Nap: 2012.02.24.

Élménybeszámoló

Utazás a lelkem körül

2012.02.24. Dombi Anett 10

Olyan ez, mintha valamit csak a felszínen ismernénk, de a megértés után, sokkal mélyebb helyre kerül, ahonnan már biztosan nem fog soha többé elt?nni. Nem lesz elillanó, tovaszálló kósza gondolat, amib?l még egy kis mag sem hullott alá, a megértés [… Tovább]

Egyéb

Tükrök és trükkök

2012.02.24. dudás sándor 14

Ã?  Kerekül a Hold. Szemem taván a hattyú utolsót dalol. Ã?  Leny?göz?en szép látvány: szív-kiköt?k hullámverésben. Ã?  Ágak kárognak, ezrével szállnak rájuk varjúlevelek. Ã?  Játékvonatát figyeli: hol rejt?zhet a végállomás? Ã?  Hóba házikót rajzolt. Szomorú lettem: ott fogunk lakni. Ã?  [… Tovább]

Vers

Romantikus algoritmus

2012.02.24. Thököly Vajk 8

*     Közeledem     Rád hajlok két szív felett, Hold ragyogjon szirteden, Közte lassan kitárul, egy rejtett, csupasz végtelen.   Zsomboly alatt-felett nyájam, Feljárja a pusztádat, Korgó számban rejtelek, hús, hűs patakként szolgádnak.   Kerted földjén, ívén, dombján, [… Tovább]

vegyes

fogadj magadba

2012.02.24. Tiszai P Imre 3

* lehunyt szemeim mögött ujjammal formázom tested nyelvemmel ajkaid között arcodra rajzolom az estet melled simul tenyerembe szíved kezemben dobban csókunkban olvad az idő és a parázs lángra lobban csípőd íve vezeti kezem combjaid forró hajlatába most a gyönyört keresem [… Tovább]

Vers

Parti az ördöggel

2012.02.24. Radnai István 1

id?d szabott korlátlannak hiszed – Simon Ilonának – hol van már a kártyazsír szakadt sarkú lapok a pakli fiókok mélyén meghív a net sok idegen id?d szabott korlátlannak hiszed rabol nem két filléres alapon elfogja az ultimót tyúkszem és ?sz [… Tovább]

Vers

(pont) most

2012.02.24. Kőmüves Klára 16

Fotó: Németh Tamás       – Nincs befogadóbb az id?nél, már egy pillanatba is minden belefér. –     Valahol valaminek vége, de van, akinek most kezd?dik a meséje. A Keletiben vonatra várnak éppen, egy buszon anyóka bajlódik menetjegyével. [… Tovább]

Vers

Eltékozolt lapok

2012.02.24. Péter Erika 40

    Foszlott papírköteg  – padláson hever– lehajlok, hogy újra kezembe vegyem,   apróbetűs kötet, szövege monoton, anno átléptem pár rossznak vélt oldalon, hogy minél hamarabb a könyv végére érjek,   a kihagyott lapokon rejtőzött a lényeg,   felemeltem volna [… Tovább]