Vers

Porszem

  Talán lehetnék végre egy porszem. Sivatag dús hajában, esőre várva. Lógna a felhők bugyogója, s méreg álmait szitálná nyugalmas zöld színű oázissá, tavacska méretű fűért, lent mégis türelem ringna, hátha mi még eloldalog, a mély ráncú halott idő elől, [… Tovább]

Egyéb

Gramma

         A kór neve epicentrum. Olyan epigramma, amely a központban ütötte fel tanyáját és pontosan egy gramm súlyú, nyilvánvaló tehát, hogy méterrendszerben terjed. Tartózkodási helye, ezek ismeretében, különleges osztagok bevetése nélkül behatárolható. Ronda betegség! Rokonai az anagramma, kilo-gramma. [… Tovább]

Vers

Próza felé

Vallomással tartozom magamnak. Egy plátói szerelem áldozataként, becézhetném Platónnak, álmodozva szerettem bele a Héttoronyba. Párharcaim magammal megéltem, és rávetült a fényes bet? a kézre. Lecsordogált mint sötétkék tinta, szerelmem szemembe, kútjaimba. Csikorogva húztam fel a láncot, arcok tükrében immár jobban [… Tovább]

Élménybeszámoló

Krimi a Toronytalálkozó után

*     Bármennyire is maradni szerettem volna, sajnos az idő fogságában voltam. Ha az embernek alkalmazkodnia kell megkötésekhez — mint például a vonatmenetrend —, akkor sajnos mese nincs. A nagy búcsúzkodás után így útnak indultam egy Toronylakó hölggyel a [… Tovább]

Élménybeszámoló

Toronytali – ahogyan megéltem

*         Attila kérésének eleget téve írok néhány sort a tegnapi találkozó kapcsán és előzményeként. Nekem többszörösen is emlékezetes volt, mert lehetőséget adott ez az apropó arra is, hogy Józsa Marával személyesen találkozhassam. Barátságunk éppen az írás [… Tovább]

Humor

Te izé

Zsónak ki annyit beszél s fényképez, de verset írni nem képes,vitatkozik, dumál folyton,prózát ír, hol nótát dalol, csitt, csak halkan, még meghallja,véleményem van ?rólais meg másról, ki megvalljaha tehetné, szajha volna –alsót, fels?t is ledobna, míg az id? el nem [… Tovább]

Vers

Szép szóval rajzoljunk

* Játsszunk hát a szavakkal, teremtsünk velük életet, vagy halált, mi eltemet, szép szóval rajzoljunk nyugtató, szép szerelmet, bőrünkre véssünk ölelést, vagy csak halkan kérjünk semmi világunkba reményt,    hogy túléljük a tegnapot.

Élménybeszámoló

Kaleidoszkóp

🙂 “Előhangolódó” … – Toronytalálkozóra vitt írásom… – amihez “elkoboztam, felhasználtam, elrejtettem” egy-két-há… toronylakó írását… – hisz ezek is mi vagyunk 🙂 A képek pedig… önmagukért beszélnek 🙂       Bátai Tibi maga elé révedve teszi fel a költői [… Tovább]

Kisregény

Isten malmai – V.

A szépasszony       A csipkefüggönyt könnyű szél libbentette és a fellocsolt járdáról friss, ázott földszagot hozott a szobába, ami üdítően lengte körül Annát. Ott állt, kissé félrehúzódva, hogy kintről ő ne látsszon, de szemmel tarthassa az utat, mert [… Tovább]

Kisregény

Devla 16. Feladom…

Mikor az öreg tanító azt hiszi, kezd munkájának eredménye lenni, ismét összecsapnak a feje fölött a hullámok. Devlával nem lehet bírni… *    Feladom…   Az igazgató szakította félbe a beszélgetést. Zajzonit az irodájába hívta. Szótlanul kísérte be, kinyitotta előzékenyen [… Tovább]

Vers

Sorsnász

Könny? megszeretni azt a másikat,elengedni annál nehezebb,míg kevés az id?, mit vele tölthetszminden pillanatát keresed.   Ha rájössz, utatok eggyé való,egy irányba kívánod léptetek,küzdött szívetekben az akaratcsenddé teszi a reményeket.   De éget?bben érzed a növekv? kínt,vágyott hiányában a félt? [… Tovább]

Vers

pipacsokat

boltív mélyén bárányok legelik a kéket szemhéjad alatt megpihen a táj a nap most egy tűzön sült alma a suttogó búzakalászok tetején gyökerek közt észreveszed öledből kicsordult véred pipacsokat festet a létnek növekednie kell annak mi szép szekered napkerekek röpítik [… Tovább]

Humor

Mosás

Utolsó Mohikán mosolyogva ébredt. Szemeit résnyire húzva próbálta felmérni a körülötte lévő tárgyakat, de még mindig az álom hatása alatt, ismeretlennek találta wigwamját. Dünnyögve húzta fejére a takarót, megpróbálkozva a lehetetlennel: visszatérni az álomba, ahol ébredés előtt épp csókközelbe került [… Tovább]

Vers

Egy család illata

  Napolaj szaga száll virágok között; a kertbe sok lelkes test, egy szuszra beköltözött. Rogy a hőségtől a hús, de kivirul, kibomlik, virágkelyhű szél, és kis humor-bogárka zümmögés, elméket pörget, adogat lágy zenét. Megmerítkezik az ihlet, kútvíz a szó, és [… Tovább]

Vers

Es?

Éjjel kitartó közönnyel szemerkélt az es?, mára a házak fala, mint ázott papír – foltos. Furcsa kábulat borul a városra, er?s vákuum szívja magába a nyüzsgést. Lehulló makulátlan csöpp, maga a lomha id?. Fák fázósan rázzák le az es? vizét, [… Tovább]

Egyéb

A T

A Torony ott kezd?dött, amikor teljesen lelamolva, negyvenöt percek úthengerét?l lelapulva; leszámítva családot, távlatot országosat és Föld-bolygósat – tanórák közti rövid szünetben odahullik az ember elé a netnek, beüt egy hetest; és a többi jön magától: föltették-e az írást, és [… Tovább]

Elbeszélés

A kis libapásztor 4. rész

A drótos *      A kiskutya nyugtalanul tekintett az országút felé. Mellső lábaival türelmetlenül topogva, nedves orrocskáját magasra tartotta, orra hegye szinte mozgott, ahogy elemezte a hozzá érkező szagmintát. Ez idegen, ezt a szagot eddig még soha nem érezte. [… Tovább]

Elbeszélés

Ábris Zsiga

reganyám mesélte – Javított szöveg        Öreganyám mesélte részletenként Ábris Zsiga történetét. Téli estéken a rokka kerekét serényen forgatva, vagy az osztováta* előtt ülve beszélt mindenféléről, de előbb-utóbb rátért Zsiga történetére. Erősen a szívéhez nőtt ez valamiért — [… Tovább]

Élménybeszámoló

Toronynapra készülök

Ezt olvastam fel a Verő kertben *       Tegnap este begyúrtam a sajtos rudat, ami a hűtőben pihent aztán reggelig. Már ötkor kilábujjhegyeztem a konyhába, és kisütöttem. Ezt akarom vinni a találkozóra. Jó lesz borkorcsolyának, na mert azt [… Tovább]