Sorozat

Noémit megkérik, menjen el fordítani egy tréningen. A vádlott   – Nicsak, micsoda meglepetés! Miss Naomi Miadzsi! – kiáltott fel Keith, amikor meglátta Noémit. – Noémi, nem Naomi, és Zsigmond, nem Dzsigmond! Tessék a nevemet helyesen ejteni! – reagált Noémi [… Tovább]

Noémi feje fölött összecsaptak a hullámok. Gábor és Bob után elvesztette mindkét állását… <!– /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:””; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:.5in; mso-pagination:widow-orphan; mso-hyphenate:none; font-size:12.0pt; font-family:”Times New Roman”; mso-fareast-font-family:”Times New Roman”; mso-bidi-font-family:”Times New Roman”; mso-ansi-language:HU; mso-fareast-language:AR-SA; [… Tovább]

Noémi iskolakirándulásra ment a beteg Ica helyett. Kissé kalandosra sikerült.   Az új f?nök     Amint a munkába ért, Luca azonnal vallatóra fogta. – Te nem vagy komplett – vonta le Luca a következtetést. – Én nem tudom, hogy [… Tovább]

Ma, Magyarországon. Egy rémes rémregény…* Mi a franc van itt? Mi a büdös franc. Valami sűrűsödik, valamit érzek. Ha mást nem, szarszagot, mert azt. Ó mi a tököm vezérelt erre az írásra, mi az (I?)sten kényszerít engem? Mondd meg, ó [… Tovább]

Az els? félév véget ért, ha konfliktusoktól terhelten is. Noéminak egy hétvégeje maradt, hogy átértékelje saját munkáját. Járt utat…   Furcsa volt Noéminek a vakációk által elhatárolt évharmadok után az egybefolyó két félév. Nem írta fel senki a táblára, hogy [… Tovább]

Noémi kísérletezését nem fogadja tapsviharral az iskola vezet?sége. Ica viszont, ki szintén id?s tanár barátjává fogadja pont ezért.         Büdös tolvaj cigány!   – Miért lógatod az orrod? – kérdezte Luca Noémit. – Elbuktam a francia nyelvvizsgán. Nehogy elkezdj sajnálni! [… Tovább]

Noéminek tanári másodállást ajánlanak.   Bemutatkozás   Másnap reggel, amikor megérkezett az iskolába, az igazgató még nem volt ott, csak öt perccel az órák megkezdése el?tt érkezett meg. – Jó reggelt kívánok. Ön Zsigmond Noémi, és a helyettes matematika tanári [… Tovább]

Noémi összet?z egyik diákjával, aki csúfolja szlovák osztálytársn?jét…   B?n és b?nh?dés…     A következ? héten Noémit hívatta Kolozsvári, az igazgató. – Tegnap itt járt Kelemen Mátyás édesapja. Panaszt emelt ön ellen, hogy nevetségessé tette és megalázta a fiát [… Tovább]

Egy rész, ahol Noémi mellékszerepl?vé válik.          Válni vagy nem válni?   Amikor Noémi visszatért az irodába, Lucát sírva találta. Klári volt mellette, s próbált lelket önteni belé. – Mi történt? – kérdezte Noémi. – A f?nök hibát talált [… Tovább]

Noémi megismeri f?nöke rejtett énjét, s félelmét az elhagyatottságtól s család utáni vágyát. <!– /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:””; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:.5in; mso-pagination:widow-orphan; mso-hyphenate:none; font-size:12.0pt; font-family:”Times New Roman”; mso-fareast-font-family:”Times New Roman”; mso-bidi-font-family:”Times New Roman”; mso-ansi-language:HU; mso-fareast-language:AR-SA; [… Tovább]

Noémi új f?nöke. Egri István váratlanul meghal.           Hosszú forró nyár[1] Az id? telt, s Szeredai nem hívta fel. Egyre közeledett a nap, amikor el kellett utaznia a parlamenti bizottsággal. Nem akarta nyaggatni se Szeredait, annyira biztosra ígérte, s [… Tovább]

A gyanakvó Egri nem mer rábízni Noémire egy iratcsomót, amelynek el?készítésében maga is részt vett.        A b?ntudat ajándéka   Amikor Erdey kiment, Noémi kettesben maradt a f?nökével.  – Látom, nem igazán kedveled Erdey urat – állapította meg Egri. [… Tovább]

