Kisregény

Légzuhatagban 12. Egy huligán

Xántus Áron rossz társaságba kerül. B?ntársai egy gyilkosságot is nyakába akarnak varrni, de ügyvédjének köszönhet?en e vád alól felmentik. Ám távol állunk a happy endt?l: Vissza tud-e Áron integrálódni a társadalomba büntetett el?élettel és miután megjárta a pszichiátriát? Ugyanakkor sok [… Tovább]

Kisregény

Légzuhatagban II/2. Mélyvízben

A szintén árván maradt Kémenes Katival sem bánik keszty?s kézzel az élet…       2.     Mélyvízben   Elvileg kezd?ként csak egy tapasztalt n?vér felügyelete mellett tevékenykedhetett. Ám az elmélett?l a gyakorlatig nagy a távolság. Nyár volt, szabadságid?szak, s hogy [… Tovább]

Kisregény

Légzuhatagban II/3. A cserejátékos

Édesapja meggyilkolása miatt árván maradt Kémenes Kati nem jut be az orvosira. Édesapja húgához költözik Feketehalomba, és n?vérként dolgozni kezd. Nemcsak árván maradt, de hiányzanak a barátai, megszokott életritmusa, még a kézilabda is kiesett életéb?l. Egyik nap arról értesül, a [… Tovább]

Kisregény

Légzuhatagban 5. A befejezetlen napló

A gyilkossággal vádolt Xántus Áron még ügyvédjével se hajlandó szóba állni. Hivatalból kirendelt véd?je kezd?, de lelkes. Kétségbeesetten enyhít? körülményeket a fiú múltjában és jellemében, de egyre több rejtéllyel találkozik…          Faarccal t?rte, hogy a rend?rök megbilincselve [… Tovább]

Kisregény

Légzuhatagban 7. Egy h?belebalázs kamasz

Bár a gyilkossággal megvádolt Xántus Áron magatartása egyre ellentmondásosabb, a megkérd?jelezhetetlen bizonyítékok is egyre szaporodnak ellene…     Amikor az els? tárgyalási napon a teremben megjelent az ügyész, Albu fájdalmasan sóhajtott egyet.   – TeleagÃ?Æ? Cezar rászolgál a nevére.[1] Ha [… Tovább]

Kisregény

Légzuhatagban 2. – Égb?l pottyant tettes

Miközben a belügyminiszter kilátásba helyezi a brassói rend?rf?nök el?léptetését, annak autóját egy gyilkosság helyszínén meglátják…        Az éjszakai ügyelet valamiképpen eltelt. A hadnagy alig bírt munkájára összpontosítani, mindenkivel kiabált, a papírok kitöltésekor sorozatosan hibázott.   – Menj haza, [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben XIV.

Befejezés *       Kővári Olga pontosan érkezett. Bemutatkoztak és felmentek szállodai szobájukba. Udvarias tiszteletkörök után a beszélgetés kínosan kezdődött, mindhárman bizalmatlanok voltak. — Ha megengedi, akkor én kezdeném — törte meg Zsolt a feszült csendet. Olga egy összetört [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben X.

*         Gáspár doki beutazási engedélye nem akart megérkezni. Már megvolt a német állampolgársága és az a bizonyos „elévülési” idő is lejárt. — Valaminek lennie kell, Zsolt, hogy nem kapom meg. Kész röhej. Ott születtem, ott tanultam, [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett IV._1.

Lepergő évtizedek      Mariska soha nem beszélt Gyuriról. Hűséges felesége volt Zsótérnak, az meg szorgalmasan társául szegődött annak a hatalmas bizonyítási kényszernek, amivel ez a család kiverekedte magát a nagy-nagy szegénységből. A fáradhatatlan asszony mellett apjaként nevelte Magduskát, ha [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben XI.

*     Péter és Marika házasságkötésére csak 1981—ben kerülhetett sor. Diplomával a zsebükben el is tudtak helyezkedni, a kényszervárakozást az okozta, hogy Péternek be kellett vonulnia. Apja pusztán annyit tudott számára elintézni, hogy ne előbb, hanem mint végzett orvost [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett IV._2.

