Gyereksarok

      Kutyákról szól most  a mesém. Hallgad meg hát, kis Emesém! Nagyi mesél képes könyvből, uszkárról, a kutyahölgyről.   Uszkár Csöpi csinos kutya, nyakán piros a masnija. Szőre fényes, feje kerek, a ház előtt kint tekereg.   Épp [… Tovább]

…a falon a csacsipata dibben, dobban.   Kicsi csacsi a kocsiba, cimmeg, cammog, Lici Laci a moziba, nyimmeg, nyammog. A szotyola sorozata rippen, roppan, a falon a csacsipata dibben, dobban.   Ha a kicsi csacsipata dírrel-dúrral robog oda, hol a [… Tovább]

Házasodik már a fém,tisztes nevén: a vas;névelõt vesz feleségül,frigyük így lesz avas.Nászútra vajh’ hová mennek? –nem kérdés már többé,mert hogy ilyen sors-háttérrelvár rájuk az Avas. ————————— Azon túl, hogy épp a gyerekek nem értenék ezt a szójátékot, nem is több [… Tovább]

– mese kicsiknek és nagyoknak     Egy sziklabarlangban élt szüleivel és testvéreivel Lupi, a kis szürke farkaskölyök. Anyja úgy vigyázott rá, mint a szeme fényére. Valahányszor élelemért indult az erdőbe, nagyobb fiainak lelkére kötötte, hogy ne engedjék oktalan kistestvérüket [… Tovább]

    Vége van a hideg télnek, barkát bont a fűzfaág. Virágpompás tarka rétek, vissza  jött a fecskepár.   Istálló-gerendán fészkük tapasztgatják egyre már. El-elnézem szorgos röptük. Tojást kelt a fecskepár.   A kis fecskék nyújtogatják sárgapelyhes nyakukat. Villás szárnyú [… Tovább]

    Egyszer künn az erdőn jártam,                  gondold csak el, hogy mit láttam:                    óriási piros gombát, nyújtogatta fehér nyakát.   Nyílt gombánknak nagy [… Tovább]

      Tücsök Berci zenész, prímás, az ő kedve igen nótás. Nyári éjnek vén betyárja, tücsökbanda főprímása. Ám a nyárnak vége szakadt, Tücsök Berci sírva fakadt. Hogyne sírna, keseregne, sapka került a fülekre. A vonóját szegre rakja, ám üres [… Tovább]

      Amikor én gyermek voltam, Gyakran ugráltam szénában, Dudorásztam, álmodoztam, Mezítláb a tarlón jártam. A tyúkólba belebújtam, Tetves lett tőle a hajam, Vakaróztam, mint egy bolhás, Így lettem kopasz óvodás. Feküdtem az ól piacán, Szidott is érte nagyanyám, [… Tovább]

Puskáját a vállán tartja, Régebben nagy volt a bajsza, Minden gyerek azt csodálja, Ahogy szól a trombitája.   Felmászik a háztetőre, Nem fél a sötét erdőbe, Bátran úszik a Dunában, Felhőkön száll egymagában.   Lenn a földön, fenn az égen, [… Tovább]

Ritának         Aludj, lányom, álmodj szépet, magad köré üde rétet, álmodj hegyet, erdőt, dombot, ezüst vizű hűs patakot.   Álmodj madárdalt a fákra, hintsél reményt a világra; álmodj esőt, kósza szelet, ahogy szivárványt ereget.   Álmodj tavaszt, [… Tovább]

Kis Jézuska született, ki nekünk teremtetett. Karácsonyi ének szól, égi fényben a jászol.   Ó, ha hullna egy kis hó az lenne a csuda jó! Szánkózni domboldalon, csúszkálni jeges tavon.   Télapó is erre jár, zsákjában a játék vár. Mindenki [… Tovább]

Illusztráció: saját kép, címe: Péter fiam, anyaga: vászon-akril, mérete: 50 x 70 cm    

A kiscicánk nagyon pajkos,folyton legyek után kapdos,haragszik rá gazdasszonya,mert a vajat mind ellopta.   Sarat hord az új szőnyegre,nagyot pihen ott őkelme,frászt hoz szegény nagymamákra,fonalat csen uzsonnrára.   Meg nem eszi, csak pofozza,nagyon gyorsan elkoboztanéniktől a kötni valót,szidják is a [… Tovább]