Noémiék megtapasztalják az „öreg érzéketlen vaddisznó” f?nökük rejtett, emberibb arcát… <!– /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:””; margin:0in; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:.5in; mso-pagination:widow-orphan; mso-hyphenate:none; font-size:12.0pt; font-family:”Times New Roman”; mso-fareast-font-family:”Times New Roman”; mso-bidi-font-family:”Times New Roman”; mso-ansi-language:HU; mso-fareast-language:AR-SA; mso-bidi-language:AR-SA;} h3 {mso-style-next:Normal; [… Tovább]

Bob, egy amerikai tréner megkéri Noémi kezét. Gábor jelenetet rendez, összevesznek.       Kísért a múlt   Hétf?n reggel Noémit már várta Zsuzsa az irodaajtóban. – Mondtad, hogy hozzam be ma reggel azt a román nyelv? anyagot… – Miféle román nyelv? [… Tovább]

Noémi megtudja, hogy Molnos távolította el Szalaynét, mert apja feljelentette az ? édesapját, aki egy kommunista internáló táborban halt meg.           Egy kis pontosítás sohasem árt   Két hét telt el, amikor Noéminak el?ször akadt dolga a Külügyminisztériumban Szalayné [… Tovább]

*         Teltek múltak az évek. Egy nap Duci kipirult arccal ment haza. – Képzeljétek, lakást fogok kapni. – Lakást? – hitetlenkedett Dadus. – Igen. A vállalat a legjobb dolgozóinak lakást utalt ki a most épülő lakótelepén. [… Tovább]

A kisebbségi problémák Noémit itt sem hagyják nyugodni. Zsidó!   Az ebédnél a színészeket bírálgatták. Elég éles vita alakult ki, csak Noémi hallgatott. Erdey képvisel?nek fel is t?nt a hallgatása. – Magácska csak hallgat, nem szól hozzá. – Én nem [… Tovább]

Szalayné Noémit nyelvkurzusra küldi, Yvett is jelentkezik.   Nyerni vagy gy?zni?   Egy szerdai napon Szalayné megjelent a nyelvkurzus szünetében, s Kolozsvári Istvánt, az el?adó tanárt kereste, majd félrehívta. – Na, milyen a csoportja? – Vegyes. Mint szokott. Ami a [… Tovább]

A sikertréning a vártnál kalandosabbnak ígérkezik…       Egy meglep? ajánlat    Az ebédnél Bob odajött az asztalhoz, ahol Noémi, Zsuzsa és Kálmán mellett volt egy üres hely. – Emma Keithnek fordít, s láttam többen vele szeretnének ebédelni. Vettem észre, [… Tovább]

*   Hamarosan megjelentek az építők. Teleállványozták az egész házat, és kezdetét vette az építkezés. A kertbe amolyan felvonulási területet létesítettek. József esténként gyanús hangokra lett figyelmes, amik a kertből jöttek. – Furcsán zajlik ez az egész építkezés. Vagy munkások, [… Tovább]

Noémi szüleinek látogatása véget ért, az élet megy tovább. Guten Morgen Frau Müller!    – Guten Morgen Frau Müller! – szólt oda Noémi a takarítón?nek. – Wie haben Sie Geschlafen? – Danke shön, Fräulein Zsigmond, sehr gut! Und Sie?[1] – [… Tovább]

*   Duci élete látszólag normalizálódott Pistával, aki ugyan néha–néha felhánytorgatta, hogy felesége és a gyerek miatt nem maradt kint Finnországban. – Szerintem még nem késő, kérj megint egy kiutazást. Te egyedül meg fogod kapni az engedélyt. Most már nagyobb [… Tovább]

*   Látszólag minden ment a maga útján. Vilmost kinevezték üzletvezetőnek. Nem szívesen vállalta el, de nem nagyon bújhatott ki a feladat alól. Bement a központba és Vágó igazgatótól kért kihallgatást. – Nézze igazgató úr. Én elhiszem, hogy nagy szükségük [… Tovább]

