Halkan kohácsolni kezdett…
— Nem is tudom… hol kezdjem a történetet. Meg kell ígérd, hogy nem fogsz kinevetni! Azt gondoltam, soha senkinek nem fogom elmesélni, de amint hallottam, hogy „görbe” hétvégét tervezel, elhatároztam, elmondom neked, ami megtörtént velem a minap…
Az egész úgy kezdődött, hogy megismerkedtem azzal a szőke, hosszú hajú csajjal. Tettem neki a szépet, még biliárdoztam is. Teniszezni indultam, amikor összefutottam a sportpálya büféjében vele. Telt keblei, formás combjai mindjárt felébresztették bennem az alvó oroszlánt. Ha láttad volna, hogy fogta a dákót a kezében. Minden lökés előtt megnyalta a szája szélét. Leültem a biliárdasztallal szemben lévő székre és néztem őt. Észrevehette, mert mindig úgy fordult, hogy lássam a melleit, vagy kerek fenekét. Lazán odaszólt nekem, kérjek neki egy colát. Ahogy odavittem neki az italát, kérdésemre elmondta, egyedül szokott idejárni.
Sokat beszélgettünk. Szabadnak éreztem magam mellette. Megnevettetett. Ott fogtam először biliárdütőt a kezemben, pedig már betöltöttem a hatvanötöt. Nevetve közölte velem, ő huszonöt éves, és már öt éve idejár játszani. Magával ragadott egy rég elfelejtett érzés és hirtelen ötlettől vezérelve felajánlottam neki, töltsön velem egy hétvégét. Próbáltam megmagyarázni, de nem lepődött meg az ajánlatomon. Nyugodtan játszott tovább. Két gurítás között megkérdezte, hol akarom eltölteni azokat a napokat. Nem volt elképzelésem, rábíztam a döntést. Rómába akart menni, mert ott még sosem járt. Nem tudom mi történt velem, de rábólintottam.
Késő délután volt, amikor megérkeztünk. A négycsillagos szállodában udvariasan fogadtak bennünket. Átvettük a szobánk kulcsait. Lepakoltunk, felfrissítettük magunkat és az étterem felé vettük az irányt. Finomabbnál finomabb falatokat fogyasztottunk, mellé nem kevés vörösbort ittunk. Vacsora után felmentünk a szobánkba. Alig vártam, hogy becsukódjon mögöttünk az ajtó. Egy könnyű csókot lehelt az ajkamra és a fürdőszobába ment. Ledobáltam magamról a ruhadarabokat, szétdúltam az ágyat és veszettül beleugortam. Kívántam őt. Alig vártam, hogy ott legyen mellettem. Ölelni és csókolni akartam. Büszke voltam, hogy nem kell még megtámogatni az öreg harcost, mert állt, mint a cövek.
Sokat ettem. Úgy éreztem, el kell engedjek egy kis szelet. Nem mertem hangos lenni, de a szél mellett más is jött. Nem tudtam, mit tegyek. Gyorsan letakartam, de a szaga ott maradt a franciaágy közepén. Ebben a szent percben kilépett vágyaim álma a fürdőből és én ott álltam odalett tehetséggel, szaros seggel. Értetlenül nézett rám, de a levegőben terjengő illatok hatására felhúzta azt a fitos orrát és zavaromat látva hangos nevetésben tört ki. Még aznap éjjel hazautaztunk.
Legutóbbi módosítás: 2012.02.12. @ 16:32 :: Lénárt Anna