  Este, vacsora és fürdés után, Szonja bebújt a Nagyi ágyába. Ma itt aludt nála és várta, mikor ér már oda, hogy meséljen neki. Végre összedugták a fejüket, a szemüveg is előkerült. — Az öregeket meséld! — kérte a kislány. [… Tovább]

Rita katicabogárnak       Katicabogár a becsületes nevem, Bödének is szólíthatsz, zokon nem veszem. Pöttöm a testem, piros gyöngy az alakom, s boldog vagyok, ha szelek szárnyán utazom. Mikor Isten eget és földet teremtett, szárnyamra naponta egy pöttyöt fröccsentett. [… Tovább]

Tündér ropja a táncát, harmat cseppen a lábára, fényes szikraesőt szór, alvó gyermekek álmába. Dallam kúszik a mennyből, megrezzenti e földet. Apró angyal a felhőn sétál, égi csikót szöktet. Jéghintón sebesen száguld, vágyódik a bálba, angyalszíve nagyon ver, táncos herceg [… Tovább]

egy hű barátunk emlékére       Pöttöm kutyus hírhedt vadász,a tyúkoknak csak hadonász,kergeti mind nyakra-főre,mindegyikük retteg tőle.   Ijedtükben nem is tojnak,jó messzire eliszkolnak,gazdasszony nagy bánatáraesély sincsen rántottára.   Mérgelődik a ház ura:Mit művelsz te csibész kutya?Ne a baromfikat [… Tovább]

    Jégcsap-éden tündérfénnyel, jő a tavasz szép reménnyel. Jő a tavasz, tipeg halkan, bálicipő meg-meg koppan.     Megolvasztja ő a jeget, hópihéknek csak integet. Reánk köszönt zöld fejével, aranyesőt szór kezével.   Oh, mily’ csodás ez a tavasz, [… Tovább]

  Elmúlott a Húsvét napja, Szomorkodik a kis kajla. Mert ma már nem dédelgetik, Finomsággal nem etetik.   Nincsen szükség már reája, Piszkos, poros a bundája. Répasípon sem zenélhet, A ketrecben nyűg az élet,   Ezért nyúlfi gondolt egyet: Nem [… Tovább]

      Késő ősszel havat vártam, tocsogtam az esős sárban,jó csizmáért sorban álltam,még a lábam is lejártam!   A hópelyhek csak nem jöttek,nekifeszültem a ködnek,együtt fújtam én a széllel,hóért harcoltam a téllel.   Vele ritkán találkoztam,Mikulással barátkoztam,ajándékért kicseleztem,jóságommal hitegettem. [… Tovább]

Kása Terka meséjét és filctollrajzát hoztam előre eme jeles napon, rá is emlékezve, akinek a billentyűk kezelése is fájdalmat okozott, nem beszélve a filctollakról… Mégis sok-sok örömet adott/okozott műveivel.      

        Fűlevélen csillogott egy Harmatcsepp ezüstje, Arra ballagott a kis sün, Nézte, nézegette.   Bámulta a fényes gyöngyöt, Ilyet még nem látott, Tetszett neki, s örömében Szőtt szebbnél szebb álmot:   Hogyha az enyém lehetne, E csodák [… Tovább]

…meg nem született gyermekeidnek               Friss, tavaszi szélfiúcska mindenkibe belekapna. Megcsiklandoz minden ágat, körbe nyargal minden várat, összekuszál frizurákat, udvarol egy friss virágnak, sosem éri utol bánat.   Megcibálja kabátodat, leveri a kalpagodat, széthordja [… Tovább]

Hol volt, hol nem volt, a nagy sűrű erdő közepén…   Hol volt, hol nem volt, a nagy sűrű erdő közepén, egy öreg fa védelmet adó odvában élt egy mókus. Minden nap szépen kitakarította hajlékát, elrendezte a dolgát, és még [… Tovább]

  A kutyásnak a kutya társat jelent, lelki társat, családtagot, hűséget, büszkeséget. A kutyás vezeti ebét pórázon, szembe jön a nem kutyás, orra alatt elhúzza a száját, flegmán néz, és nagy ívben kerül. — Már elnézést! Miért kerül ki minket [… Tovább]