Gábor Noémit vacsorára hívja. Amíg Gábor hazakíséri csúnyán eláznak…     Váratlan látogatók   Amint Noémi reggel kinyitotta a szemét, pillantása azonnal az órára esett. Jaj, már ennyi az id?? Elkésik! „Huh, mégsem” – nyugodott meg. Szombat reggel van. S [… Tovább]

*   Muki lassan, de biztosan haladt azon az úton, hogy vállalatvezetőt csináljanak belőle. Nem akarta ugyan, mint ahogy azt a kezdet kezdetén Vilmosnak meg is mondta, de apja tanácsára mégis vállalta. Egy balatoni táborozás után váratlanul megbetegedett. Még soha [… Tovább]

Noémi els? lépései a „Holdon” biztatóak. Van már munkahelye, ha ideiglenes is, és nem a szakmájában…              Az alázat fája   Gáborral csak a következ? hétf?n futott össze. A fiú arca azonnal mosolygósra váltott, amint meglátta. Bocsánatot [… Tovább]

*       Nehezen, de mégis sikerült újra talpra állniuk és visszazökkenni a régi kerékvágásba. Mivel Muki és Vilmos nyelveket is beszéltek sikerült hamar visszakerülniük egy bizonyos pozícióba. A fodrász szövetkezet igazgatója, Vágó úr minden jelentősebb eseményre őket delegálta. [… Tovább]

Noémi a kezd? matematikatanár „túléli” a CeauÃ?Ÿescu-korszakot, de a nacionalizmus alakjában feltámadt démon menekülésre készteti. Elhagyja szül?földját. Vajon mi vár rá? Zakatol a vonat   Szorongó szívvel ült a vonaton. Behúzódott a sarokba, nem foglalkozott útitársaival. Látszólag az ablakon nézett [… Tovább]

Noémi, a kezd? brassói matematikatanár nem bírja tovább a román nacionalizmust. Magyarországra menekül…   Albérletet még mindig könnyebb volt találni, mint munkát. Arról eleve lemondott, hogy a központban keresse. Nem tudta volna azt megfizetni. Csak annyira vágyott, hogy Budapest közigazgatási [… Tovább]

Noémi a kezd? matematikatanár „protekcióval” próbál munkát találni Budapesten… II.1.         Mivel igazolja tudását?     Reggel háromnegyed kilenckor ott volt a Szalayné irodája el?tt. Úgy döntött, hogy nem kopog be túl korán. Ott ténfergett az ajtó el?tt, amikor egy [… Tovább]

*   Duci a szabadidejében esténként, ha tehette elment otthonról. Valami karitatív segélyszolgálatnál tevékenykedett, mint önkéntes. Az itteni vezető látva a szociális érzékenységét, megpróbálta beszervezni egy misszionárius csoportba, amely Indiába készült. – Nézze, maga nagyon alkalmas lenne erre a feladatra. [… Tovább]

*   Pista egyik pályázatot a másik után nyerte meg. Abban az időben, amikor szinte senki sem tudott keresni havonta ezreseket tett zsebre. Viszont volt egy nagyon rossz szokása. Sokat éjszakázott és közben rászokott az italra is. Egy éjszaka, ha [… Tovább]

Az 1990-es választások alkalmával a magyarok a román parlament második politikai er?jévé válnak. Sajnos ez nem tesz jót a román demokráciának. De már nem mindenki nézi úgy a magyarokat, mint közvetlenül Marosvásárhely után.   Mrs. Ilona Marple   Egyik nap, [… Tovább]

– Bocsánatot kérek, kénytelen vagyok bevallani önnek, hogy nem vagyok mindentudó. Sok mindenhez értek, de majdnem mindenben kontár vagyok. Szoktam véleményt is alkotni, ám hozzáteszem, hogy azok egész biztosan nem a valóságot, csak az én látásmódomat tükrözik, nem kijelentő módban, [… Tovább]

*   A család azt gondolta, hogy ezután az „atrocitás” meghurcolás után, nyugalmuk lesz. De nem ez történt. Igaz most már nem kellett feljelentő vagy bejelentő. Egyrészről már vezettek mindenről aktát, legyen az átlag polgár, vagy különleges megfigyelés alá helyezett [… Tovább]

