Nap: 2010.10.29.

történelmi (?) visszatekintés, fordítási helyzet, sajátos megoldással…     Vödröt hordoz, sikál, súrol a matróznép… “Te fiú, hé, te ott! Fényesre! Lássam hát lesz-e az a csomó oly mesteri, oly szép mint jó kapitányunk rendeli, vitorlát   sodorj, járjon kezed! [… Tovább]

Kedvem, amely most feszeget,furcsa madár,el sose száll –szárnyaszegett! Hangja enyém, énvelem él,s csalfa, mid?nlopja id?m –csendje beszél Álmaimat,bárha kihatrájuk a Hold,s rajtam a folt –mossa vigasz Vágyam enyém,s szállok egénszárnytalanul –Napba-vakult fény vagyok én

Kép: Horváth Piroska Megszoktam a csendet és a hallgatást. Az élet rövid pórázra fogott. A nyakamra hurkolt kutyakötélen visszaugatni én már nem fogok.   Néhány szó még, ha kiszakad belőlem, kifényesített ünnepre szánom, hogy meghallják, mikor szólok: Köszönöm! S ha [… Tovább]

az ?szi délután lassulva lépmagára fonva arany köpenyét,játszi szell? borzolja a lombokat,de itt lopódzik pár diderg? gondolat a réteken még széttekint a nap,felcsillanvta apró vágyakat,de hegy mögött már h?lt ködök görögnek,nem engedve teret friss örömnek

   csuszka hang múltán   remeg még a pókháló csáprágók násza  *  tar nyírfám hallod tömött ereszcsatorna mint niagara  *  káprázat talán vagy tán pitypang virágok  mindszent hajnalán  *  ó rezgő nyárfa   még lépteim alatt is   oly más a hangod    *    katicabogár   számolom majd pettyeid   hólapát nyelén  

ha hűvös visszhang marad s koppan minden őszinte szavad s már csírájában elhal benned a félénk gondolat ha állni látszik a szótlan este és a pillanat könnyű fátyla rezzenetlen s minden mozdulat megdermed mi élni rezdül becéző szavad sem születik [… Tovább]

suttog a hókattog a kandallótoporog a t?zlángot lángba f?z ablakokon gyerekkezekcsodálkozó kerek szemeknézik ott kint a lámpafénybenhogy táncol szikrázó fehéren millió apró kristálycsillags hozzájuk h?vös hóillatlibben át lassan a szobáncsendes tél esti karnevál

támadnak sok-szájú szörnyek az egyik belembe harap     “Kigyúladt öreg méhesünk,Legszebb csikónk a lábát törte,Álmomban él? volt a holt”Ady Endre: Emlékezés egy nyári éjszakára   görcsösen ébred a reggel könnyek közt nyögnek a fák valakik kopognak könnyed kezekkel letöltik [… Tovább]

  csak egy box s egy irányító id?tlen lett az id? nincs több korlát, nincs el?re, vagyis van, de vissza jobb! megállítom, ha csöngetnek: jehovás vagy házaló; lemaradtam volna én, de kötelez az unió; én lettem az id? ura oda-vissza [… Tovább]

  Részeg isten motyog a pultnál, most, hogy elég anyagot vedelt. Bizonytalan kezéb?l az id?, mint öngyilkos feles pohár, az utolsó perc(…)  

támadnak sok-szájú szörnyek az egyik belembe harap     “Kigyúladt öreg méhesünk,Legszebb csikónk a lábát törte,Álmomban él? volt a holt”Ady Endre: Emlékezés egy nyári éjszakára   görcsösen ébred a reggel könnyek közt nyögnek a fák valakik kopognak könnyed kezekkel letöltik [… Tovább]