Ahogy látod itt a képen, Sonka labdát kerget éppen. A kapuban Koca Maca, a pályán meg sok kis poca.                                                                             Készülődnek futballmeccsre, ráröfögnek az edzőkre. Egyik edző Gúnár Géza, másik meg a fia, Béla.   Kapus még a Koca Janka, [… Tovább]

ha két csiga indul, kedved jóra fordul.     Két csiga rázza, hogy szaporázza, hullámos lába járja, csak járja.   Pördül a kérge, házának éke, két csiga fordul, két ház kondul.   Két kicsi szarva remeg ragyogva, két kicsi szende [… Tovább]

    Csiga Csongi házasodik,Holnap lesz a lagzi,Tudja már az erdő népe:Holnap lesz a lagzi. Erdőszélen várja párja,Szép kis házikóban,Menyasszonya Csiga Csilla,Szép kis házikóban. Nincsen már, csak egy kérdésem,Csiga Csilla, mondd csak,Hol fogunk majd eztán lakni?Csiga Csilla, mondd csak? Hol [… Tovább]

Enném nyáron,enném télen,reggel is, defőleg délben.Itt a tészta,befalhatnám,kevés lenne?Nem mondhatnám!Olyan kupac,mint egy medve,én csak állokmegdermedve,rászórok egykiló mákot,meghívok egyrozsomákot.Meg is esszükegykettőre,kettéáll afülünk tőle.Mákostésztátde jó enni!Nem volt abbanhiba semmi.Csak egy a gond,jaj, mit tettem!Én már megintéhes lettem! Apa, mi az a rozsomák? [… Tovább]

  Fűszálak közt apró zenész,Tücsök Tóni lépeget,hazafelé tart a bálból,kémleli a kék eget. „Hogyha egyszer hazaérek,elmondani sem merem,hegedülni nem tudok már,eltörött a hangszerem!” Lakodalom volt a réten,oda kellett muzsika,férjhez ment a mezőszépehíres Cincér Zsuzsika. Tudja Tóni, ki mit szeret,csárdást húz [… Tovább]

Amikor még kisfiú volt,mesélte a nagyapám,volt egy szép zöld kiskalapja,az volt csak a csoda ám! Zsinóros és tölgyleveles,puha posztó fejfedő,ám egy napon, hogy mi történt,így mondta el nekem ő: Kukoricát fosztott ősszelnagyja és az apraja,csuhé közé keveredett,s elveszett a kalapja! [… Tovább]

Illusztráció: Kovács Beatrix   Elek lába libeg-lobog, madárcsapat robog, forog, repül Elek, szeme kerek, boldog fénnyel játszva nevet: Olyan jó a repülés, magas fák közt szédülés, talpam alatt felhő úszik, felettem a szél melegszik.   Felhő hátán, hű, hahó! Ez ám [… Tovább]

Illusztráció: Kovács Beatrix     Elefánt hátán büszkén áll egy tarka ruhás lepke lány, polkát járna ez a pár, e kézfogásra nincs szabály.   Fordul Elek hosszú orra, Sára röppen jó magasba, rengő lábú elefánt, bálba hívja a románc.   [… Tovább]

    Erdőszélén áll a bál, ezer tücsök muzsikál. Róka járja rókatáncot, fácánkakas a fácánost.   Maci billeg lassú polkát, vaddisznók a csárdást ropják. A nyuszik is keringőznek, közbe-közbe kergetőznek.   Palotást jár negyven szarka. Jaj, de billeg mindnek farka! [… Tovább]

A, a, almafa, áll a dombon egymaga, alatta egy halom alma, kis őzike szagolgatja, holnap nyuszival jön vissza, hogy a hasát teli rakja.   B, b, buborék, színes szappanbuborék, benne forog egész világ, reá nézve látsz sok csodát, örvénylik a [… Tovább]

      Amikor az erdőn jártam, Képzeljétek, hogy mit láttam. Fent ültem egy tölgyfa ágon, Gondold csak el kisbarátom.   Ahogy a makkokat szedtem  Szajkó szállott el feledtem. Pletykás szajkó erdő őre, Mit is jelez, mit mondd csőre.   [… Tovább]

