Egyéb

Kertépít?

    Nekilát, elhagyott kertnek. Utak tervével irt gyomot. Rózsát ide, liliomot oda és feny?t a versnek –   ózon illatát! A költ? t?n?dik. Majd ásni kezd. Nyes. Gazt eléget. Tollára vet szavakat, mi szívnek tetsz?.   Mennyi virág! Pompás [… Tovább]

Hírek

Elefánt a Toronyban

Elefánt – sanzonok lepkeszárnyon – Szendrői Csaba erős, karcosan kellemes hangjával         „Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak [… Tovább]

Fordítás

Mókuskerék

(Simona Cratel írása „Ricină”. Megjelent: LiterNet.ro 2012.02.18)      Új osztályt kapott. Egyikük sincs olyan jó, mint te — mondta. És jól belebokszol a vállamba. Nézem a falon függő képeket. Hermész tanulmányok, minden lehető nézőpontból. Szeretem ezt a műtermet, az [… Tovább]

Humor

Hálószobai történetek

“Ez a lágy szövetek, úgymint a lágy szájpad és a nyelvcsap zajos vibrációját (horkolást) eredményezi…”     Az intim részletek taglalása előtt sietek leszögezni, már az ókori görögök is horkoltak, ugyanis anatómiájuk merőben nem tért el a huszonegyedik század emberének [… Tovább]

vegyes

Az élet megrontóihoz (sírom, ha lesz)

sszeérnek a mili?k. Nem lehet észrevenni rajtam,mi bánt. Kétségbeesett szabályokáthakniznak pillanat-létemen,életem mili?i lebegnek, a pillanatok,mint szkafanderek. Medencecsontomba harap a fagy,de azt ki lehet röhögni. Távolabb,ahol tulajdonképpen vagyok:sokat eljátszott helyzetgyakorlata halál. Nem érdemes kimondani a lehelést:látomások pillangói. Összeérnek amili?k. Rózsabolt. Barlang-, tenger-kéve.Mondhatom szerelmesen [… Tovább]

Vers

Nélküled

A boldogság mértékét (is) csak valamihez képest lehet meghatározni …   Nélküled üres a világ,tar ágon nem nyílik virág, a tó, a csermely, mind befagy, semmi sem él, mi nem Te vagy. Az erd?n nem dalol madár, a fagyott föld [… Tovább]

Vers

Gyalog az úton

    Gyalog az úton triptichon                                  Koosán Ildikó   I.   Mi az amit keresünk folyton?   Erd?rengeteg n?tt évekb?l, dzsungel,   hová akarunk vissza- találni?   II Ki-be járkálni ajtó nélküli gondolatterekbe bosszantó, unalom kullog utána… belelapozni [… Tovább]

Novella

Az öngondoskodó

*   Mári néni botja mélyen belesüppedt a frissen leszórt homokba. Erre nem számított. Egyensúlyát helyrebillentve nézett szét a sátorban, majd a megfelelő sarkot kiszemelve odabicegett. Nem zavarta, hogy a vendégsereg még a fiús ház kapujában áll, s a vőfély [… Tovább]

Élménybeszámoló

Utazás a lelkem körül

Olyan ez, mintha valamit csak a felszínen ismernénk, de a megértés után, sokkal mélyebb helyre kerül, ahonnan már biztosan nem fog soha többé elt?nni. Nem lesz elillanó, tovaszálló kósza gondolat, amib?l még egy kis mag sem hullott alá, a megértés [… Tovább]

Egyéb

Tükrök és trükkök

Ã?  Kerekül a Hold. Szemem taván a hattyú utolsót dalol. Ã?  Leny?göz?en szép látvány: szív-kiköt?k hullámverésben. Ã?  Ágak kárognak, ezrével szállnak rájuk varjúlevelek. Ã?  Játékvonatát figyeli: hol rejt?zhet a végállomás? Ã?  Hóba házikót rajzolt. Szomorú lettem: ott fogunk lakni. Ã?  [… Tovább]

Vers

Romantikus algoritmus

*     Közeledem     Rád hajlok két szív felett, Hold ragyogjon szirteden, Közte lassan kitárul, egy rejtett, csupasz végtelen.   Zsomboly alatt-felett nyájam, Feljárja a pusztádat, Korgó számban rejtelek, hús, hűs patakként szolgádnak.   Kerted földjén, ívén, dombján, [… Tovább]

vegyes

fogadj magadba

* lehunyt szemeim mögött ujjammal formázom tested nyelvemmel ajkaid között arcodra rajzolom az estet melled simul tenyerembe szíved kezemben dobban csókunkban olvad az idő és a parázs lángra lobban csípőd íve vezeti kezem combjaid forró hajlatába most a gyönyört keresem [… Tovább]

Vers

Parti az ördöggel

id?d szabott korlátlannak hiszed – Simon Ilonának – hol van már a kártyazsír szakadt sarkú lapok a pakli fiókok mélyén meghív a net sok idegen id?d szabott korlátlannak hiszed rabol nem két filléres alapon elfogja az ultimót tyúkszem és ?sz [… Tovább]

