2010. szeptember
Kódolt világunkat
egy gesztenyébe zártam.
Örök-gyerekként hiszek
megváltó-csodákban:
’holnap’ melletted ébreszt
selymes napsugár,
kezed kezemben:
mosolyogva nézem
tükörképem
tengerkék szemedben.
(Nem leszek többé ’árva’:
valóra válik
két-tiszta lélek álma.)