M.Laurens  CSALIVERS   Erdő szélén, hiszed-e, megbotlott egy cinege. Belebotlott árnyékába, azóta fáj pici lába.   Vakond lakik ott a fán, fészket rakva kalapál. Tóban úszik a csiga, házát mossa, azt biza.   Ponty masírozik a réten, kukac kukorékol éppen. [… Tovább]

Hol volt, hol nem volt túl az Óperenciás–tengeren, de még magas üveghegyen is egy kicsiny falucskában élt három lánytestvér.     Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás-tengeren, de még magas üveghegyen is, egy kicsiny falucskában élt három lánytestvér. [… Tovább]

    Lombos, hársfa erdő szélén élt egy anyó – furcsa szerzet, kinek ölébe a minap pottyant egy csöpp talált gyermek. Ki-kivette a pólyából, a szükség, ha úgy kívánta, s reszketeg, eres kezekkel tette, amit kell – tisztába. Ha a [… Tovább]

    Shirwane, a szőke nőstény oroszlán, érezte, hogy azon a hideg februári napon világra hozza ott a budapesti állatkertben, a számára kijelölt szálláshelyen, élete első királyi sarjait.  Basil, a dús sörényű apa, türelmetlenül járt fel és alá a kifutóban [… Tovább]

Nekeresdországban élt egyszer egy furfangos ember, aki elhatározta, hogy megtréfálja a gazdag szomszédját.   Nekeresdországban élt egyszer egy furfangos ember, aki elhatározta, hogy megtréfálja a gazdag szomszédját. Fogta a talicskáját, és egy nagy zsákot megtöltött frissen kaszált fűvel. Kitolta az [… Tovább]

Volt egyszer egy becsületes fuvaros ember, aki lovacskájával és szekerével szállította a vásározók holmiját szerényke pénzért.       Volt egyszer egy becsületes fuvaros ember, aki lovacskájával és szekerével szállította a vásározók holmiját szerényke pénzért. Nem kért sokat, ezért a [… Tovább]

Buksi kutya fark csóválva, besomfordált a konyhába, barátja a tarka macska, hozzá dörgölőzött nyomba’.   Hogy a gazda ne is lássa, ágy alá bújt, gyors iramba, s onnan nézte nagy szemekkel, hogy miből lesz finom étel.   Gazdaasszony, mosolyogva, a [… Tovább]

Valamikor régen, túl az Óperenciás tengeren is, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egy kicsi falu, Nekeresd…       Valamikor régen, túl az Óperenciás tengeren is, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egy kicsi falu, Nekeresd. Ebben [… Tovább]

Volt egy nagyon távoli ország, ahol a rózsák emberi alakot öltöttek…       Volt egy nagyon távoli ország, ahol a rózsák emberi alakot öltöttek, és jártak-keltek ugyanúgy, mint mi. Volt kezük és lábuk. Nem kellett egy helyben állniuk, mehettek, [… Tovább]

    Ió – ció – áció, Megjött a vakáció!   Erdő pengeti a lantot, Mező fújja a tilinkót, Ritmust csilingel a patak, Szolmizálnak a madarak:    Kakukk szólót énekel, Fecskepáros csivitel, Rigó füttyent, gyere már, E sok  csoda téged [… Tovább]

    Erdő, mező, vadvirág, Dong-dana dongó, Mézillatú tarka nyár, Dong-dana dongó.   Göndör bárány tekereg, Dong-dana dongó, Kecskegida kesereg, Dong-dana dongó.   Csikó ropja magában, Dong-dana dongó, Csengő szóra cifrázza, Dong-dana dongó.   Borjú áll a kapuban, Dong-dana dongó, [… Tovább]

Télanyóka mirces-morcos, mert Apóka mirgős-morgós. – Hol a zsákom és a sipkám? Nem találom, hol a csizmám?   A mogyoró szétszóródott, mert zsákom is toldott-foldott. Dirmeg-dörmög Télapóka, szakállát míg kibogozza.   Télanyóka csitítgatja: – Ugyan már, ne morogj Apja! Kikeféltem [… Tovább]

    Végy kezedbe egy szép könyvet, Legyen benne sok mese, Ágbogas fa árnyékában Olvasgassad kedvedre!    Megtanít majd barangolni Égen, földön, víz alatt, Varázspálcát ad kezedbe, S hopp, eléred, mit akarsz.   Hogyha szívedbe fogadod, Mint a legjobb barátod, [… Tovább]

