Vers

Üzenet Góngorának

Kudarc a vers mind, mert nem élet, intenzívebb annál, azt hiszi; akár az els? színes tévék, csodálva láttam; s oly unalmas volt utána minden: szürkeként. És így kell élni most már mindig; felvizezve bármi érzemény, és ildomosan szokni mindent, azt, [… Tovább]

Vers

Esti séta

  Karöltve járok a semmivel, nyomomban homály lohol, honosított idegen csendek dúlják a sejtek közti kommunikációt. Dühödten másolom újjá magam. Folyamatos vérhajsza, lélegezni kényszerít az ösztön, mellkasomban hol szöszmötöl, hol dübörög a szív.   Haladok. Impulzusok. A homloklebeny meghatározott módú [… Tovább]

Egyéb

Én a Mézes utcát keresem…

A minap munkából hazafelé tartottam, a busz a szokottnál is később érkezett a megállóba. Felpréselődtem rá, és minden megállónál kissé beljebb sodródtam, ahogy löktek tovább a felfelé igyekvők. Ahogy belemélyedtem gondolataimba, egy párbeszédre lettem figyelmes. Mellettem egy középkorú nő térképpel [… Tovább]

Vers

Vágatlanul

  Lázas álmaimban bezárulnak mögöttem az ajtók, dohos a levegő, ködbe vesznek a fények. A lépcső már nem hozzád vezet, a kapaszkodókat rég ellopták a bolyongó istenek. Elindulok egy idegen úton, körülöttem alaktalan felhők úsznak, a világ csak silány valósága [… Tovább]

Vers

Záradék

      Nem tudom, mi hajtott hozzád, de mennem kellett. Még a kézfejemen folydogáló kék ereket is elígértem a kezednek. Nem tudom, mit mondtam akkor, csak a gondolat maradt, megállapítom hát; vannak feleslegesek szavak. Húzok egy vonalat, mert tudom, [… Tovább]