A választások után a magyarok Iliescuellenessége szimpátiát váltott ki a románok egy részéb?l. A Marosvásárhely utáni feszült hangulat ha látványosan nem is, mégis enyhülni látszott, de…     „Még találkozunk…”   Noémi számolta a hátralév? napokat. Jobban várta az év [… Tovább]

A nacionalista hangulat a tet?re hág. Ez nem kerüli el az iskolát sem.     Marosvásárhely fekete márciusa   A tüntetés utáni hétf?n iskolába menet megint utolérte a „taxi”. Áron nem állta meg, hogy meg ne jegyezze. – Falra hányt [… Tovább]

*   Az élet lassan kezdett visszazökkenni a normális kerékvágásba, miután a főváros felszabadult. Már csak a nyugati határszélen folytak harcok és április elejére az egész ország felszabadult. Feketéék próbálkoztak volna még lemenni a városba, de Júlia nem engedett el [… Tovább]

*   Cóbelék, miután elcsitultak a harcok és az élet kezdett visszazökkenni a napi kerékvágásba, összeültek, hogy megtárgyalják a teendőket. Istvánnak még a háború kitörése előtt 32.–ben megszületett a fia, aki szintén az István nevet kapta. A ház lakhatóvá tétele [… Tovább]

Marisvásárhely után lehetetlen volt nem politizálni. Egy mellbe vágó kérdés    Bármenyire is kerülték a direkt konfliktust, nem lehetett elkerülni, hogy egyáltalán ne szóljanak egymáshoz. S akármib?l indult ki a beszélgetés, végül rendszerint terítékre kerültek a marosvásárhelyi események. A szünetek [… Tovább]

Marosvásárhely után gyakorlatilag képtelenné vált a kommunikáció. Minden érv lepergett.   Szélmalomharc? Vagy mégse?   Csak másnap folytatták a beszélgetést. Emilia hozta szóba. – Elgondolkodtató volt, amit a tegnap mondtál. Hajlok arra, hogy elfogadjam, hogy összeugrasztottak bennünket. Talán ha nektek [… Tovább]

*   Péntek este, ahogy előzőleg megbeszélték, megjelent a német helyőrség tiszti kara. Az egész olyan volt, mintha csak valami disz kivonulásra menetek volna. Három nagy Mercedes és az őket kísérő motorosok. Vencel kiment fogadni őket. Nagyon meglepődtek, amikor perfekt [… Tovább]

Korai volt az öröm. A forradalom után fellángolt a nacionalizmus. Vajon csak a román?            Két t?z között    A gy?lés szünetében Emilia odament Noémihez, és bocsánatot kért. – Gyalázatos! Én szégyellem magam. S ezt pont neked veti a [… Tovább]

*   A pince „lakói” már nagyon várták a friss híreket. Egy részük nagyon szkeptikus volt, hogy a németek nem akarnak–e esetleg majd mégis kutakodni a menedékházban. Vilmos és József próbálta őket nyugtatni. – Az én személyes véleményem az, hogy [… Tovább]

Noémit a magyar kollégák kizárják maguk közül az iskolaügyben tanusított magatartása miatt. A többség, amelyik veszélyben van     Február ötödikén Noémi látta Emiliat kilépni az igazgatói irodából. – Miért hivatott? – kérdett rá Noémi. – Hogy szervezzen be a [… Tovább]

*     ’44 karácsonya nem éppen a legszebb karácsonyok közé tartozott. Nem csak a Fekete család életében, hanem sok más család életében sem. Budapest ostroma már folyt és a nyilasok és a németek szinte eszelős módon harcoltak minden talpalatnyi [… Tovább]

–   József elindult hogy eleget tegyen a kiadott „parancsoknak” amivel a nagysága ismét megbízta.     Először a pincébe ment, hogy ott intézkedjen. Ellenőrizte, hogy a titkos ajtó, amit megépítettek megfelelően működik, jó–e az álcázás is, vagy szükséges még valami [… Tovább]

*   A sok gondot – ami ezekben a napokban rájuk szakadt –, még megtetézte valami. Nevezetesen az, hogy Ludmilla hathónapos terhes volt. Máskor persze egy ilyen várakozás örömmel töltötte el a családot, de most a háborúban? Ludmilla próbálta az [… Tovább]