Volt egyszer egy lány. Szeretett holdfényes éjszakákon a virágos kertben üldögélni, és nézni a sápadt fényű Holdat.*       Mostohája hiába tiltotta neki, mindig kiszökött a kertbe és a kicsi padon álmodozva az égboltra emelte a tekintetét. Ilyenkor mindig [… Tovább]

Egyik nap délutánján cicamama elővette a nagy mesekönyvet, és mesélni kezdett belőle a három gézengúz cicakölyöknek. *     Legalább amíg a mesél, nyugton maradnak, nem tesznek semmi rosszat. Anyjuknak volt sok gondja velük. Szünet nélkül a sarkukra kellett nézni. [… Tovább]

  Karácsony tájt decemberben Megtisztulunk szeretetben. Szívből jön a szeretet, S felszárítja könnyünket. Adni s kapni élvezet, Szívünkben a szeretet. Azt kívánom, de jó lenne, Ha mindég karácsony lenne, S boldog volna sok gyerek.  Milyen vidám dolog volna, Ha a [… Tovább]

Reggel, mikor felkel a nap és sárga falra tűzi fényét, puha ágyban kinyújtózva kicsi lányom nyitja szemét.   Álmos még a pici pára, jobb oldalán foltos barát csetlő-botló lábacskája Zsófi karján bukdácsol át.   Nem bánja a vidám leány, csak [… Tovább]

Egy drága nagymama születésnapjára   Nagyi, drága nagymama, Meghallod, ha szól az unokád szava; Oly szépen tudja mondani, Nagyi, akard meghallani! Szívedig hatol a suttogás, Te értem vagy, tudom, szeretsz. Letörlöd pergő könnyemet, Bekötöd levert térdemet, Homlokom csókkal illeted, Ha [… Tovább]

Hol volt, hol nem volt, Nekeresdországban élt egy király. Akármit f?ztek neki, semmi sem volt a fogára való. Mindent undorral tolt el magától. Szegény szakács majd idegbajt kapott, mert nem tudta, mit is készítsen neki.    Odáig fajult a dolog, [… Tovább]

Tündérfalván, kerek erdőn manócska sírdogál, mindig használt lámpására ráragadt egy pókfonál. Nem világít éjjel fénye az erdő sűrű fái közt, beköltözött pókék lánya, erre kellett a csepp eszköz. Pityeregve megkérdezi a tündérek főanyját, mi lesz velem, én tündérem, ha egy [… Tovább]

  Szikrázik a napsugár, Tőle érik a határ. Búzából lesz kenyérke, Te is ennél belőle?  

Emlékszem gyermekkoromban, amikor még egészen kicsinyke lurkók voltunk, Sz?cs Peti barátommal nagyon szerettünk homokozni. Valahol mindig leltünk homokot, és ilyenkor boldogan vetettük bele magunkat. F?leg várat építettünk. Sokszor olyan jól sikerült, akár az igazi, és maga a király is beleköltözhetett [… Tovább]

Falu szélén egy kicsinyke házban élt egy szegény asszony. Házán kívül nem volt semmije. Apránként mindenét el kellett adnia, hogy éhen ne haljon. Végül már csak egy süteményes tálja maradt. Nagyon szerette, mert kedves emlék f?z?d?t hozzá. Még az öreg [… Tovább]

Szín: egy töknormális városka f?tere   Hírmondó: Közhírré tétetik! Feje vétetik, ki nem hallgat ide, mert h?, de üde híreket mondok, figyeljetek hát, ha nem vagytok bolondok! Tudja meg most Piripócs és Kecmecbánya, megszületett a királyi pár egy szem lánya! [… Tovább]

Egyszer hajdanában, nem is tudom, milyen régen, volt egy furfangos deák. Oskoláról oskolára járt, hogy magába szívja a tudomány minden rejtelmét, és aztán sokââ?¬â??sok év elmúltával híres professzor váljék bel?le.   Jó feje volt, és könnyen tanult a deák. Tanárai [… Tovább]

    Volt Egyszer, óh, Vagy nem is volt, Nem tudom már Én sem. Nagyanyót Julkának hívták, Nagyon-nagyon régen. Rongybabát vitt hóna alatt, S volt nagy terefere, s Elmesélte Katókának: Daniról álmodott. El ne járjon ám a szájad, Hétpecsétes titok! [… Tovább]

