Vers

rádgondolós

újabb rádgondolós este mosolyodból ne vetkezz szépen megrajzolt mese ha belémszerelmesedsz elég lesz idebent isten plátóiságod el is hittem testem testeddel lesz-e  lélektáncot csereberélsz    

vegyes

úttörő

Lomtalanítottunk, régi, ósdi szekrények ajtóit is feltárva. Zsákok előkészítve, ebbe rakjuk mindazt, amit mi már kinöttünk, nem hordunk, visszük majd a Máltai Szeretetszolgálat helyi lerakatába… Pakolás közben egy piros nyakkendő egy síp és egy kis igazolvány akadt a kezembe… gyermekkoromból. [… Tovább]

Emlékirat

Toronytalálkozó lesz…

Alcím: Hallom a csendet, várom az ihletet… fotó: saját *   Éjszaka.       Apró percenés a százéves íróasztal felől. Egy szorgos szú keresheti helyét a szecessziós faragások között. Az is lehet, hogy a korban hozzáillő szekrény ajtaja nyílik, kit tudja [… Tovább]

Elbeszélés

Úri negyed I.

Az Év Novellái – 2011 című kötetből. – Nem akartam ilyen rosszat mondani Plangár mamáról. Az öregasszony csodálkozva tekintett fel. - Rosszat? Miféle rosszat? – Hát, tudja… – akadt el Herbert -, hogy a Lujza néni szerint Plangár mama felfordulhatna. [… Tovább]

Vers

?sbe tér? ösvény

Ma a fákkal gyalogolok, az autók mellett lelkemben velük szaladok.   Ezen az ?sbe tér? ösvényen vadfügék, magyalok, cédrusok között, magányos tegnapokba öltözötten,   dudál vagy hív egy szell? terelte hídra, ahol bársonyos kavicsokból mozaikkal fedetten lapul   és talpam [… Tovább]

Vers

Korok, villamosok

  Felülről sajnállak. Fogantyú, csőváz ring, belém kapaszkodik  tíz ujjal, belém az eljátszott ifjúságba. Alattam ülsz, elnyúlt húsz éved magadon kívül hagyod,  nézel rám újra és újra. Nem érted. Megtartod magadban az öregséged.  

Kisregény

Isten malmai – III.

Üres napok         Kintről kocsizörgést hallott, kinézett a függöny résén. A kies udvar vigasztalanul nyújtózkodott a házak között. Sehol egy fa, nemhogy szál virág, de egy árva bokor se enyhítette a kopárságot.  Pista ugrott le a kétkerekű [… Tovább]

Vers

Kezes

  Földi teremtés angyal kezdeménye, tőletek származom. Áldás minden nap, mit veletek eltölthetek. Testet ölt a szemgödröd alatti ránc.   Annyi háború dúlt, csatározások hada szövevényes annyit szült már. A hörgések elvetélt feleslegként válnak le a csupasz falról.   Kinézel [… Tovább]

Vers

EszterLánc

…boldog születésnapot kicsiEszti 🙂     Azon az éjszakán minden más volt… Porszemnyi álmokból mesevirágok születtek, a hold, a csillagok, a szélbogozta illatok sóhajtva a földre hulltak. Burkot repesztett az éj, szétterült a csend, megállt az idő. Kezem közé zártam [… Tovább]