kertes házban előfordulhatnak.

A gereblye a tőle elvárható gondossággal elsimította a kapa és az ásó által egyenetlenné tett földet. Egyedül gazdáik vitás ügyeit nem tudta elsimítani bárhogy is igyekezett. Így aztán azok vénségükre elváltak, de nem tudván megosztozni a vagyonon, ami aligha volt más, mint az egy egész élet munkájával, közösen szerzett és felépített kertes családi ház, egy udvarban laktak a válás után is.

Az ásó széles mosollyal nézte a mindennapi vitát, szóváltást: ki használhatja éppen a kapát vagy a gereblyét. Vita volt azonban azon is, hogy a szintén osztatlan tulajdonban lévő szőlőlugast hosszú- vagy rövidcsapra kell-e metszeni. A többféle almára oltott, és rég termőre fordult alany melyik ágáról, kinek, hány alma jár. Egy szóval a viták mindennaposak voltak, amit a jó szándékú és szorgos kerti szerszámok nehezen viseltek el. Hol az ember kapta ki a kapát az elvált felesége kezéből, hol az asszony lelte meg az ember által előle eldugott gereblyét.

A szerszámok egyébként kitűnő egészségi állapotban voltak. Az ásó és a kapa éles volt, mint a beretva (szerencsétlenségükre a nagyharang szava már a gazdáik között rég feledésbe merült), a gereblye foga hegyes és olyan egészséges volt, mint a makk.

Történt egyszer, hogy az elvált pár ismételten vitába, majd szóváltásba, végezetül csúnya veszekedésbe keveredett egymással. A kapa a kisház eresze alatt állt a mellette álló és hevesen gesztikuláló ember keze ügyében, aki éppen az övének tekintett kertrészt kapálta úgy meg, hogy állítólag kikapált volna néhány tő vajbabot az elvált feleség kertrészéből. Az asszony a nagyház verandájáról csatított elvált urára, kezében a gereblyével, mert ő meg a virágágyások közötti utakat takarította volna a fenemód szívós tyúkhúrtól.

A szomszédok ijedten vonultak be lakásaikba, még az ablakot is magukra zárták, hogy ne hallják a nyomdafestéket nem tűrő sértéseket. A galambdúc madarai Lőrincze Lajos emlékéhez imádkoztak, amivel emlékeztetni akarták az elvált párt régi turbékolásaikra. Mondanom sem kell,  minden eredmény nélkül.

Az affér odáig fajult, hogy az ember felkapta, azon földesen, a keze ügyében lévő kapát, és nagy garral elvált élte párjára rontott. Az asszony azonban – fürge lévén – elugrott a lesújtó kapa elől, és volt urát akként vágta hókon a gereblyével, hogy a négyfogú gereblye két foga mélyen, kettő csekélyebb mértékben beleszaladt az ember fejébe.

Na, hát itt kezdődött a gereblye kálváriája. Persze a mégis kíváncsi, leselkedő szomszédok menten összeszaladtak, valaki időben hívta a mentőket. Ott követte el a sok szakértő az első hibát, hogy nem azonnal értesítették a tűzoltókat is.

A mentők ugyanis a gereblye termetes nyele miatt nem tudták a sérültet berakni a rohammentőbe. Jól jött volna egy olyan fűrészes, akinek gyakorlata van a vibrációmentes vágásban, mert félő volt, a mélyebbre szaladt gereblyefogak esetleg további sérüléseket okoznak a sértett agyában. Végül valaki vállalván a műtét minden kockázatát, kb. tizenöt-húsz centis csonkra levágta a gereblye nyelét. Így aztán, nagy nehezen be tudták fektetni gazduramat – fejében a megcsonkolt gereblyével – az autóba. A gereblye tiltakozott, amikor meghallotta, hogy a traumatológiára szállítják, az ember nem, mert eszméletlen volt. A gereblye a fogászatra kívánkozott volna inkább, tekintettel szorult helyzetére. Így került a gereblye a baleseti előkészítőjébe, ahol a jól képzett és mindennel felszerelt sebészek sehogy sem boldogultak vele. Itt a gereblye megismételte, szerinte neki a fogászaton lenne a helye, ott bizonyosan lenne megfelelő fogó…. Rá azonban senki sem hallgatott. A közben huszonöt főre felduzzadt konzílium teljesen tanácstalanul állt az eset előttt. Hogyan távolítsák úgy el a gereblyét az ember fejéből, hogy kedves gazdája műthető legyen?!

Hívták hát a tűzoltókat, akik értesülve a forró helyzet mibenlétéről, nagy készültséggel kiszálltak. Hoztak sarokköszörűt, aminek leánykori neve született Flex; hidraulikus pedálvágót, amivel a roncsautókból szokták kivágni a baleseteseket. A probléma megint a vibráció, valamint az az éktelen szikrázás volt, amit egy rendes Flex lecsap. Jobb megoldás nem lévén, valaki vállalta a felelősséget a flexelésért, és a gereblye minden tiltakozása ellenére levágták két olyan ép fogát, amelyek mélyebben hatoltak az ember fejébe. Közben hűtötték az ember fejét, és kellő védelemben is részesítették a minden felé ugráló szikrák ellen. Az egyik kedves nővér szájmaszkja állítólag lángra kapott, de a közelben álldigáló egyik lánglovag hűvös csókja a lángot azonmód megfékezte.

A gereblye másik két ép foga sem járt sokkal jobban: azokat a hidraulikus vágóval csonkították meg úgy, hogy végük az ember koponyájában maradt, de szerencsére nem olyan mélyen. A sértett fejéből a gereblye fogainak maradványait az orvosok sikeresen kiműtötték, mondta el a kórház sajtóreferense. Mondókájához hozzátette még, az ember állapota stabil, noha és természetesen az intenzív osztályon tartják.

A rendőrségi vizsgálat elindult, hogy a szabadlábon védekező, ötvenhét éves asszony tettét jogos önvédelemből követte-e el, vagy életveszélyt okozó testi sértés megalapozott gyanújában marasztalható-e el.

A gereblye megmaradt részeit bűnjelként lefoglalták, aki ügyvédet kért, hogy keresetet indíttat a kórház ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és műhiba fennforgása okán.

A kapát és az ásót is kihallgatták, de vallomásuk az ügyben nem volt perdöntő. Abbeli reményüknek adtak hangot, hogy gazdájukat mielőbb teljes egészségben viszontláthatják.

 

 

 

Folyt.köv

 

 

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Csillag Endre 149 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.