  Egyszer régen, amikor még a patakparton tündérlányok táncoltak, gyönyör? fuvolaszóra, amikor a báránykákat fehérgatyás legénykék legeltették, amikor három nap tett ki egy esztend?t, élt egy szomorúszem? szépséges lányka. Azért szomorkodott, azért búslakodott, mert elveszett legszebb báránykája. A szép bárány [… Tovább]

Egyszer szörny? dolog történt a virágos réten, ahol a színes szárnyú pillangók élnek. Egyszer szörny? dolog történt a virágos réten, ahol a színes szárnyú pillangók élnek. Pepikének, a kicsi pillangólánynak egy hatalmas es? lemosta tarka szárnyairól a színeket. Szomorú látvány [… Tovább]

Verses mese   Udvaromban lakik tyúkanyóka s vele három pihés, picike, fekete csibe gyereke. Tyúkanyó sárga pongyolája jól megkopott a nagy kotyogásban, egész nap pöröl szegény feje. Jaj, még kinek van három, ilyen rossz gyereke? Kérlelve kodálja, aki rossz, biz’, [… Tovább]

Rozika szomszédja egy id?s néni volt. A kislány gyakran meglátogatta és segített a ház körüli munkákban. Cserébe az öregasszony mesét neki, olyan csodálatosakat, amelyek még a legvastagabb mesekönyvben sem voltak megírva. Minden nap más mesékkel szórakoztatta.         Sajnos egyik [… Tovább]

Réges-régen egy nevesincs faluban élt egy öregember, és volt neki egy csodabotja. Ez a bot arról volt híres, hogy akit megérintettek vele, az többé nem tudott hazudni.   Az öreg nagy becsben is tartotta portékáját. Soha ki nem adta a [… Tovább]

Egy kicsinyke falu szélén, öreganyó kertjében állt egy vén almafa. Nagyon id?s volt. Még anyó sem emlékezett, ki és mikor ültette.         Régebben, hajdanában b?ségesen termett. Ellátta a ház népségét finom, zamatos gyümölccsel. S?t még a szomszédoknak is b?ven jutott [… Tovább]

Drága jó nagypapám mindig azt mondta, hogy a kutya macska soha nem lehetnek barátok. Amíg a világ a világ mindig veszekedni fognak. Én ezt nem hittem el neki. Elhatároztam, hogy kibékítem a két ?si ellenséget. Volt nekünk egy aranyos cicusunk. [… Tovább]

Egyszer volt, hol nem volt, talán igaz sem volt. Egy kicsinyke faluban élt egy szegény asszony. Hét faluban nem volt olyan szegény, mint ?. Egész kis vagyonkája egy ócska kabát volt, amit a háza szobájában ?rzött egy öreg b?röndben.   [… Tovább]

Volt egyszer egy lány. Szeretett holdfényes éjszakákon a virágos kertben üldögélni és nézni a sápadt fény? Holdat.   Volt egyszer egy lány. Szeretett holdfényes éjszakákon a virágos kertben üldögélni és nézni a sápadt fény? Holdat.         Mostohája hiába tiltotta neki, [… Tovább]

*       Egyszer régen, nagyon régen, élt egy szépséges szép leány. Szép volt, okos, és ügyes, de egy nagy hibája mégis akadt. Bizony–bizony, nagyon szegény volt. Szegény, mint a templom egere, de még annál is szegényebb, mert neki [… Tovább]

  Hopp, egy tojás! Kot-kot-kot. – Így kívántam Jó napot.   Nem tudható Előre, Kakas lesz-e Belőle;   Ha a sorsa Bántotta: Asztalodra Rántotta.   Még pár tojás Marékba, Ugrom is a Fazékba.   Kívánj nékem Jó napot! Azt felelem: [… Tovább]

(Afrika és Ausztrália állati találkozása)   Kenguru szökken az úton, Elsiklik oldalt a táj, Elefánt meglepve nézi, Nagy fülét lengeti báj.   Kenguru hirtelen fékez, Lába a leggyorsabb fék, Elefánt döcögve mozdul, Felragyog tőlük az ég.  