Napjainkban     A magány csendjébe harsan bele a bejárati csengő. A már e-mail-ben is megküldött meghívót és programfüzetet kézbesít a postás az ezüsthajú asszonynak.   ”Ozorai Pipo Napok” 2005. augusztus 19-21. Rendező: Ozoráért Baráti Kör Egyesület vezetősége. A program [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben XII.

*       A világpolitika valóban meglepő fordulatokkal pörgött fel. Magyarország lázasan készült az amerikai elnök fogadására. Noha még mindig a varsói szerződés kötelékébe tartozott az állam, nem merült fel semmiféle akadálya, a budapesti látogatásnak. Persze az állami vezetés [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időkben XIII.

*         Kővárinak nem jöttek be az előre elképzelt kiváltságok. Akik eddig féltek tőle, most majdhogynem röhögve utasították el kéréseit. Mindenütt fenyegetőzött, ahol nem ért el eredményt, a legtöbben legyintettek rá: biztosan meghibbant. Egy helyen megjegyezték, hogy [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben VIII.

* 8.         Zsolt étterme jól prosperált. Persze jókor is időzítette a kezdést, két hónappal az Olimpiai Játékok megnyitása előtt. Nehezen indult be, előbb a környékbeliek, de lassanként más negyedekből is kezdték felkeresni. Színmagyar személyzettel üzemelt, noha kezdetben Zsolt ezt [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett II._3.

Háborúban az ember     Hosszúra nyúlt az állóháború, közben mégsem aludhattak a civilek téli álmot, mint a medve. Enni, tisztálkodni, élni kellett akkor is, ha fenekestül felfordult a világ. Az ember alkalmazkodóképessége csodálatos. A borzalmakhoz is hozzá kényszerültek szokni. Északról [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett III._1.

Felszabadulás…?   Az elvonuló csapat katonái mögött nem csak a szétdúlt otthonok maradtak, de emlékül hátrahagytak egy halom, bőrszerűen vastag orosz gimnasztyorkát is, a jellegzetesen, mellén oldalt gombolódó, vagy kötőkkel zárható, bő ruhadarabokat. Állaguk a vásznat átitató koszból is adódott, [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben IX.

*       Péter ritkán nézte meg a postaládát, hiszen szinte senkivel sem állt levelező viszonyban. Egy napon valahogy szükségét érezte, hogy ő vegye ki a küldeményeket a levélszekrényből. Átnézni soha nem szokta, ekkor mégis. Valami titkos késztetést érzett, [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett III._2.

Amit a vihar lerombolt…   A világ vihara elvonult, de ahogyan minden más pusztításnak, a háborúnak nyomai is kitörölhetetlenül megmaradtak. A szétbombázott építményeket majd újjá lehet építeni, de patinájuk a romjaikkal együtt örökre elveszett. Lehet új városokat létrehozni, az évszázados [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett III._3.

A PER   A termés is szegényesebb lett a szokottnál, de a paraszt élete a föld, hamar megtalálta újra a módját, hogyan vessen-arasson. A nincstelenek is földhöz jutottak végre, de nem volt az se egyértelmű öröm. Mégis akadt, aki hitelbe, [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._11.

Sötét felhők      Teherkocsik verték fel a port, csikorogva fordultak ki egy fekete kapun. Gyuri ott menetelt karnyújtásnyira, nevetett is felé és ő hiába kiáltott, ajkán nem szólalt meg hang, hiába akart hozzá szaladni, lábai is mintha odanőttek volna [… Tovább]

Kisregény

Menthetetlenek 4.

* 4.   Kijött a Fény utcai piacról, lassan ereszkedett le az lejtős utcán, amikor megállt a szeme a játékterem villogó fényein. Évek óta naponta kétszer ment el a helyiség előtt. Soha nem figyelte meg eddig. Meg sem látta. Nem [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett II._1.

Az oroszok már…      A front egyre közeledett, mintha állandóan az ég dörgését hozta volna a vihar szele. Mindenki menteni akarta, amije megmaradt a novemberi német dúlás után, és amit abból még értékesnek gondolt.  Hová is dughatta volna, mint [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett II._2.

