tavalyi sz?z az id? felette elrohan
Mottó: ” méh hintázik a virágon
harmóniában zsong a végtelen”
Nagy Domokos Imre: A siugrónál
(a most megjelent Reménység c. kötetb?l)
a köd cseppenként olvad át
lesd meg míg van harmóniát
kékl? bércet rajta tátrafércet
az ég szakadásán mit tépett
egy eltévedt szél szégyenl?sen
nem volt vetkezés sem roham
tavalyi sz?z az id? felette elrohan
állsz mint morc ?r zord lesen
a természet veled szembe úszva
évszak-folt felh?re ágra kúszva
egy percre megemeli zsíros kalapját
egy mennyei szédült érzést adva át
koccan poe és károg holló
szakad a csend meghasonló
Legutóbbi módosítás: 2010.10.13. @ 18:42 :: Radnai István
