Csillag Tamás : Szembe velem

Nyomtatás

Nem vagyok kíváncsi, még.

Már nem vagyok kíváncsi.

Untat a harc, a parádé,

untat a szív lustasága,

untat a szájé.

Lazulnak a fegyelem pántjai:

kevésszer örülök igazán,

ritkulnak az igazi nevetések.

Megtanultam átlátni rajtatok,

megtanultatok átlátni rajtam.

Reggelente

dolgozni, meghalni megyek:

toporgó nagykabátok,

lakótelepi krisztusok jönnek

szembe velem.

Sokadik hó esik,

kásásodni:

az id? nehezet gy?zött

a füttyökön, a dalon.

A nyár borg?zös emlék,

én levert forradalom.