Noémit a szekus „karácsonyesti vacsorára” hívja. De Temesváron forradalmi szelek fújnak. A démon feje porba hull   21-én azzal jelent meg az igazgatón?, hogy CeauÃ?Ÿescu elvtárs népgy?lést hívott össze[1]. Az iskola televízióján azt pedig meg kell nézni minden tanárnak. Az [… Tovább]

Vajon nem volt korai az öröm CeauÃ?Ÿescu bukása után? A hydra[1] feje visszan?     December 22.-én este aztán megszólaltak a fegyverek. Egyszerre szerte az országban. Noémi édesanyja nem tudott 23.-án reggel eljutni a szülészetre. Fogta magát, és bement a [… Tovább]

*   József felkerekedett, mert a megbízatásokat maradéktalanul végre kellett hajtania. Amint beért Solymárra a lovas-kocsival, beállt a patika melletti placcra. A lovak nyakába zabos zsákot akasztott és utána vette az irányt a patikába. – Mi járatban József? – köszöntötte [… Tovább]

*   Telt múlt az idő. Vilmos nem nagyon írt haza a családnak. Bezzeg Jankának minden héten, és tőle érdeklődött az otthoni eseményekről. Janka szorgalmasan beszámolt mindenről. Megírta a nagy eseményt is, hogy „nagyságos asszony” hatalmas összeget nyert és világkörüli [… Tovább]

*     Az esküvő után összeült a családi kupaktanács. Vilmost meg kellett győzni, hogy mondjon le arról, hogy üzletet nyisson Jankával. – Fiam, csak nem képzeled, hogy megengedem azt neked, hogy a legfőbb konkurensem légy? – kezdte az apja, [… Tovább]

Ha az el?bbi rész volt a horror csúcsa, ez a megalázás csúcsa.      Meghívó karácsonyi vacsorára   Egy hét se telt el, az igazgatón? megint hívatta Noémit. Egy borítékot adott át neki, s nem nézett közben a szemébe. – [… Tovább]

Talán ez volt a horror csúcsa…   A 25 milliós nemzet     Amikor szeptember elsején leszállt az állomáson, azonnal megpillantotta az ismer?s szekeret. – Taxi, van már utasa? – kérdezte vidáman. Meg se várta a választ, bedobta a csomagját [… Tovább]

*   Európa nagy részén már dúlt a háború, de Magyarország ebből főleg azt érezte, hogy sok fiatal férfi eltűnt az otthonából, mert a frontra vitték. Volt már jegyrendszer is, nehezebben lehetett hozzájutni az alapvető élelmiszerekhez. Bevezették a zsidókat sújtó [… Tovább]

Noémi másodszor is jobbágy marad, nem hajlandó épp „bármire” az áthelyezésért. Itt a piros hol a piros?   Édesapjával a tömbház bejáratánál találkoztak. Április végén adták be a kérést az útlevélre mind a hárman, azzal a szándékkal, hogy Budapestre utazzanak. [… Tovább]

*             Mikor kitört az első világháború, a Fekete család már elég jelentős összeggel rendelkezett ahhoz, hogy visszaköltözzenek a császárvárosba, Bécsbe. Fekete ezt többször is megemlítette Júliának, ám az hallani nem akart erről. – Maga [… Tovább]

*   Gyula, nem volt a legjobb üzletember, és amíg Júlia távol volt, hogy Vencelt haza hozza, egy–két nagy hibát elkövetett. Sikerült az Astória melletti üzletet a csőd szélére vinni. A két gyerek is nagyon szabadjára lett eresztve. Vilmos amúgy [… Tovább]

*     Vilmos nem nagyon foglalkozott a tanulással. Be-bement ugyan az egyetemre, de inkább az „aranyifjakkal” járt szórakozni. A pénz nem jelentett neki gondot, mert Vencel, az apja elég szép havi apanázst adott neki, hiába ellenezte a neje, Júlia. [… Tovább]

Csend… *        Könnytelen, száraz szemmel állt Gyárfás, a fiát magához ölelve a koporsó mellett. A gyermek hüppögve sírt és egyre csak az ismételte:       — Miért, apapapa? Miért?       Az édesanyja feküdt a [… Tovább]

*       Az emberek kezdtek előjönni az óvóhelyekről, a rejtekhelyekről és elkezdődhetett az élet – ha nehezen, lassan is, de ismét döcögni kezdett – a napi normális kerékvágásban. Cóbelék háza valahogy szerencsés helyre épülhetett, mert a környéken kevés [… Tovább]

