A szörny? vörösiszap-kataszrófa emlékére…
Hexameter soraim láttatják általam is tán…
Hexameter soraim láttatják általam is tán…
Vad vörös ár rontott b?szült bikaként Devecserre
Dúlva tiporta a házakat – embereket forgatva magába
Vériszap – ember, s állat fúl bele – futni hiába!
Ajtón-ablakon ömlik a házba, miközbe’ kegyetlen’
kergeti ?ket, s vágja utánuk az ólat, a létrát…
Jajpanaszuk nem hallszik az égig, s átkuk is elhal.
Holt gyereked, mint tépett rongybaba – úszik a sárral –
Angyalkád volt – szép neve sem mentette meg, és hát
elfordult már t?lünk – ebb?l látszik – az Isten…
Balsors – mondja – atyáink vétke legyintsen!
Jézus, hol vagy ilyenkor? Mentsd meg a lét maradékát!
