Gősi Vali : fagyott remény

ha hűvös visszhang marad

s koppan minden

őszinte szavad

s már csírájában elhal benned

a félénk gondolat

ha állni látszik a szótlan este

és a pillanat

könnyű fátyla

rezzenetlen

s minden mozdulat

megdermed

mi élni rezdül

becéző szavad

sem születik soha több már

elvetél

s magad

e néma jeges ürességnek

fagyott foglya vagy

csak állsz te is e jégidőben

dermedt rab

maradsz

m’ért

vonszolod

mégis

felém

halott

magadat?

 

 

Legutóbb szerkesztette - Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 283 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/