Vers

(pont) most

Fotó: Németh Tamás       – Nincs befogadóbb az id?nél, már egy pillanatba is minden belefér. –     Valahol valaminek vége, de van, akinek most kezd?dik a meséje. A Keletiben vonatra várnak éppen, egy buszon anyóka bajlódik menetjegyével. [… Tovább]

Vers

Eltékozolt lapok

    Foszlott papírköteg  – padláson hever– lehajlok, hogy újra kezembe vegyem,   apróbetűs kötet, szövege monoton, anno átléptem pár rossznak vélt oldalon, hogy minél hamarabb a könyv végére érjek,   a kihagyott lapokon rejtőzött a lényeg,   felemeltem volna [… Tovább]

Vers

Fura

A semmi ága és a minden ága egyazon fa egy-egy ága, és mi rajtuk és bel?lük, egyiknek a másikról látomása. Bölcsességünk mellénk teszik, szépségünk elhull magától; nyereségünk ha ezt tudjuk: szétágazunk két világba. Ami csillag fénye volna, messze kell, hogy [… Tovább]

Nincs kép
vegyes

bele?szültem a télbe

azt álmodtam, hogy jó reggelt!csicseregtek a borsók.rántottámat egy hóember,hoztam répát a boltbólne olvadj a tavasz kamu csakvissza alszom ha didereganyám a teraszon friss mosástfütyörészve kitereg’.

Vers

Ezeréve

Ezeréve együtt… Nincs új az ég alatt virágfüzérbe font ölmelegen a nap hűvösen az alkony a hajnal észtbontón vetetlen ágyakon csillagfosztó Holdon túl szférák zenéjén hol ég azúrja gyúl…   Dérverte már a part és járatlan az út   Mit [… Tovább]

Vers

síneken az éjszakában

* suhanás, ahogy átfut a tájon csak a füzek ága hajlik utána a felkavart világban, csattanás a sikoltó sínen az éjszakában, fénycsíkokat vet a mocskos árokszélre, havat kavar és megkönnyebbült utasok mocskát szórja a repedezett talpfákra, száguldó hangzavar a hallgatásban, [… Tovább]

Novella

Drága nagymami

      Márta néni már megint szabálysértést követett el, saját lakásában kimerészkedett szobájából, ezért unokája, Hajnalka, szerény szokását félretéve, visítozás helyett némán kevert le egy nagy tenyereset és halkan megjegyezte. – Vén pulikutyára hasonlító, fehér hajú ittragadvány, egy hetet [… Tovább]

Vers

nincs vagy

néha mindig az eszembe jut, hogy mennyire szép az élet,ha magadba nézlek, meg belém látszol.milyen végtelen tükörképek, a víz hullámai alatt az arcod,egymás kifordult komplementerébe, a valóság passzol. csak szerelmesnek ne kéne lenni, vagy egyáltalán.

Adoma

Tükrök és trükkök

    Kagylót ha hallgatsz: a csönd magát tagadva zúgja a tengert. * Sejtem, beteg a kedves: úgy simítaná homlokát kezem! * Magányom küldött. Megérkezésed korrigál: Téged vártalak! * Cikáz a fecske. Félelmét kivetíti, bízza a szélre. * Újságolvasás közben [… Tovább]

Vers

Hajnali szerenád

2012 február 22. A kerítés éjjel, mint megannyi felkiáltójel, ?rzik a portát, tüskéin a hold tépázza rongyosra a fodros fény-sz?tte ruháját. A csend beleharap a puha, párás leveg?be. A fák ágai magukba szívják kutyák ugatását, megsz?rik az üzenetet és továbbadják [… Tovább]

Pamflet

Élvezet

Egy másik korbeli szólt, nem elég érthet?, amit írok. Keresztrejtvényekhez nincs kedve, örömet nem okoz neki az olvasat. A nagyok – és itt több költ?t nevezett meg, tananyagot – érthet?ek mind, és élvezhet?ek is minden sorukban. Lett volna ötletem, mit [… Tovább]

Novella

A diplomata_3

… nagy fák ágain fürtökben lógva nem tudtunk hódolni a másik nem iránti olthatatlan tiszteletünk és vágyódásunk érzésének.     Ezerkilencszázötvenhat kora ősze hamar ködösre fordult. Ezt a fiúhad nehezményezte erősen, mert a laktanyából lett gimnázium és kollégium lányoknak fenntartott [… Tovább]

Vers

Ébredjetek

*         Bágyadt oszlopok könnyezve dőlnek el a hajnali ébredésben, dermedt lelkük lassan párolog.   (sorsuk mily konok)   A házak árnyékot szülnek, fagyott kínjuk enyhül fényben bújócskázva.   (árkádokat koronázva)   Bús tél hamvait két marokra [… Tovább]