Az én tanító nénim nagyon jó,Mindent megenged, ami nekünk jó,Ha néha összeveszünk, megbékítSzereti ha jóban vagyunk mi itt. Örül, hogyha tudjuk a verseketS nem sajnálja a jeleseket,Ezért boldogok vagyunk mi itt,A tanító nénink és mi is. Úgy beosztja az id?pontokatHogy [… Tovább]

Leültünk a kis zsúrasztal mellé és beszélgettünk mindenféle fontos és kevésbé fontos dolgokról *   Egyik délután a kedves Alice meghívott mindkettőnket, látogassuk meg egy uzsonna erejéig, s a kertjét is megtekinthetjük, ha kedvünk van hozzá. Így aztán párommal együtt [… Tovább]

…nem csak gyerekeknek…     Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas, sötét erd?. Annak az erd?nek a szélén egy b?zös mocsárban élt egy gonosz, vén boszorkány. Ennek a gonosz, vén boszorkánynak volt egy koszos, csámpás malaca.      Történt [… Tovább]

    Miért szomorkodsz, szép tavasz?   Látod, a fű már egy arasz,            Egyre nyúlánkabb a napfény,              Serdül a levél ág hegyén.       Aranykönnyeim hullatom,     Szökkenő szárnak jutalom,       Virágsziromnak arcvize,   Sarjadó élet ereje.     

Amikor kicsinyke gyermek voltam, falunkba vándor bábszínház érkezett.   Amikor kicsinyke gyermek voltam, falunkba vándor bábszínház érkezett. Nehogy valaki nagy társulatra gondoljon! Az egész bábszínház egy férfib?l és egy n?b?l állt. Házastársak voltak. Férj és feleség. Egy kiszuperált, öreg traktorral [… Tovább]

„Tudjátok, hogy hol van Kutyafalva? Én bizony nem. Pedig egyszer jártam ott, de már elfelejtettem, melyik út vezet oda…”     Szeretnék újból elmenni ebbe a szép faluba, és találkozni az ottani barátaimmal. De jó lenne, ha tudna valaki segíteni! [… Tovább]

Pápay Johannának és érdeklődő felnőtteknek *   Táncos, vidám léptekkel érkezett a Tavasz. Úgy jött, akár a fecskék röpte.      Egy villás-farkú madár követte, cikázott körülötte, h?sítette kipirult arcát. Rajta volt még azon az út pora.Hajnali harmatot simított a nyírfák derekáról, [… Tovább]

Áron ábrándozva ült egy hatalmas rajzlap felett, és lassan rajzolni kezdett a fehér papírra. El?ször nagy kékség került a lap aljára.   — Ez lesz a tenger, és közepére rajzolok egy csodaszép szigetet, amelyen egy magas torony áll. A torony [… Tovább]

    Brumma brumma Medveálom, Ha elhiszem Megtalálom.   Megtalálom, Elhiszem, Hozzád gyorsan Elviszem.   Brumma brumma Medvepótágy, Ha erre jársz, Nő az étvágy,   Nő az étvágy Erre jársz, Itt biztosan Megtalálsz.

Egyszer volt, hol nem volt, túl az perenciás tengeren, de még az üveghegyen is, volt egy ország, amelynek királya arról volt híres, hogy állandóan evett.   Egyszer volt, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren, de még az üveghegyen is, [… Tovább]

*         Manóország közepében, nagy fenyőfa közelében, éldegél egy házikóban manó-anyu, apuka és két manó-fiúcska.       A kismanók aranyosak, semmi rosszat nem tesznek senkinek. Huncutkodnak eleget, de a manók ilyenek!       Reggel mikor felébrednek, nyújtóznak egy keveset, [… Tovább]

*        Hétpettyes bogárka,   Szállj le tenyerembe,   Ne félj, nem bántalak,   Nézegetlek csendben.   – Hogy hívnak, kedvesem?   Kérdi a bogár,   – Én Eliza vagyok,    Felel a kislány.   – Te a neved tudod–e,   Ha kérdezlek, mondod–e?   – [… Tovább]

A baromfiudvar kel?s közepén élt kakasúrfi dölyfösen és nagyravágyóan. Egész nap csak a szemétdomb tetején kapirgált. Mindenki az ? kegyét kereste.   A baromfiudvar kel?s közepén élt kakasúrfi dölyfösen és nagyravágyóan. Egész nap csak a szemétdomb tetején kapirgált. Mindenki az [… Tovább]

