Vers

kis látókörön

Megint apróbet?kkel kezdem s bevallom magányomat megérdemelt összehúztam a zipzárt hálózsák magamon nyitni tanulni lótni-futni csevegni n?ni fel mit tegyek ha álmaimban lehetek épkézláb s nem idefent talán a föld alá bújik ki már nagyban nem tud játszani mivel figyelme [… Tovább]

Vers

Ama nap

  Összerámolt az „egy” álom, ágyamra dűlve szusszant még, majd nemes kocsimon gyűrte, a  Stonesok ”fesd feketéjét”. –  Csönd fészkelt az idő vállára.  

Vers

Zajlás

  http://www.youtube.com/watch?v=wGntmqFDcmw&feature=related   Tegnap a tél rázuhant a sötétlő tájra, és én álmomban átgyalogoltam Hetedhét világon. Kerestelek, hogy álmaidat féljem, vigyázzam. Mint egy nagyra nőtt, árva gyermek lábnyomod követtem, – hó-angyalt akartam játszani veled, csak veled… De te szárnyaid magad [… Tovább]

Vers

Tejfel-ég

    Paprikát szórtál a tejfel-égbe, majd megsóztad: nekem jobb legyen. Megkeverted kedvesen, szépen és kenyérre kented, hogy így egyem.   Közben arcomra tetted két kezed, úgy sütöttél, mint jég a nyárban, én delejezve néztem szemed, mint Holdat a bomló [… Tovább]

Vers

Pónifoci

  Panni csikópónijának sajnos nincsen párja, legelészik kinn a fűben, de társ nélkül árva.   Bámulja a madarakat, pillangókat kerget: – Jöhetne már a kisgazdám, hogy tegyen rám nyerget! –   Panni most jár iskolába, rengeteg a tantárgy, s hogy [… Tovább]

Elbeszélés

És a piros sapka sincs már meg

A “Csacsi a szomszédban” folytatása    A kisgyermekévek észrevétlenül átlényegültek a kamaszkor csodás világába. Akkoriban a világ két dologra egyszerűsödött le — a magam személyére és a többiekre, ami utóbbi nem is olyan fontos. Ezekből az évekből alig vannak emlékeim a [… Tovább]

Hírek

Elhunyt Csurka István

Karinthy Márton: Most már a mű él tovább Csurkából és azt játszani kell, mert kifejezi azt, amit a világról gondolt, több mint az ember és tettei.       Az életének 78. évében elhunyt Csurka István íróról szólva Karinthy Márton, [… Tovább]

Vers

otthoníj

  Otthon-tisztáson szó lengedez; helyére billen a hintaszék. Kézen fogva vezetlek oda, hol indiánlányok térdelnek, és arcuk mossák víztükörben. Meztelen testük barna tegez, nyílvesszők csigolyakelyhéből égi rend fodrozódik álommá. Rémületből lesz révület.   Páncél nélkül fénylő testeden –   harmónia. [… Tovább]

Vers

MAMA

    Mama – kisgyerekként így szólítottalak, s ma sírodnál keresem gyengéd szavad. Mily rég volt, mikor estek sötétje alatt meséltél, s melléd bújva hallgattalak…   Szú rágta, százéves bútoraink mögött neszek, árnyak tanyáztak, s mi szöszmötölt, azt csak félelmem [… Tovább]

Életrajz

Tékozló fiú

Ifjúságom nagyra törésében kikértem örökségem, Uram,követeltem, adj annyi aranyat, sikert, n?t,amennyivel a világban-rejl? titkokat meghódíthatom. Követtem a vágy szédületét, a távolba-húzó ösvény ívét,mostanra már: cifra ruháimat elny?ttem, csizmám sarkalevásott, homálya lett az értelemnek, s nem találtammeg azt az asszonyt, akir?l [… Tovább]

Vers

szakadt szálak

* http://youtu.be/9x4I5rnc9eY         mert beledadogtál az estbe keresztszemek foszlottak szét ujjaim alatt visszabontottam mindent amit éveken át színes fonalakból vontam köréd hogy megtartsalak   ma letagadom azt is hogy Isten vezette kezem mikor ráhajtottam a napot az [… Tovább]

Hírek

Pilinszky János

  Pilinszky János – Amiként kezdtem      Pilinszky János: Fabula     Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy magányos farkas. Magányosabb az angyaloknál. Elvetődött egyszer egy faluba, és beleszeretett az első házba, amit meglátott. Már a falát [… Tovább]