Tiszai P Imre : fuldoklom

*

későn kelő sápadt nap

vet halvány árnyakat,

motozó neszek hullnak

a süket csöndbe, várnak,

hogy élet költözzön

és a világ felöltözzön

mint létező valóság,

de csak néhány ág

mered az égre kopaszon,

a csendet hallgatom,

virágok, fények, színek,

dalok mind eltűntek

 

kavargó szél vág arcomba

hócafatokat, cigarettám füstje

csal könnyeket szemembe

és talán még valami más,

 

hiányzol

 

fuldoklom

Legutóbbi módosítás: 2012.02.12. @ 13:37 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén