Vers

Bús altató

    az ősz tarka rongyait a tél gyűri meg sápadnak a fények fakulnak az árnyak lassan kúszik s eltűnik zizegve haldokló avar alatt   mint feslett nő lenge felhő csipkében rám köszön a hold felvillannak halvány csillagfények s e [… Tovább]

Vers

Csak egy tánc…

Csak egy tánc… Néztelek, ahogy táncoltál,A ritmust szégyen nélkül ölelted át.Pillantásodban átsuhant egy furcsa vágy,Kacéran mosolyra húzódott a szád,Akartam, hogy vezess az éjen át.Lépteiddel könnyedén játszottál,Fejemb?l sikítva menekült egy árny,Szemeiddel szemeimben kutattál,Karjaiddal gyengéden körbefontál,Átadtad kezeid simogató dallamát,És egy varázs- világba [… Tovább]

Vers

Falusi emlékek

In memoriam Páli (Gy?r-Moson-Sopron megye, Rábaköz) Kicsi falumra mikor visszaemlékezem, Hol gyermekként csodás napokat tölthettem, Rengeteg emlék el?tör, egyre csak tódul, Nem szégyellem, néha a könnyem is kicsordul. Orromban érzem még a kaszált rét f?illatát, S hallom nagymamám szavainak dallamát [… Tovább]

Novella

Beszélni veszélyes

*     Mihály, vagy ahogy az ismerősei nevezték „Golyó” egyszerű, dolgos ember volt. Szobafestőként dolgozott. Hamar rájött, hogy önállósítja magát és kiváltotta az iparengedélyt. Amíg másnál dolgozott, nehezen tudott kijönni a főnökeivel. Nem volt mindegy neki, milyen nap van. [… Tovább]

Humor

franciadrazsé-virágok

vagy amikor az ágyásba elültettem egy egész csomag francia drazsétés ugyanolyan szín? virágok keltek ki,mint  amilyen cukormáz volt rajtuk.senki nem hitte, hogy a drazsébólvirágok fakadnak majd.csak a nagyi. tudta hová tegye a magokat.

Vers

Őszi kép

Szégyenlősre pirul a táj… *     Fény szaggatta felhőkön át ömlik a ragyogó sugár. Vé-alakban távolodó vadludak, ívben feszülő szárnyuk alatt dombok, lankák.   Elmegy az utolsó vándor mire szégyenlősre pirul a táj. Sok éve játsszák el a fák [… Tovább]

Vers

Poszeidón

  Irigyli az embert,  akárcsak istentársai, mióta az Öreg Barát, Odüsszeusz elment, nem szólnak semmir?l sem álmai.  Halak, bálnák, delfinek, és persze az egyre bátrabb ember… Már nem az, ami régen volt, hideg, kék hullámsír a tenger.  

Elbeszélés

A lány(3. fejezet)

– ?k olyanok, akár a fogak. Jönnek és mennek – mondta s bölcs, feleltre várva felhúzta dús szemöldökét magas homlokára s kérd?n rám bandzsított. – Igen, egyetértek veled – helyeseltem félénken. Tisztában voltam vele, hogy nem beszélhetek neki a lányról, [… Tovább]

Vers

pillanatkép

ahogy csempe bögrédből szürcsölted a tejet, cserepes ajkadra símultak a kortyok, és szótlanra tűrted a görcsöt fel – le vánszorgó karodban   bénult árnyékod néztem a falon, hajad illata fölé hajolt a nap, villant a vaku, és zsebünkbe gyűrtük beteg [… Tovább]

Vers

Közmagyar

                                                   Önkéntes partizánként ért fel egész szabadcsapattal, hogyan is lehetett volna reguláris?   Műanyaggá csillag hullta után sem rontható — hát még olcsó krumplivirággá.   Lecsapva szónoki melléfogásra, önjelölt szabászok sora csattogtat vak buzgalomtól véresre szorongatott szárú ollót: nyiszálnának szakmányban [… Tovább]

Vers

A MAGYARRA

Szól Diri a Tanáriban: “Itt a félév, nincs mit várni, – *   – Arany János után szabadon, fiammal, gimnázium élményeiből –   Szól Diri a Tanáriban: „Itt a félév, nincs mit várni, – Tégy betétet a tolladba, Minden osztályt [… Tovább]

Vers

Gesztenyébe kódolt

2010. szeptember Kódolt világunkategy gesztenyébe zártam.Örök-gyerekként hiszekmegváltó-csodákban:’holnap’ melletted ébresztselymes napsugár,kezed kezemben:mosolyogva nézemtükörképemtengerkék szemedben. (Nem leszek többé ’árva’:valóra válikkét-tiszta lélek álma.)

Vers

Eltolt tükrünk legjobbika

ki tudhatna err?l többet talán én e pillanatban egyik felem analízis régen gondtalan a másik szálló szell? mosolyba ér fentr?l sandít szárnycsapása földön kúszni minek ott lenn közbül nagy a víznek árja serpeny?mnek egyik felén ott csücsül egy fele isten [… Tovább]

Vers

Nézés

  Néz rád, a mozgása lassú, nem vagy a szembogarában – mondani kéne, mi baj van, nem jut a szó el a szájba;   mint a hajó öbölön túl, s nem tudja még hova készül – réveteg hajlik az ember, [… Tovább]