Vers

Erő

      kérlek szerelmem ma add ide vállad mély álmom óvod szivárvány színeit vajúdva erőmnek születést biflázok lépteimmé vágyat megpróbáltatások mesék – bátorsága  

Vers

LópatkoLó

Ha a lovad lába sánta, szükséged van egy kovácsra.    Minden gondos gazda tudja,                                                   patkolás fontos munka. A lócipő neve patkó, a patkoló kovács: Jankó.   ha a cipő sarka kopott, a ló körme fájni szokott. Tudja tehát minden lovász, [… Tovább]

Vers

Csöndben a világgal

    Hogy szerettem volna gyerekkoromban, miután erre felhívták figyelmem, hallani a madarak dalát!   Néztem az égre, hátha felrepült, belestem a fák lombjai közé, csenevész bokrokat fürkésztem: ha nem hallom az énekest, lássam legalább!   Embefeletti figyelem irányította hallgatózásom. [… Tovább]

Vers

Szembe velem

Nem vagyok kíváncsi, még. Már nem vagyok kíváncsi. Untat a harc, a parádé, untat a szív lustasága, untat a szájé.   Lazulnak a fegyelem pántjai: kevésszer örülök igazán, ritkulnak az igazi nevetések.   Megtanultam átlátni rajtatok, megtanultatok átlátni rajtam.   [… Tovább]

Vers

Észre sem veszed

                                                        Vakító fénypászmába botlasz legbenső                                                       termedben. Szemed dörzsölve újra látni                                                       kezded, amit eddig is, mígnem pókháló                                                       ezüstje csillan egy sarokban, s egyszerre                                                       ott találod magad. Villódzó porfüggöny                                                       mögött mind élesebben kirajzolódó                                                       kontúrok várnak. Meglepően [… Tovább]

vegyes

Törékeny

    Mi is mindtörékenyek vagyunkvékony száronszép virág.Illatunk a szerelemmagányunk a valóság.Törékenységünk lelkünk olvadékaölelés édes csókjakörülleng,szemedben a törékenységminden csodás bókja…

Vers

hajnal hasad

A kis életemA kísérletemMinden pontjaPont ottTakaróm betonBetoltam utatHázat hegyetHogy egy teremLegyen nagyNyílt ingoványMély puha sejtjeimTorta fejhangon Sírják algoritmusát Az hogy volt picinyGörcs alszik hajlatombanBömböl a szél kisRésen át oson Eserny? híján a hiányCédrusom villámSújtotta mindahányVoltam részesemS lettem magam-talanÁllításaim közt unott [… Tovább]

Vers

Befordul a tél

Hóesést képzelek el, csillámló háztetőket, jégcsapot, kavargó szeleket fenn a magasban, ahol járok ebéd után kihűlt kávém mellett. Szinte fázok.   Nem érdekel meteorológia, se Fahrenheit, se Celsius fok. Én döntöm el, mi lesz. Január van, illik a hó-gomba télikabáthoz. [… Tovább]

Vers

Magánypróba

Szobám félhomálya elandalít, talán megnyugtat, csak ülök itt a csöndben minden hallgat, vonatok a síneken monoton haladnak egy új dimenzióba. Az este homlokomon ül, teljes súlyával nehezedik rám, mint egy groteszk magánypróba. Ablakom mögött az eddig oly színes táj szürkül, [… Tovább]