Balogh Veronika : A boszorkány malaca

…nem csak gyerekeknek…

 

 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas, sötét erd?. Annak az erd?nek a szélén egy b?zös mocsárban élt egy gonosz, vén boszorkány. Ennek a gonosz, vén boszorkánynak volt egy koszos, csámpás malaca.
      Történt egyszer, hogy a gonosz vén boszorkány elment fát gy?jteni az erd?be. Ráparancsolt a koszos malacára, dagasszon tésztát, hogy mire hazajön, tudjon tésztát sütni.
      A koszos malac el?vette a dagasztó vájdlingot, beleszórta a lisztet, közben egyre vakarózott. Mire elfogyott a zsákból a liszt, addigra tele lett sörtével a vájdling is. Ezt a koszos, csámpás malac észre sem vette.
      A tojásokat héjastól beledobálta az edénybe, aztán hozott egy dézsa vizet, és rázúdította az egészet.
      Ekkor bekukkantott egy róka az ablakon. Látta, hogy a koszos, csámpás malac egyedül van otthon. Ennek nagyon megörült.
      ââ?â?¬ Malacka, malacka, gyere fogócskázni! ââ?â?¬ kiáltott be neki.
      A malac azonnal otthagyta a dagasztani valót, kirohant a rókához. Ahogy futkároztak, kergették egymást, egyszer csak belepottyantak a b?zös mocsárba. A koszos, csámpás malacka visítozni kezdett:
      ââ?â?¬ Segítség, segítség! Belefulladok, jaj, belefulladok!
      Meghallotta ezt egy kakukk a közeli fán. Odaröppent, és látta, hogy a koszos, csámpás malackának már csak a feje látszik ki a b?zös mocsárból. Aztán a rókát is észrevette, mert ott lapult a malackától nem messze, egy f?zfa gyökerébe kapaszkodva. Látta, hogy elérhetné a malackát, de esze ágában sem volt segíteni rajta.
      A kakukk elröppent, hogy segítséget hozzon. Ahogy szállt az erd? felett, látta, hogy egy legényke viaskodik egy farkasfalkával. A viadalt figyelte egy darabig, és elhatározta, hogy segít a legénykének. Törte a fejét, hogy most mit csináljon.
      Egyszer csak eszébe jutott, hogy megkérdezi a bölcs bagolytól, hogyan segíthetne a legénykének és a malackának. Elrepült tehát hozzá. Illend?en bekopogott az odú ajtaján, majd a hívó szóra belépett.
      ââ?â?¬ Mi járatban vagy itt, kakukk? ââ?â?¬ kérdezte a bölcs bagoly.
      ââ?â?¬ A segítségedet szeretném kérni, mert malacka beleesett a b?zös mocsárba, egy legényke pedig egy egész farkasfalkával viaskodik ââ?â?¬ hadarta a kakukk.
      A bölcs bagoly egy darabig homlokráncolva gondolkodott, aztán hirtelen eszébe jutott a megoldás.
      ââ?â?¬ Menjünk el az erd? tündéréhez, ? biztosan tud segíteni!
      Így is tettek.
      Egy égigér? gyönyör? fa tetején, kristálypalotában lakott az erd? szépséges tündére. Amikor meghallotta, mit szeretne a kakukk, adott neki egy varázspálcát.
      ââ?â?¬ Ezzel a pálcával meglegyinted a farkasokat, és mindannyian katonákká változnak. Akkor elmentek a b?zös mocsárhoz, ott meglegyinted a pálcával a koszos, csámpás malacot, és egyb?l királyfivá változik.
      A kakukk és a bagoly lóhalálában sietett vissza a legénykéhez. Éppen az utolsó pillanatban érkeztek, mert már alig volt szusz szegényben. Meglegyintették a farkasokat, azok katonákká változtak, majd a legényke vezetésével ?k is követték a két madarat a b?zös mocsárhoz.
      Keresték a koszos, csámpás malackát, de sehol nem találták. Kétségbe estek, hogy elkéstek, ám egyszer csak prüszkölést hallanak egy zsombék megül. Odanéznek, hát látják ám, hogy a malacka kegyetlenül tapossa a sarat, próbál evickélni a mocsárban. Miközben ide-oda csapkodott, a róka képét telefröcskölte sárral, az prüszkölt, nem gy?zte kiköpködni.
      A kakukk gyorsan meglegyintette a koszos, csámpás malacot, mire az rögtön királyfivá változott. Annyira jó kedvük kerekedett, hogy táncra perdültek. Tánc közben véletlenül a kakukk meglegyintette a rókát, s hát lássatok csudát, az olyan szépséges királykisasszonnyá változott, hogy a Napba lehetett nézni, de rá nem. A királyfi azonnal beleszeretett, és feleségül kérte. A szépséges királykisasszony örömmel mondott igent, még az sem zavarta, hogy csámpás a királyfi.

      Hogy mi lett a csúf, vénséges boszorkánnyal? Azóta is szedi a r?zsét. S a tészta? Azzal vajon mi történt? Az bizony annyira megkelt, hogy kifutott a vájdlingból, lefolyt a padlóra, onnan kiszaladt az ösvényre és elindult, hogy megkeresse a boszorkányt. Még most is keresi, ha meg nem találta.

      Holnap legyenek a ti vendégeitek!

 

Legutóbb szerkesztette - Balogh Veronika
Szerző Balogh Veronika 9 Írás
Betűvel "fertőzött" vagyok, aki nem csak olvasni szeret...