Nők az örvényben      – Nézze, Józsikám. Mi hárman, szépen ideülünk egymás mellé a díványra, imádkozunk, amíg el nem vonul a front. A Jó Isten megsegít. A postai kézbesítő könyörgött: – Ténsasszony, kérem! Csak nem képzelik, hogy magukat kikerüli [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._10.

Késői ébredés     Az esküvő után folyton az újasszonyt nézegette a kis Ágnes, hogy változott-e valami rajta, amiért vigasztalásra szorulhat, de egy ideig csak a rövidre vágott haja tűnt fel és hogy munka közben nem énekelgetett a pékségben reggelente, [… Tovább]

Kisregény

Menthetetlenek 2.

*   2.    Laura mosolyogva fogadta, a hozzálépő újabb ügyfelet. Régi ismeretség. Az elegáns hölgy idekerülése óta ragaszkodott a személyéhez. Tíz éve már tudják egymás nevét, s néha beszélgetni is tudnak, ha kevesebb az ügyfél. Az idősebb egyedül él. [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._8.

A csapda    A keresztelőt sokáig halasztották, nem értette senki, hogy miért. Aztán arra is fény derült. Sőt, ahhoz képest még gyorsnak is mondható lett az eredmény: Ugyanis az anyakönyvbe már „Plávics Mária Magdolna” néven akarták bejegyeztetni a kislányt. Az [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben VI.

*     Zsoltot egy Németországban állomásozó amerikai bázisra helyezték. A környezet kicsit zavarta, nagy mozgástere nem volt az országon belül. Ideje nagy részét munkahelyén kellett, hogy töltse. Havonta egyszer mégis jutott ideje arra, hogy a hozzá hasonló tisztekkel kiruccanjanak [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._9.

Csendes lakodalom     Hajnalban sietve öltözött a két lány. Zsiga este a kapuban – elég naivan, mit se tudva az itteni törekvés törvényeiről – azzal lepte meg Margitot, hogy másnap beszélni akar az apjával a kettőjük ügyéről, mert nehezen [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben VII.

* 7.   Harmadik gimnáziumba járt már Péter, amikor valami váratlan dolog történt. Rendszeresen jártak klubokba hétvégenként. Közelgett március 15. Egy csoport elhatározta, hogy nem a megszokott módon fogják megünnepelni. — Péter! Ne gyere el a találkozóra – óvta volna [… Tovább]

Kisregény

Menthetetlenek 3.

*     3.   Anyu fájdalom nélkül sétált át a két szobán! Boldogan leült az első fotelba, hogy pár perc elteltével ismét meggyőződjön, hogy ez az élmény valós. Nem hitt az érzékeinek, a saját lábának. Oly sokáig élt fájdalommal, [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._6.

A háború szele      A borbély apósa idegesen járt le-fel a konyhakredenc és az ajtó közt futó „rongyszőnyegen”. – Édesapám, üljön le, már szédülök – fogta kétfelől fejét a lánya. – Ha az USA segít, ide soha nem ér [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben V.

*     Három év telt el, mióta örökbe fogadták Pétert. Sok esemény nem történt, azokat leszámítva, hogy Kővári nem kevés energiát fektetett abba, hogy felkutassa azt a két embert, akik bármit tudhattak a kisfiú valódi kilétéről. Ezek egyike Fogarasi [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._7.

Magduska      Az idő könyörtelenül telt. Várakozáskor egy hónap már fájdalmasan hosszú tud lenni, de ezt nem tették szóvá Plávicsék. Csak sóhajtozott Magda néni és olyankor a konok aptya szeme is furcsán bepárásodott. Margit megkérdezte a szomszédot, hogy hogyan [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben IV.

*   Zsolt már az utolsó tanév kezdetéhez érkezett. Elöljárói meg voltak vele elégedve. Ő már annál kevésbé. Folyamatosan próbált érdeklődni Mr. Hopkins iránt, kinek névjegykártyáján feltüntetett telefonszám már nem működött, kérdéseit azzal hárították: mindennek eljön az ideje. A bázis, [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._5.

