Vers

gondolat-vers

mennyit gondoltál rá, életed alig maradt, az is csak keretnek, amibe illesztheted; ? volt megváltód, és amit?l megváltani kellett – az is ? lett volna, nem más, de nem merted, mert rá vágytál, csak még egyszer találkozz vele, senki mással, [… Tovább]

Vers

érzések

  ködfátyol lebbenő sóhajába burkolták magukat a csillagok a hajnalok varjak károgásába halnak keskeny úton ballagva nyomomban járnak a fáradt nappalok

Vers

Ép-ül

    már megint ezek a kacskaringók benne a ringás és a kacs növénykarjaival táncba hív keményet simogat szeles időt is felkavar és ha áll is színe már őszi ép-ült van ablaka ajtaja ott a zár mohos de annyi az [… Tovább]

Vers

Poros gondolatok

Ha porból lettünks porrá leszünk,emlékeink is azok lesznek,vagy réges-rég porosodnak.Hogy emlékezhessünk,néha leporoljuk azokat,s emlékeztetjük magunkat,hogy porból lettünk,míg csak porrá nem válunk,emlékeinkkel együttegyszer elenyészünk… De a közte lévő kis időbenport szemembe senki se hintsen,és vigyáznom kell,én se verjek fel nagy port,bárki [… Tovább]

Vers

Memóriazavar

Kikészített ez a hajnali ébredés.Az éjjel nem aludtam valami jól,Mert hogyan is aludhat, kinekAblaka alatt egy ottfelejtett autóKürtje üvöltve szól, és semmi kétség,Nem enyhít rajta semmi sem,A fájdalom agyában nem pihen. Szóval, ahogy ülök az ágyamon, És végigcikázik agyamon a [… Tovább]

Vers

lelés

( A Duettb?l) Nem kell a szó. A csend öleljen,puha lépt? éjjeleink takarója.Nem kell a dal. Mosolyod elég,mert gyöngéd szerelmed hírhozója.

Vers

kiköltözés

  a semmi szavak a legnyomorultabbak   a szép időnk van, s a szép napot   nem hagyom, hogy hozzám érjenek   rádiódból a kopott közhelyek   az elhasznált dalokban   én mától nem vagyok

Vers

Dél után

A pirkadat vörös volt, már narancs a Nap.Ébrednem kell! Muszáj! De ágyam csak ölel,Csalogat az álom, még vár, itt van közel.Maraszt a langyos, a fehér paplan alatt,S taszít a harmat. A zöld. A ködb?l-maradt…Gy?zködöm magam, így, csak a halál jön [… Tovább]

Elbeszélés

Kutyáink IV.rész

Ma is csodálatos kutyáink vannak. Farkasok. Velük teljes az életünk. De most “A” kutyáról fogok írni.* L é d y   Hát igen. Ilyen volt, amikor először megpillantottuk. Egy varázslatosan szép, kicsi kuvasz. Az első tanyánkon kaptuk egy távolabbi szomszédtól, [… Tovább]

Esszé

Az élet értelme

  Nem a valóság az, ami el?l álomba menekülök. Nem, a valóság nem elég jó, hogy felébredjek. Egyszer?en csak nem hiszek a valóságban. Reálisan végig gondoltam ezt az egészet, és be kellett látnom, a klasszikus valóságnak nincs értelme. Nem lehet [… Tovább]

Sci-fi

Kitömött bagoly az asztalon

Öltözéke divatjamúlt, de elegáns, kemény kalapját a bal karja könyökhajlatában tartotta és fényesre lakkozott cipői halkan kopogtak a parketten. *       Szibilla csillagmintás köpenyt terített a vállaira s így várta első vendégét, közben kezei önkéntelen mozdulataival keverte a [… Tovább]

Vers

Kőbe vésve

Lehettem volna lázadó sőt renitens vagy stréber holt lelkekkel házaló bölcs eminens krakéler   Mi voltam el se mondhatom nincs hitelem jaj nincs már kétségekkel elvagyok a hitemen segíts át   Hogy biztos lehessek abban mit kőbe vés- ve láttatsz [… Tovább]

Vers

Esik

Emlékszel…   Vízcseppek pásztázta ablakomon árnyak, vissza-visszajárnak. Emlékszel?  Akkor a búcsú- pillanatra… még pereg, rajzolja – arcodat.

Vers

Zápor

Szél  ?zi,széllel szál.Egy-két csepp,száz és száz. Számolnád,szednéd szét,ritmussá, képekké. Álmodnádfriss dallá,elillan.Fénnyé vált. 

Vers

Vigyázó

Hajnalban ébredtél föl kedves, a hold is fönt volt, meg a nap, én hozzáriadoztam ehhez , és messziről vigyáztalak.   Én nem illettem a szerephez, csak néztem őszült tincs hajad, húzódtam fehér melegedhez, és hozzám riasztottalak.   Az ég egyébként [… Tovább]

Vers

Az én fa-tündérem

Ott éltél az égbe nyúló nyárfa odvában. Én láttam.   Kapocsi Annamária: Fa rejtekén (Versemhez készült illusztráció)   Az én fa-tündérem Óh, de rég nem gondoltam rád! Fordulhatott hozzád, ki hajlandó volt hinni benned, els?sorban a sok gyermek. Ott éltél [… Tovább]

Vers

Vörösbe fulladva

    Vágtató ménesként szaladt szét a láva, felnyihogtak szökött, veszett vadlovak, lúgos iszapba halt a fák ragyogása, lelkek holnap-vágya gyásznappá apadt.   Kiszivárgott titkok úsznak csúf kupacban,   kimarják a falvak vöröslő sebét,   a bűn behunyt szemmel terjed [… Tovább]

Vers

Magamba jutottam

      Elfelejtettem, hogy nem szeretnék olyan lenni, amilyenné válni akartam, és amikor már úgy viselkedtem, mint a magamban nem szeretett; egy életre megtanultam, ki vagyok, és ha nem vigyázok, ki lehetek.      

Vers

Sámán-csalódás

” Élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon! ” Janis (Lyn) Joplin (amerikai énekesn? és szövegíró 1943. január 19. ââ?¬â? 1970. október 4. – aranylövés) világon túli túlvilág kisiklott agy és kábítószer ?rjöng a föld és vad fényeken mint óriási [… Tovább]

Vers

cseppnyi Egész

    Egy csepp esik le az üde napvilágról, lepárlik a tükör, petyhüdt kezem hajcsomót göngyöl, felkunkorodik, engedetlen teremtés, védtelen, mint a szélben bolygatott kendő, ráhajlik torkom redőzetének lágy fodrára, a vibráló levegő-erő szétmarcangolja, s nem lesz más belőle, mint [… Tovább]