Böröczki Mihály - Mityka : Madarak télen

Zöldje felejtett
fák kérgén kaparásznak,
és csak a létfenntartáshoz elég
csip-csup ennivalóért
bújnak a hóba –
én alig ízlelt csókok szünetében
sejlem az ízedet édes,
télszunnyadt tájaidon
hallom a csönd suhogását,
s úttalan útjaimat araszolva
bóklászok messzi utánad.

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1008 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.