Böröczki Mihály - Mityka : Vigyázó

Hajnalban ébredtél föl kedves,

a hold is fönt volt, meg a nap,

én hozzáriadoztam ehhez ,

és messziről vigyáztalak.

 

Én nem illettem a szerephez,

csak néztem őszült tincs hajad,

húzódtam fehér melegedhez,

és hozzám riasztottalak.

 

Az ég egyébként majdnem kék volt,

még ébredezett fönt az égbolt

de átszivárgott már a fény,

 

s egy pillanatra minden szép volt,

hát ezért írtam tizennégy sort

az Isten lakótelepén.

 

Legutóbbi módosítás: 2010.10.18. @ 09:56 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.