Sorozat

Szeretettel ajánlom Kertész Zsoltnak Egyiptom imádatunk közös nevezője miatt. Ez egy régi írásom. A második részét nem is merem egyelőre átírás nélkül feltenni *   „Ha az ember életébe a szenvedély későn jön el, nehezebb feladnia. Azok, akik későn találkoznak [… Tovább]

Édesapám ebb?l a szempontból édesanyám ellentéte volt. Nála a ââ?¬Å¾pofonââ?¬Â tényleg makarenkói volt. Csak háromszor kaptam t?le, de mindháromra emlékszem.    Ennek ellenére, vele sohase feleseltem. Amit ? mondott, az szent volt. Valahogy nem lehetett neki ellent mondani. De hát [… Tovább]

Ebb?l megtudhatjátok, miként szoktattam le szüleimet általam rossznak vélt szokásaikról. Édesanyámnak eléggé „gyors” keze volt. Kolerikus természet révén hamar eljutott arra a következtetésre, hogy a magatartásom némi korrigálást kíván, szemtelenségem túllépte a megengedhet? határokat, s olyankor supp! – kaptam egy [… Tovább]

Nyolcszáz lépés – V.   Bevallom, még korainak éreztem a kérdést, s talán ezért utasítottam vissza a választ. Próbálva udvariasnak maradni, azt találtam mondani, hogy véletlenül sem szeretném félbeszakítani… Az els? id?szak gondtalanul telt, jó volt érezni, hogy mindkett?jük számára [… Tovább]

Nyolcszáz lépés VI.   Ekkor, sokadszorra éltem át a megmásíthatatlant, ahogy megsz?ntek a lassú és gyors lépések, hol nincsenek többé gödrök, dombok és pocsolyák, amiben az utat lesve is nyakát törné az ember. Nincsenek bokrok és ismer?sen tovat?n? fák a [… Tovább]

…csak a száját érezte, ahogyan megérinti őt, akár egy hűs patak.*       — Mit csinálsz nagyi?! — kiáltott fel az unoka, aki éppen a földszinti ablak előtt álló és kapálgató mamáját nézte. Rémülten vette tudomásul a fiú, hogy [… Tovább]

    Ted üres kézzel jött fel. Mindannyian meglep?dtek, mert Kim higgadtabban fogadta a vártnál. Nem tudták mire vélni. Ült a fedélzeten, nézte a víz fodrozódását a hajó után. Nem szólt senkihez, csak ült csendben, s Ted arra gondolt, hogy [… Tovább]

     Kis id? eltelt, mire a lány el tudta mondani, mi történt. Igazat adott Ricknek, de elmondta azt is, hogy az utóbbi id?ben úgy gondolták Kim szüleivel, hogy talán túljutott… Fel sem merült benne… És még egy fontos dolgot [… Tovább]

  Visszament Kimhez. Leült mellé, és kezébe vette a kezét. Lázas, meleg volt a kis kéz és er?tlen. Mark szíve belesajdult. Nézte a lányt. Kissé gyorsabban lélegzett, de a szívritmusa már nem volt annyira gyors. Megmozdult a szája s ? [… Tovább]

– Asszonyom, van valami váltanivalója? *     Amikor a vonat beérkezett a Nyugati téri pályaudvarra és lassan megállt, még nem volt tudatában sem Róza mama, sem Emese, hogy hol várják őket a gyerekek. Mindenki megindult lefele a kocsikról, de [… Tovább]

  Másfél hét telt el, mikorra a sebek végre behegedtek, s Kim állapota javulásnak indult. Claire, és Danáék hazautaztak. A következ? hétvégén engedték ki a kórházból. A körülményekre tekintettel az igazgatója engedélyezett még öt napot, amit Miamiban tölthetett. Este mindannyian [… Tovább]

    Reggel Mark dolgozni ment, Kim gyorsan elpakolta a ruháit, elhozta a reptérr?l a csomagokat, s miután otthon lepakolta ?ket, elment átvenni az irodát. Jobb volt, mint amire számított. A Downtownban, Miami belvárosában egy irodaházban, de a harmadik emeleten [… Tovább]

– Miért, nem tetszëk nékëd? – s ekkor a fiú szemeit nézte a lány, várta a választ, az őszinte választ. *   Amióta a vonat befutott, már eltelt vagy három óra. Ne felejtsük el, hogy Emese és Róza mama még [… Tovább]