Mariska       Mariska a forró, lúgos vízből egy bögrényit kiborított a padlóra, a derekába felgyűrt szoknyája alól kilátszó, meztelen térdei elé. Erős kis kezével szaporán körözve súrolta a deszkát, amíg a hab el nem szürkült. Utána a másik [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben II.

*     Zsoltnak a Corvin-közben sokáig semmi híre nem volt Lonkáról, aki a Práter utcai iskolában segédkezett. Kihasználta a tárgyalások okozta ideiglenes tűzszünetet, hazament, azt remélve, feleségét is otthon találja, és hogy megfürödjön végre, tiszta ruhát vehessen magára. Mikor [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._1.

Település, putritól a gangosig      Három oldalról védett völgyben rejtőzik a falu ott, ahol a dunántúli dombok szinte letérdelve szelídülnek meg a Sió előtűnő szalagjánál, hogy a túloldalon elterpeszkedő Mezőföld felé messze tekintsenek. Ott, a szőlőkarókkal tüskézett dombok ölelésében, [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben III.

*       Zsolt a menekülttáborban mindenkitől érdeklődni próbált felesége felől. Eredménytelenül. Játszott azzal a gondolattal, hogy ha valamelyest normalizálódik a helyzet, akkor titokban visszamegy Budapestre. Már jópár hónapja élt Ausztriában, mint menekült. Egy napon küldöttség érkezett a táborba, [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._3.

Jövőremény     A büszke tartású, ismeretlen fiatalka lány sem a hóna alatt, sem a fején nem hozott szakajtót, úgy tűnt, csak valami elintéznivaló ügyben jár. Egyenesen a pékség felé tartott. – De mi dolga lehet ott? – Magabiztos, majdnem [… Tovább]

Kisregény

Örvények felett I._4.

Gyuri     A vasárnapi misére mind a négyen elmentek. A templom előcsarnokában Gyuri bá’ megragadta fia karját és a kórus felé irányította magával. Margitot, a vadonatúj kasmír ruhájában kíváncsi szemek kísérték, amíg a padsorok közt előre lépkedett. Beállt a [… Tovább]

Kisregény

Börtönélet 6.

* 6.   Igazán elfáradt. Délelőtt a főzés, délután pedig hosszú vitái voltak az asszonyokkal. Hogy miről vitáztak? Már nem is emlékszik. Mindegy. Az is lehet, hogy ma igazuk volt. Most nem ér rá, de majd gondolkozik rajta. Vélhetően nagy [… Tovább]

Kisregény

Börtönélet 3.

*   3.   Aggódni akkor kezdett, amikor ráérzett, hogy Gerő nem csak a magánszféráját óvja tőle, ennél nagyobb baj, hogy ebből a kapcsolatból gyermeket sem óhajt. Karola kezdetben remélte, hogy szó nélkül rendeződik közöttük a dolog, ezért változatlanul elkészítette [… Tovább]

Kisregény

Börtönélet 5.

* 5.     Már órák óta pihent az ágyán és nem jöttek a gondolatok. Nehezen, tompán, érzelmek nélkül feküdt. Minden porcikájában érzett valami szokatlan remegést. Ez az érzés nem az izmaiban volt. Mintha az idegei bizseregtek volna. Mintha millió [… Tovább]

Kisregény

Börtönélet 4.

*   4.     Tévézés közben ki tudták tárgyalni más zárkabeliekkel, hát Piriről kezdtek sutyorogni az új ismeretekkel. Piri még maga előtt is titkolhatta, hogy viselős, még a fájások közben sem mondta el, hogy szülési fájásai lennének, csak kipottyant [… Tovább]

Kisregény

Gyermek az időben I

*     1.   Melegen sütött a Nap, pedig már októbert mutatott a naptár. Lányi Zsolt igyekezett haza a munkából. Eleve nyugtalan volt, mivel felesége hamarosan várhatta az „új jövevényt”. Az orvosok figyelmeztették, ennek ellenére még a nyolcadik hónap [… Tovább]

Kisregény

Börtönélet

*     1.    A hőmérséklet kellemes, a fotel puhán öleli, szippantja magába, és csábítóan csalja vissza melengető ölébe. Vajas zsemlyét majszol, élvezi a kényelmes reggelt, és semmi kedve kimenni a világba, mely egyébként csillogó tavaszi színeivel csalogatja. Nagy [… Tovább]

Kisregény

Börtönélet 2.