*     A Cóbel család valahonnét Kassa környékéről települt át Budapestre. Valaha, mint kőművesek keresték kenyerüket. Az egyik fiú „benősült”, egy pesti vállalkozó, File Joszef leányát vette feleségül. Mint építész próbált szerencsét ifjú feleségével, és az akkor épülő Pesten [… Tovább]

Az ?szi krumpliszedés miatt elhúzódott az iskolakezdés. Vajon kin csattan ez?   „Köszönjük szívünkb?l a Pártnak!”   – Na, végre eljött az a nap is, amikor megkezdhetjük a tanítást a VII.-VIII.-ban is! – vette Noémi a hóna alá a VIII. [… Tovább]

   8.      „Pihen?nap”   Kitavaszodott újra, és mi még mindig a lágerben hajtjuk álomra a fejünket. Amint az id? megfelel?, a kolhoz földjére kell járnunk dolgozni. Tavasztól ?szig az összes pihen?napunkat itt töltjük. Reggelt?l alkonyatig. Estefelé szednek össze [… Tovább]

Noémi újabb tanári „feladatokkal” szembesül. A rabszolgahajcsár   Félúton az állomás felé találkozott Áronnal, aki épp ellenkez? irányba igyekezett. – Na, nem billent egy kicsit helyre a jobbágyság lelki egyensúlya, miután a kollégáival találkozott? – állt meg Noémi mellett egy [… Tovább]

  9.   „Remény”       Monoton egyhangúságban telnek a napok a lágerben. Egyszer hallottuk, hogy szerelvényt indítottak Németországba, de azzal csak a nagyon beteg embereket vitték el. De ennek is már egy éve. Eszünk ágában sincs közéjük kerülni, [… Tovább]

Befejez? rész…     10.   „Hazafelé”     Lábam ismer?sként üdvözli a szürke járólapokból kirakott járdát. A betonnégyzetek közt itt-ott kibújt a tarack és a porcsin. Mariska néni virágoskertje mellett elhaladva megcsodálom a piros tulipánjait, ahogy ragyogó, bársonyos szín?kkel [… Tovább]

A Brassói 1987-es lázadás után még nehezebbé vált egy tanár élete… Meg nem érdemelt jövedelem   Közelgett a Húsvét. Természetesen, mint vallásos ünnep, nem volt szabadnap. Ez még hagyján, de mást se lehetett kapni. A cukor, az olaj és a [… Tovább]

Noémi egy törpefeny?t?t küld levélben barátn?jének, Emesének, kit az 1987-es brassói lázadás alkalmából elvitt a szekuritáté. Üldözési mánia   Hosszú ideig nem jött válasz a decemberben Emesének küldött törpefeny?s levélre. Noémi már lemondott arról, hogy valaha is választ kap rá. [… Tovább]

Noémi alig várja az év végét, szeretné áthelyeztetni magát, de hát létezik egy hírhedt CeauÃ?Ÿescu-törvény…   A jobbágy     Szeptember els? napján Noémi elmélázva kerülte meg az állomást, hogy az iskola felé induljon. Ahogy felpillantott, Tündérországba ill? látvány tárult [… Tovább]

Noéminek, a kezd? matematikatanárnak az életeébe egyre jobban beleszól a kommunista politika. Egy baráti kérés       Az évharmad vége volt. Az igazgatón? kérte a statisztikákat. Noémi is megjelent az irodájában jelentést tenni. – Ha szigorúan az el?írások szerint [… Tovább]

Zsigmond Noémit, a kezd? matematika tanárt egy isten háta mögötti székely falucskába helyezik. Egyre inkább rádöbben, miért mondta tanára: „Üdvözöllek a pokolban”      Mi a fontosabb?     Pénteken az igazgatón? gy?lést hirdetett. Felolvasta a tanügyminiszter rendeletét, miszerint nyomatékosan [… Tovább]

Zsigmond Noémi a kezd? matematika tanár egyre inkább rádöbben, hogy nem leányálom a kommunizmusban tanárnak lenni… Brassó, 1987 november 15.     Vasárnap, november 15.-én egyedül volt otthon. Szülei elutaztak Parajdra, akkorra kaptak beutalót. Édesapja asztmás volt, évente járt oda [… Tovább]