Egyszer a t?zokádó sárkány megbetegedett. Hiába er?lködött egy parányi szikra nem sok, annyi sem jött ki a torkán.   Egyszer a t?zokádó sárkány megbetegedett. Hiába er?lködött, egy parányi szikra nem sok, annyi sem jött ki a torkán. Milyen egy sárkány [… Tovább]

Ki tudja hogyan, talán a szél, talán valamelyik madár vitte a kertbe a virágmagot. Egyszer csak a sok nemes virág között egy apró, jelentéktelen vadvirág is el?dugta a fejecskéjét a földb?l. Félénken, tanácstalanul szemlélgette a pompázó, szebbnél szebb virágokat.   [… Tovább]

Mesém kezdem: egyszer régen Vagy tán nem is régen, Tapsika egy gombot talált Odakint a réten. Gombot biza s nem akármilyent Kereket, nagyot, szép fehéret Ha már megvan, el ne vesszen, Gondolta ekképpen, Van egy gombom, Lett egy gondom: Jajj, [… Tovább]

Két unokámnak és minden gyereknek…  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy csodálatos kerek erd?. Ennek a csodálatosan kerek erd?nek volt egy gyönyör? tisztása. A gyönyör? tisztáson körbe-körbe szépséges virágok illatoztak.       A medveiskola egy csuda érdekes épület volt. [… Tovább]

„Medvebocs Mackó Lackó nagyon szeretett focizni. Sajnos nem volt labdája. Róka Rudika meg nem szívesen adta kölcsön. Hiába kérte t?le, hogy legalább hétvégén játszhasson mackótestvéreivel, amikor elmennek a szüleivel a Lépes méz fesztiválra…”   Medvebocs Mackó Lackó nagyon szeretett focizni. [… Tovább]

„Volt egyszer egy obsitos katona, aki kiszolgálván a háromszor három évet, elindult haza a szeretteihez…”     Volt egyszer egy obsitos katona, aki kiszolgálván a háromszor három évet, elindult haza a szeretteihez. A közeli erd?ben kerített magának egy furkósbotot, mert [… Tovább]

Nagymamámnak volt egy ollója. Ez még nem is lett volna olyan nagy csoda, hiszen minden valamire való nagymamának van ilyen varróeszköze a mindenes kosárkában.     Nagymamámnak volt egy ollója. Ez még nem is lett volna olyan nagy csoda, hiszen [… Tovább]

A vénember egy faluszéli kicsi házban lakott. Semmi sem tetszett neki. Mindenért zsémbeskedett. A környéken nem volt olyan ember, akivel össze nem veszett volna.     A vénember egy faluszéli kicsi házban lakott. Semmi sem tetszett neki. Mindenért zsémbeskedett. A [… Tovább]

„Egy asszonynak volt három lánya Marcsi, Kati és Zsuzska. Nagyon haszontalan, lusta lányok voltak…”   Egy asszonynak volt három lánya. Marcsi, Kati és Zsuzska. Nagyon haszontalan, lusta lányok voltak. Naphosszat csak a tornácon üldögéltek, és a lábukat lógatták. Ellenben nagyon [… Tovább]

  Régtől fogva járja már a Táltosok meséje: Világhegyen Világfa nőtt Bele a nagy égbe.   Mélyre lenyúlik gyökere, Törzsén fehér kéreg, Ág-bogas lombsátorában Lakója temérdek.   Ott nyugszik le este a nap Ringó nyoszolyára, Holdanyó is ott szunyókál, Ha [… Tovább]

Hajdanában Nyusziországban élt egy tapsifüles. Nagyon szerette a sárgarépát. Szinte nem múlott el egy nap sem, hogy nem evett ebb?l a finom és egészséges eledelb?l. Éléskamrája tele volt sárgarépából. Amikor megéhezett, mindig el?vett egyet, és vidáman rágcsálni kezdte.     [… Tovább]

        Ez a bús történet, egy szomorú sorsú emberről szól, aki a bőrszakáll bajába esett. Negyven fele járt, s bár naponta ötször borotválkozott egy, árva pihe nem pókhálósodott előbb selymes, majd aszalt szilvára emlékeztető orcájára. Komor volt [… Tovább]