Vers

Most utáljam?

Most utáljam? Ez a kezem lopott, vert és törött, fájt akkor, amikor nem ütött vissza, mutogatott; nem tudta, merre menjek, kinek fogjam kezét, enyémet kinek nyújtsam; ökölbe szorítottam, amikor kitárni kellett volna; fogta apám tűjét, fecskendőjét és remegett, mikor döfnie [… Tovább]

Vers

Mi is vagyok

álmod vagyok – ellibbenek az éjjel,de fény is vagyok – szemed sarkába csillanóha álmosan a függönyrésre nézelhajnal felé, mikor már hasad az ég feketéje – ébred? világunk els? fénye – szívedben én leszek  két dobbanás között a csend,s tudod, érzed, [… Tovább]

Egyéb

szürke tiszta ég

köszönöm a kora reggelt szürke tiszta éggel felh?k nélküli látóhatárt köd sem lepi be léptem a kinti zaj szétárad és zenévé lesz a csend beérett ismét egy id?darabnyi rend bambulás hívott bölcsebb késztetést ügyelve lelket csiszoló imát visszafejt? meditációba maradtam [… Tovább]

Elbeszélés

Mindörökké I.

*        Kis csinos, enyhén vékony kabátkában szálltam le a vonatról. Elég meggondolatlanul, elvégre még nincs tavasz, de remélve, hogy végre vége ennek az undorító télnek. Még nem egészen érthetően, de már üzenget a tavasz. Én pedig veszem [… Tovább]

Kisregény

Isten malmai – VII.

Az idő csak pereg, pereg        Nagyfokú legyengülést állapított meg az orvos, nyugalmat, gondos ápolást javasolt. Vitaminokat írt fel. — Gyakran megnézem, de ha bármi történik, azonnal hívjanak. Ne aggódjon, Annuska, rendbe fog jönni. Táplálja fel, de csak [… Tovább]

Elbeszélés

A kis libapásztor 5. rész

A tépés *   Hajnalban, nagyon korán kellett kelni, mert Ángyika* és Rozi néni olyan hamar jöttek. Anya megint ideges volt. Korábban akart kelni, de nem húzta fel az órát. Amikor fésülte, megint egy kis hajhúzásban részesült.       — Jobb [… Tovább]

Vers

Nagy vers – kis ember

  Lehuppanok magányomba, ide a kanapéra. Nagy versek, apróka emberek, s a jelen, mi folyton kivet magából. Van aki átaludná, mégis felriad, szenvedély horzsolja bőrét. Mostohább órák a hajnal padjába ültetik, szürke krétával a palatábla éjből kiszel egy holdkaréjt – [… Tovább]

Vers

Indulni kell

  Szívdobogás, óraketyegés, léptek hevernek a hallgatásban. Tébolyult, tömeggyilkos nyár van, meztelen a lakótelep, meztelenek a megszokott utak.   Valami messze városba vágyom, ismeretlen, félelmes sugárutakra, ott még bátrabb lehetnék.   Ingemen átüt a verejték, s szomorkodom a nyáron, a [… Tovább]

Vers

Merengő

    Két szív hogy tud dobogni egy testben; – kérdezi a lélek. – Az eskü esket, de a vágy szerteágazó, ismeretlen oldalamat világítja meg.   ***   Fenséges kastély elhagyott szobájába kasmír, vörös lepedőbe kapva szorítlak magamhoz közel, rajtam [… Tovább]

Egyéb

tenyeremben csönd vagy

(Édesanyámhoz) *   hiányzol nem lellek a seholban bujkálsz   üres keretben keres kezem   végigmentem hiányodért a semmi tengelyén visszafordult lelkem érted belém   csak űr maradtál tenyeremben csönd   pedig ott vagy mindenben sehol és mindenütt