*   2.   Karola a konyha előtt kilépett a munkába indulók közül. Oldalra állt, karjait egy megmagyarázhatatlan pózzal vállból előre lógatta. Ezáltal görbe, és alázatos tartása lett. Mereven, előre nézve állt, állát sem emelte fel, így kért engedélyt, hogy [… Tovább]

Kisregény

T?z Bizánc el?tt I.

Hogyan lett egy antik m?veltség?, Bizáncban feln?tt fiatal értelmiségib?l Nagy Simeon cár, a bolgárok zsarnokian kérlelhetetlen, hatalmas formátumú politikusa? Ez a néhány fejezet erre keres magyarázatot, kitöltögetve a történelem szabad gyökeit. Egy-egy nevet, dátumegyezést, ahogy azt már az ilyen jelleg? [… Tovább]

Nincs kép
Kisregény

Gyönyör? pár

      Gyönyör? pár       Itt ül kissé fölöttem a polcon a bábum. Lábai érintik a fejem búbját. Fából faragta valami áldott kéz korábban. Már át kéne öltöztetni, mert elég viseltes, kopott az öltözéke. A bábu egy [… Tovább]

Kisregény

Zenehintó visz a fénybe -12. rész

Az egyik kéz ekkor gyengéden átfogta a derekát, a másik a homlokára simult, és finoman masszírozta a halántékát. *      A látomás      Sírástól fuldokló asszony rohant a parkot átszelő girbe–gurba sétányon, haja csapzott, arca véres–maszatos, ruhája tépett. [… Tovább]

Kisregény

A rang I. rész

1-2. fejezet *   1.   Lassan ballagtak haza a temetőből. El is fáradtak kissé, nem is várta otthon semmi elfoglaltság őket, megengedhették magunknak a kellemes sétát annál is inkább, mert nagy igyekezetre már nem is volt kapható a lábuk. [… Tovább]

Kisregény

A rang II.

3-4-5. rész *     3.   – Ottmaradtam egyedül a gondolataimmal, harminc évem minden felhalmozott önérzetével megsértődtem Irma egész életéért, pedig még nem is tudtam mindent – folytatta Renáta, és lassan ballagtak az esőtől felfrissült sírok között. – Később [… Tovább]

Kisregény

Álomsík – I.

El?szó   Nem kell, hogy a valóságtól elrugaszkodjanak az álmaink, történhetnek olyan dolgok is amelyek csak álmainkban. – Miért is? Vannak néha beteljesült vagy csak hasonló dolgok, amiket felismerünk, de nem merünk bevallani magunknak sem. Megálmodtam? – Megtörtént? – Vagy [… Tovább]

Kisregény

Emlékképek – I.

*         Jaj!     A nap metsző sugarai előbukkantak imitt–amott a szürkére sikerült égbolt felhői közül, de oly távoliak, oly reménytelenül gyengék voltak, hogy semmit sem melegítettek meg a kinti világból. Kemény februárvégi fagyról árulkodott az [… Tovább]

Kisregény

Emlékképek – II.

*   Emléktörmelékek     Lassan elnehezedett a szeme, s elnyugodva párja szuszogásától ismét elszundított. Valami finom simogatást érzett, s ismét érezte anya közelségét. – Ó, de jó, hogy ismét érezlek, anya! Te vagy az egyetlen, akinek panaszkodhatom, akinek elmondhatom [… Tovább]

Kisregény

Édes Apanyelvünk

Részlet egy kisregényből. (Foto Panoramio; A STERNCHEN mozi hatvanegy év után, 2011-02-14-én befejezte működését.)     Nem messze a Calsowstrassehoz, ahol albérletben laktam, valamerre a Frieseweg irányában lapult meg egy kültelki kis mozi a „Sternchen” (Csillagocska) Göttingenben. Fentebbi albérletemtől alig [… Tovább]

Kisregény

Álomsík – 2.

