Hónap: 2010 október

„Színház az egész világ

és színész… [« Tovább »] “Játsszunk!”

A folytonos robotban
dolgozni másért.
Elmúló reggelek,
a kávéscsészémbe… [« Tovább »] “A kávéscsészémbe beletöltött lomha másnapok”

kétszer kett? sohasem négy

minden reggel dolgozni mégy

sok beszédnek… [« Tovább »] “Kétszer kett?”

                                                        … [« Tovább »] “Illemet megcsúfolva”

Azóta…

neki fekete… [« Tovább »] “Fekete kabát”

Bels? zaj

Nem koldulom én mások jóindulatát.
Én is csak… [« Tovább »] “Bels? zaj”

Percenként harsan a megszokott szignál,
hangosbemondó szónokol szüntelen,
különös ez… [« Tovább »] “Ahogy várlak”

mennyit gondoltál rá,

életed alig maradt,

az is csak keretnek,

amibe illesztheted;… [« Tovább »] “gondolat-vers”

ködfátyol lebbenő

sóhajába burkolták

magukat a … [« Tovább »] “érzések”

már megint ezek a kacskaringók

benne a ringás és … [« Tovább »] “Ép-ül”

Ha porból lettünk
s porrá leszünk,
emlékeink is azok lesznek,
vagy réges-rég porosodnak.
Hogy … [« Tovább »] “Poros gondolatok”

Kikészített ez a hajnali ébredés.
Az éjjel nem aludtam… [« Tovább »] “Memóriazavar”

Nem kell a szó. A csend öleljen,
puha lépt? éjjeleink… [« Tovább »] “lelés”

Két végpont között

feszülő kötélen… [« Tovább »] “Mester a tanítványnak”

  a semmi szavak a legnyomorultabbak  

a szép időnk van, s a szép napot… [« Tovább »] “kiköltözés”

homo sapiens

okoskodásból jeles;

hangya nem fecseg

A pirkadat vörös volt, már narancs a Nap.
Ébrednem kell! Muszáj!… [« Tovább »] “Dél után”

Mester a tanítványnak

Két végpont között

 … [« Tovább »] “Mester a tanítványnak”

Lehettem volna lázadó

sőt renitens

vagy stréber

holt lelkekkel házaló… [« Tovább »] “Kőbe vésve”

Vízcseppek pásztázta

ablakomon árnyak,… [« Tovább »] “Esik”

Szél  ?zi,
széllel szál.
Egy-két csepp,
száz és… [« Tovább »] “Zápor”

Hajnalban ébredtél föl kedves,

a hold is fönt volt, meg a nap,

én… [« Tovább »] “Vigyázó”

Vágtató ménesként

szaladt szét a láva,… [« Tovább »] “Vörösbe fulladva”

Egy csepp esik le az üde napvilágról,

lepárlik a tükör,… [« Tovább »] “cseppnyi Egész”

Homokba írtam a kérdést.

A szél nehéz… [« Tovább »] “Gazdátlan heged?”

A padlón
      Csorba… [« Tovább »] “Emlékszobám”

Talán sosem vérzett még így a Föld… [« Tovább »] “Én vétkem, én vétkem…”

minden apróság

és én még … [« Tovább »] “Persze”

Elfojtott mondatvég a számon,
apró gondolatok gurulnak a koponyafalnak… [« Tovább »] “Utánad írt sorok”

visz a víz

álmomban

majd beleolvadok

cseppenként elfogyok

s egyszer… [« Tovább »] “cseppenként”

Tudod, én nem taposnék el cigarettákat a szőnyegen,… [« Tovább »] “Leesett a nagyszobában”

A tenger, a tenger huszonkétszer,

a nyílt tenger, meg a széle egyszerre,… [« Tovább »] “Thalassza, óh, Thalassza”

Avarszagú hajnalon bandukol az álom,
es?verte gizgazok guggolnak szerteszét,… [« Tovább »] “?szi álom”

Látod, mégis létezik, pedig azt hitted, meg… [« Tovább »] “Álomélőlány”

a fák nem harapnak

csak a fényt ölelik el

amikor fojtogatnak

 … [« Tovább »] “vázában…”

Amiért bebizonyítottad – nem kell aláírni… [« Tovább »] “Egyszer?en”

                    … [« Tovább »] “Mezítelen”

éjszaka karomba fonódva

szép álomra velem hajtsd fejed

ma öleljen… [« Tovább »] “Karomba fonódva /kettős rondó/”

Most démonok alszanak fej fölött,
támad ölbe… [« Tovább »] “H?tlen”

nincs nemesebb rajzolat

mint az az ív

melyet melledtől ágyékodig… [« Tovább »] “Ív”

Őszutó

Téli álmához

keresgél bennem fészket… [« Tovább »] “ŐSZUTÓ”

Napfény porzik a boglya-dombokon,

az égett fűre szomjas kék zuhog,

a rét… [« Tovább »] “Táj szénaboglyákkal”

Képek.

Magamról, magamnak.

Spalettás vakablak

polcán… [« Tovább »] “Vakablak”

Leskel?döm hátrafelé, 

elér,… [« Tovább »] “Visszapillantó”

átható tekintetű vadak

ösztönös az ártatlanság… [« Tovább »] “Ámuland”

gy?rött levelet sír,
zokog a hársfa,
elhullik álma

rozsdaszín… [« Tovább »] “Fázós”

tőrt szúrt…

…szívembe az este:

faképnél… [« Tovább »] “tőrt szúrt…”