Nagy L Éva : Erdei vigadalom

 

 

Erdőszélén áll a bál,

ezer tücsök muzsikál.

Róka járja rókatáncot,

fácánkakas a fácánost.

 

Maci billeg lassú polkát,

vaddisznók a csárdást ropják.

A nyuszik is keringőznek,

közbe-közbe kergetőznek.

 

Palotást jár negyven szarka.

Jaj, de billeg mindnek farka!

Kacsák járnak kacsatáncot,

gerlék búgnak víg románcot.

 

Ott bokázik Szarvas Tóni,

el kell a nótáját húzni.

Megremegteti a hangját,

így hívogatja párját.

 

Elől táncol Szarvas Olga,

mellette a két kis borja.

Jönnek az állatok sorba,

süni billeg egy bokorban.

 

Fülesbagoly totyogóst jár,

odvas fának száraz gallyán.

Fajdkakas a dürgőst járja,

berzenkedik három párja.

 

Hattyúk fátyoltáncot járnak,

őzikék is elbokáznak.

Tangót jár két mosómedve,

a borzoknak is jó a kedve.

 

Békakoncert, tücsökzene,

Ne fájjon ma senki feje!

Ilyen ez a vigadalom,

Az erdei sokadalom.

 

Legutóbb szerkesztette - Nagy L Éva
Szerző Nagy L Éva 67 Írás
beköszöntő kip-kop megjöttem köztetek vagyok talán ha mást nem is egy verssort hagyok ’54-ben születtem a sors fekete árnya sikoltott felettem éltem életem fénnyel és árnnyal küszködöm ma is e cudar világgal mióta ősz szitált sokkal bölcsebb lettem tudom hogy mi fontos mit kell ma már tennem szeretni az embert nagy- nagy tisztelettel örömet szerezni mindezt tiszta szívvel poéták Ti jóságarcú társak fogadjatok be hát Isten oltalmával