      Második rész (Amor)     – Szerelmem jól vagy, minden rendben? – simította ki a fiú kedvese arcából szétzilált tincseit. – Igen, csak nem kapok leveg?t. – Lerane görcsösen szorította Amor kezét, a fiú érezte, reszketett. – Nyugodj [… Tovább]

Kisregény

Zenehintó visz a fénybe – 6.

Alisa sírt, fenyegetőzött, de Erik hajthatatlan maradt. *           Oldások és kötések     Alisa sírt, fenyegetőzött, de Erik hajthatatlan maradt. – Egyedül megyek Európába! Át akarom gondolni a kettőnk kapcsolatát. Szeretlek, és úgy hittem, hogy összetartozunk, [… Tovább]

Kisregény

Zenehintó visz a fénybe – 2.

Tér és idő – bennük nyer értelmet a végtelen! *        Ebben a végtelenben mindenütt fénylények lebbennek, suhannak csendesen, alakjuk alig különböztethető meg a kisugárzásuk teremtette opálos fényben. Időnként csoportba verődnek, és egy láthatatlan jelre néhányan kilépnek közülük, [… Tovább]

Kisregény

Törpefenyők III.14. – Maelströmben

Noémi hazamenekül Amerikából, de a démon nem engedi ki karjaiból… Maelströmben[1]   Noémi nagy nehezen összeszedte magát. – Akarok egyet sétálni – kezdett el öltözni. Édesanyja és édesapja megint pillantást váltottak. Vajon melyik beszélte le a másikat arról, hogy „ráakaszkodjon?” [… Tovább]

Kisregény

Törpefenyők – Epilógus

Noémi lelki Maelströmbe kerül…       Epilógus   Szombaton korán reggel csengetésre ébredt. Hallotta, amint édesapja morgolódva ment ajtót nyitni. Majd megismerte Emese hangját. – Noémihez jöttem – s be is nyitott a szobájába. – Öltözz! – adta ki [… Tovább]

Kisregény

Krimi

folyt. (Az előző utolsó mondat módosítva!) *     Kisszabó kidobta a csikket a kocsiablakon, feltekerte azt, visszahúzta az ülést, indított.       Megmosdatta, megetette. Lefektette. Csendben felöltözött, kutyának intett, hogy maradjon, behúzta az ajtót, liftet sem hívott, lesétált.     [… Tovább]

Kisregény

Törpefenyők III.11. – A vád

Noémit munkáját végre elismerik. A diákok közt a legszimpatikusabb tanár, a szül?k, kiknek gyermekeit nem tanítja, kérik, hogy tanítsa az ? gyereküket is… Az igazgatón? elismeri, bár van egy óvatos figyelmeztet? megjegyzése is: Túl személyes a kaocsolata a diákjaival.   [… Tovább]

Kisregény

Törpefenyők III.7. – King Zsigmunt

Noémi megkezdi a tanítást, nem könny? alkalmazkodnia az amerikai iskolához, ráadásul az igazgatón? jelleme… Még az elején kommunista propagandával gyanusítják. King Zsigmunt   Amikor másnap benyitott a tanáriba, BB köszöntötte nagy hangon: – Long live, King Zsigmunt![1] Noémi els? pillanatban [… Tovább]

Kisregény

Törpefenyők III.8. – Ki a lúzer?

Noémi felkéri nyolcadikos indián diákját, hogy hatodikos osztályának beszéljen az indián kultúráról és az indián gondolkodásmódról. Ki a lúzer?   Aaron úgy jelentkezett órák után Noéminél, mint aki veszt?helyre ment. Noéminak osztálytársa, Karcsi jutott eszébe, akit Szennyei tanár úr arra [… Tovább]

Kisregény

Törpefenyők III.5. – Hello, terrorist!

Noémi az erdélyi matematika tanárn? kalandosan érkezik Amerikába v?legényéhez. A repül?téren terroristának nézik. Az új világban is idegennek érzi magát, s szembesül a másság hátrányaival. Els? munkahely-keresési kísérletei kudarcba fulladnak.       Hello, terrorist!   Noémi lehangoltan ment lefele a lépcs?n. [… Tovább]