Aranypénz *              — Beszéltem Barcsay volt hivatalszolgájával — kezdte Márton, miután este hazajött —, tudod, aki megmentette az iratokat. Azt mondja, hogy az irodám bútorait: a foteleket, íróasztalt, karosszéket, irattartót a városparancsnokságra vitték. Ha [… Tovább]

Még egy falura került tanár nehéz helyzetben van, de a politikai eseményekt?l sem tudja függetleníteni magát.     Hülyék     Az élet szép lassan kezdett visszatérni a rendes kerékvágásba. Ahogy a mez?n fogyott munka, a jelenlétek is helyreálltak. Csak [… Tovább]

6.   „Remény”     Két év. Két keserves, hosszú év telt el azóta, hogy utoljára láttuk Himesházát, a völgyben elterül?, szeretett falunkat. Még mindig megvagyunk, pedig az éhínség és a betegség rengeteg emberéletet követelt az elmúlt id?szakban. Vérhas- és [… Tovább]

Zsigmond Noémit a frissen végzett matematika tanárt egy isten háta mögötti székely falucskába helyezik ki. Egyre inkább meggy?z?dik róla, hogy nem épp álmai munkahelye… Még könyvek sincsenek, amib?l tanítani lehetne…   Taníts, de kinek?   Ahogy hazaért, felhívta Böbe nénit, [… Tovább]

Zsigmond Noémit nem épp álmai munkahelyére helyezik ki. A diákok még a legalapvet?bb dolgokat se tudják. Nem adja fel, tankönyveket szerez… A serpa[1]   Másnap félúton lehetett az állomás és az iskola között, amikor megint utolérte egy szekér. Ugyanaz a [… Tovább]

Ahova a kollektivizálás se jutott el Zsigmond Emese az utolsó matematika óra hatására, úgy dönt, nem az informatikusi, hanem a tanári pályát választja. Tanára, amikor megtudja, üdvözli a pokolban. Nem szakmailag félti, hanem a démonoktól. A szekuritáté által láb alól [… Tovább]

Zsigmond Noémit, a fissen végzett matematika tanárt egy olyan székely falucskába helyezik…  … ahova még a kollektivizálás se jutott el. Egyre másra érik a kelemetlen meglepetések, például, az igazgatón? román, a hatodikban román nyelven kell tanítania, mert oda jár az [… Tovább]

  5.   „Bányában”     Tárna, csille, bánya, csákány, szén, fejtés, akna… az eddig csak hallomásból ismert szavak egy pillanat alatt valósággá válnak… Szénfekete vagyok, akárcsak körülöttem mindenki. Nincs sisakunk, hanem csak egy sapkánk és egy bányászlámpánk. Nincs véd?felszerelés. [… Tovább]

A világ már csak ilyen, mindig változik… *   Ilda nagyságos asszony letette kávéscsészéjét, mosolyogva várta a Méltóságos úr bűvölő tekintetét.  Romantikára hajlamos lelkének jót tettek a szép szavak. — Kedvesem nagy bajba kerültem — kezdte Békéssy Barna. — Az [… Tovább]

4.   „Betegen”   Kislányként szinte minden évben influenzás voltam. Az emlékeim közt még élénken él az a kép, ahogy a lavór fölé hajolok, és anyám összefogja a hajamat, hogy ne hányjam le. Lázas és láztalan id?szakok váltogatták egymást. Egyik [… Tovább]

Az iskola egy olyan hely, ahová az ember aludni jár. Megcáfolom! Enni is. Tudom, más lenne e hely célja, de hirtelen semmi más nem jut az eszembe, mivel, Május anyó a halálához közeledik, s Szép Szerelmes Június veszi át helyét, [… Tovább]

A szerencse tudvalevőleg vak… *     Osztották a lapokat a kártya szerelmesei.  — Jó a lapjárás! — állt fel az asztaltól a tetemes összeget maga előtt látva Békéssy Barna. — Nem úgy van az, Méltóságos uram! — tette a [… Tovább]

