Vers

Szúnyogtánc

Fenn a felh? nem heverész orrodon szúnyog heherész.   Szürke az ég, esik, esik, es?cseppje körbe kering. Tócsa kerül, sár meg terül lábadon a bocskor merül.   Sóhajod ajkad ellepi, kalucsnid is vízzel teli. Ereszen az es? megül, eserny? is [… Tovább]

Mese

A fák

…és az évszakok változása.   Oh’ a fák… Hatalmas lombkoronák, zöldell? tünemények, oly nagyok, az égig érnek. Hol fák ezrével akadnak: erd? az, menedéke vadnak, hol madarak fészket raknak s egész nyárra ott maradnak. Csiripelnek-dalolnak sokat, hallhatod a ritmusokat. ?sszel [… Tovább]

Vers

Elherdált élet

saját fotó *     Tik-tak, tik-tak és a percek lassan múlnak, összefogva ellenem, fölém tornyosulnak. Az órákat letudtam, csak a múlt idő dicsért, csendben meghajolok és egy élet véget ért.   Tik-tak, tik-tak és a percek lassan múlnak, mentséget [… Tovább]

Elbeszélés

Nagyapa (Els? könyv) – 1.

Ketten írtuk. ? a túlvilágról, én innen.   Most, amikor arra az elhatározásra jutottam, hogy röviden vázolva leírjam életem rövid történetét, csak azért teszem, mert az élet folyamán arra se volt id?m, hogy még csak nagyjából is tájékoztassalak benneteket az [… Tovább]

Vers

Szóvirág

*                          A szóvirág kéjes illatával simogat, megvigasztal. A szóvirág megfagyaszt, ha illattalan. A szóvirág a legszebb, mikor csokorban van. Megszépít, mert lelkedre száll. A szóvirág gyógyító vadvirág. De, ha búzakalász: mindent gyógyít, életet ád.

Vers

Mi lesz-vers

Kutyád, gyereked – ott a kezeden; pórázon vagy szabadon engeded, egyre megy,   aki csak látja – másik gyerekes, kutyás, vagy majd lesz – odavan érte, kérdez és mondja, mi is a gondja-öröme –   de hogyha máskor, kutyátlan s [… Tovább]

Vers

felőlem

felleg-ajtó nyitogatók   ha már kész a rend kifényesítve minden ablakom, testemen csillog a merész nőiség. betérhetnél egy csokor virággal, bár nélküle is Te lennél, úgy érzem tudom már kis heppjeid, pedig… “nem tépem le őket, de neked adom mind” [… Tovább]

Vers

Ha úgy írnál

Talán ha megtanulnád a szereped, végre te is víznek látnád az es?t, és nem áznál b?rig mindig, miel?tt tapasztalhatóan tényleg eleredt.  Talán ha nem a közelg? dolgokat figyelnéd, és nem azt sejtenéd belül, ami végképp, elkerülhetetlenül történik meg veled, lennél boldogabb.  Talán ha úgy írnál, hogy [… Tovább]

Vers

Kései harangszó

Szelíd szomorúságok hegyorma hord tágul a völgy holt idők fényein emésztő mélybe hullt már a Napkorong álomragyogás a reményeim   Bekopog anyám simogató kézzel hozza a világ átszűrt melegét fáradt ujjai közt kicsordult vésszel tudja ennyi öröm elég hogy láthatom [… Tovább]

Mese

Zafírtó-ringató

  Zafírtó-ringató Zafírtavam kék mélyébe csöndben csobban az éji láng, álomtavam avarpartján félve zörren a f?zfaág. Apró lányka ködfényszürke árnyak el?l, ha menekül, lótuszvirág-varázst hintek b?ver?ként rá rejtekül.

Vers

Jelet hagyok

Tudom, hogy gyakran közhelyeket írok, de vállalom! Ha néha tollat ejtkezembe bánatom,kisírt szemembe néz,s megírja bús dalom… Ha könnyeimbe márt –a rímek ömlenek,s dalom szonettre vált –születve közhelyek… De vélük egy vagyok –jöhetnek intrikák!Velük jelet hagyok –Hiába is suták!

Vers

Útvesztők és tévelygések

* Ökölbe zárt hazugságok, becsomagolt igazságok, fonott hitek szövedéke, kezdő pontra hulló „vége”, keresztutak görbülete, fájó vágyak feszülete, hamis szavak kavalkádja, becsületek abroncszárja, gyökértelen létezések, álomtalan ébredések, harangoknak némulása , világoknak más világa – útvesztők és tévelygések, életek és tévedések.

Vers

lovak legelnek a réten

  éjszaka hallom a lovakat patájuk alig érinti a földet halkan vágtatnak versenyt futnak a széllel éjszaka látom a lovakat egymás nyomában a fák közt kergetőznek sörényük halványlila ragyog a holdfényben éjszaka érzem a fű illatát talpamat simogatja a zsálya [… Tovább]

Mese

Nyuszika és a labda

A kétéves Dorinának – szeretettel: *     Kis nyuszi a kertben ugrándozott, élvezte a selymes fű simogatását, és persze közbe–közbe harapintott is belőle. Finom volt a füvecske, harsogott a fogai között.                   Így múlatta az időt [… Tovább]

Novella

Bűnbánat

    – Vétkeztem atyám, oldozzon fel! – szól egy rekedtes hang a rács túloldaláról.   – Kezdd el fiam! – mondta a pap, és úgy gondolta, sok filmet nézhetett az, aki így kezd gyónni, de mit számít a formaság, [… Tovább]