Kőmüves Klára : Záradék

 

 

 

Nem tudom, mi hajtott hozzád, de mennem

kellett. Még a kézfejemen folydogáló kék

ereket is elígértem a kezednek. Nem tudom,

mit mondtam akkor, csak a gondolat maradt,

megállapítom hát; vannak feleslegesek szavak.

Húzok egy vonalat, mert tudom, azt szeretnéd…

 

———————————————————

 

Nagyon köszönöm, hogy a buszhoz elkísértél.

Féltem volna egyedül az úton, f?leg a kóbor

kutyák miatt. Remélem, miel?bb meglátogatsz!

Majd ne hozd eszembe, mennyit ittam, hajnalra

egészen kijózanodtam, és pontosan tudom, hogy

valóban nem csináltunk semmi rosszat, s?t, végre

mindent megadtunk, amivel tartoztunk a sorsnak.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 610 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))