A vágy és a szerelem… *     Doroghy Fülöp és Annácska kicsit félve léptek be a Méltóságos asszonyhoz. Izabella újságot olvasott. Furcsa az emberi lélek, ha veszteség éri, könnyebben viseli, ha nincs egyedül a bajban. Izabella is ismerős neveket [… Tovább]

/Elnézést a sváb szavak helyes-helytelen írásáért!/ 1.   Laza mozdulattal dobom a magasba a tésztát, ami engedelmesen fordul meg, és esik vissza a palacsintasüt?be. Ahogy visszateszem a gázra, megpihen a szemem a dédanyám tálalószekrényén. Anyu szívének is kedves darab, és [… Tovább]

„Id?utazás…”   2.    Kakaskukorékolásra ébredek, mint minden reggel, amikor anyuéknál alszom, a régi gyerekszobámban. Kipattanok az ágyamból, ami még a dédié volt valaha, és megkeresem anyut. Belebújok a régi papucsomba és végigjárom a házat, ami ugyanolyan, mint ötven évvel [… Tovább]

Ez a „kötet” eddigi két iskolai évemet meséli el. Teljesen készen van, a napokban végeztem vele. Ã?me a Bevezet?.     Avagy: hétköznaptalan hétköznapok egy tizenéves tollából    Bevezet?   Új iskola, új emberek, új környezet. Az én fejem teli [… Tovább]

A befejez? rész…       XVIII.         Drága Laci!    Szeretném elmondani…   Kezdek bele újra és újra a levélbe, majd gombóccá gy?röm a papírt. Egy egész halommal összegy?lt már a papírkosárban. Nekem, akinek szenvedélye a [… Tovább]

Kéretik az elejétől… olvasni. *   Ez volt a legjobb. Már ellátta a madarakat, sétált a kutyákkal is. Őt átöltöztette, előtte megtisztogatta, s odatolta az ablakhoz. Ilyenkor már keveset beszéltek, szólt a tévé, azt hallgatták. Az ablakból messze nyugat felé [… Tovább]

Akkor szüret! *       A borongós október nem csak az esőt, ködöt hozta el, hanem a szüret vidámságát is. Bár Gyárfásnak saját szőlője nem volt, a városban sok család telepített a dombok déli lejtőjén szőlőt. A nyári meleg [… Tovább]

Remélem, csak ennyi… –       Békéssy Barna késő délután kocsizörgésre ébredt. Ancsa érkezett Pestről, kevés csomaggal. Dühösen nézte az ablakból. Jani látható vidámsággal rakta tálcára a poharakat. — Te meg minek örülsz? — nézett hátra szúrós tekintettel a [… Tovább]

Hova jutunk… *     Szép májusi nap volt, mikor besétált a Méltóságos úr a kávéház nyitott ajtaján. Úgy ült le, hogy kilásson az utcára. Élénk volt a forgalom. A megszokott utcaképet itt-ott autók tarkították. — Mekkorát változik a világ! [… Tovább]

XIV.     Három hónap. Három hosszú, idegeskedéssel és aggódással teli hónap telt el Adorján utolsó, nekem írt levele óta. A télb?l tavasz lett, s a tavasz is lassan nyárba fordul már. Közben kivirágzott a kajszi, és el is hullatta [… Tovább]

Gy?rögette a levél szélét, majd kisimította… *       Beköszöntött az újesztendő, Európában, Bécsben, Szarajevóban. Volt, aki józanul ébredt, uralkodásról álmodott. Messze, valahol Szerbiában heves fejfájásról panaszkodott valaki, akinek különös álma volt. Békéssy Barna szilveszteri mámorát rég kialudta. Fiával [… Tovább]

XVI.       Megigazítom magamon a fehér pincérkötényemet, ami kicsit elcsúszott az egyik asztaltól a másikig való szaladgálásban. Kimerít? volt a német csoport, akik a sétahajóval jöttek. És hogy izzadtak a forró és csíp?s halászlét?l! Hiába, nem szokta a [… Tovább]

VIII.     Újra otthon. Letaglóz a v?legényem szeméb?l süt? szemrehányás és kétségbeesés, hogy napokra magára hagytam.     – Egyszer?en nem értem, hogy miért kellett elmenned. Nem jó neked velem?     – Magam miatt kellett elmennem. Szerettem volna a barátn?mmel [… Tovább]