Rácsai Róbert : Tavaszodik

Tavaszodik már, de annyira halkan;
a világot a tél vacogtatja még.
Pár rügyecske nagy félve előbukkan,
s éjjel fagyos dér alatt borzong a rét.

 

 

 

Tavaszodik már, de annyira halkan;
a világot a tél vacogtatja még.
Pár rügyecske nagy félve előbukkan,
s éjjel fagyos dér alatt borzong a rét.
Ám enged végül, s ezerszín ruhát ölt
egy reggel minden bokor, faág s fűszál:
jáde, smaragd s ki tudja még, mennyi zöld,
és a szélben friss élet illata száll!
Nézd, centiket nő a levél naponta,
minden kis bimbó fogja az ecsetjét,
mosolyt és örömet fest az arcodra:
boldog leszel, hogy elmúlik a sötét.
Mi is aludtunk, tavaszunk a remény:
erőre kap végre a Nap meg a fény.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.04.20. @ 20:45 :: Rácsai Róbert
Szerző Rácsai Róbert 171 Írás
1971. február 6.-án születtem Veszprémben, azóta is itt élek feleségemmel és két fiammal. Angol nyelvet tanítok. Verseket, esszéket írok, 2016-ban jelent meg első verseskötetem Séták Fiaimmal címmel. Korábban folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásaim. Emellett főleg ír költők, írók verseit illetve drámáit (Oscar Wilde, Joseph Mary Plunkett, Pádraic H. Pearse, W.B. Yeats, stb.) fordítom. Fordításaim egy része megtalálhatók a Magyarul Bábelben c. honlapon.Több megjelent különféle folyóiratokban, újságokban, néhány Yeats versfordításom pedig az EFACIS nemzetközi kiadványában is szerepel (Leuven, 2015). Jelenleg egyfajta történelmi regényfélén dolgozom. Hobby: nyelvészet, Tolkien nyelvei, íjászat, ásványok, olvasás, írás, filmek... sok minden.