    Nyílt az ajtó, és belépett a két n?. Fáradtan rogytak le a fotelokba. – Hogy van Claire? – kérdezte a két férfi, szinte egyszerre. – Hála Istennek jobban van, az orvos adott neki egy enyhe altatót, miel?tt eljöttünk [… Tovább]

Nagy Jancsiról, a vereked?s, agresszív fiúról meglep? dolgok tudódnak ki. Édesapja, kit mindenki tisztel, gyakran nagyon megveri…       – Miért félsz a rend?rségt?l? – nézte fürkész?en a fiút. – Visszaütöttél, igaz? – hasított a tanárn?be a felismerés.     Jancsi [… Tovább]

   Kim feltette Claire b?röndjét a kocsira a saját csomagjai mellé, s elkísérte arra a helyre ahol Mark szokta várni, hogy ne kerüljék el egymást. Mikor odaértek az asszony csalódottan vette tudomásul, hogy a fia még nem érkezett meg. – [… Tovább]

    Reggel, miután elfogyasztotta a reggelijét, úgy döntött, a délel?ttöt a híres Miami Seaquariumban tölti. „Ha Fa és Bi nincs is itt, a többi delfin is b?ven kárpótol értük.”- Gondolta, és elindította az autót. A partot elérve áthajtott a [… Tovább]

    Reggel egyszer?en tanácstalan volt, hogy mivel töltse a napot. Aztán úgy döntött, hogy megnézi az Everglades mocsár vidékét. Reggeli után útra is kelt. Folyamatosan kúszott fel a h?mér?kben a higanyszál, még messze volt a dél, de máris meleg [… Tovább]

– Ne szólítson mán engëm mindig Mesikének, mondja, hogy Emese!*       Kóbor szél csavargott a sínek közt, mikor a vonat nagy fékvisongás közepette megállt az állomáson. Nem volt ott semmi, csak egy kis egyszobás, lepergő vakolattal borított bakterház. [… Tovább]

  Míg várta a lányt, elkészült a vacsorának szánt saláta is. Megterítette az asztalt, s el?re bef?szerezett húst kezdett el sütni. Épp elterjedt a házban az illata, mikor Kim megérkezett. – Ezüst ilyenkor a t?zhely el?tt ül, beleszimatol a leveg?be, [… Tovább]

Részletek egy kelet-közép-európai önéletrajzból. Bemutatkozás helyett magamról * „Az igazak emlékezete áldott.”/Péld 10: 7/         Az álmok egyszerre eltűnnek mind. Három éves vagyok. Imára kulcsolt kézzel, hajlok meg Mária előtt, nem értem miért, de vibrál a környezetem. [… Tovább]

Részletek egy kelet-közép-európai önéletrajzból. Bemutatkozás helyett magamról.* „Mert nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne, és nincs oly rejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne.”/LK 8: 17/         2.   A lány tűzpiros hosszú, [… Tovább]

     Kim Parker leemelte kabátját a fogasról és felvette. Sötétedett, s ilyenkor már jócskán leh?lt a leveg?. Körülnézett még egyszer irodájában, majd miután megállapította, hogy minden fiókot bezárt, mindent elpakolt, felvette laptop táskáját, válltáskáját és kilépett az ajtón. Beütögette [… Tovább]

  Ragyogóan sütött a nap, felh?t sem lehetett látni. A gépen az ablak mellett ült, a szárny el?tt. Nem zavarta semmi a kilátást. Messzebb, egy pillanatra egy másik gépet látott, az orrfutója éppen elemelkedett a betonról. Folyamatosan haladtak az utasok [… Tovább]

Garai Etelkát szinte meger?szakolják a saját háza el?tt, de problémás diákja, Jancsi megmenti. Az állandóan vereked? fiúról furcsa titkok tudódnak ki…   Etelka egy pillanatra megrettent az ingerült hangtól. Hirtelen Marci arca jelent meg lelki szemei el?tt. „Megfelel? érzés-e ebben [… Tovább]

Jancsi, a vereked?s fiú megmenti osztályf?nökét. A beszélgetés során tisztázódik, hogy aznap az iskolában nem ? verte félholtra Gerg?t, hanem épp ? mentette meg. Ám Jancsi továbbra is kitart szándéka mellett, hogy nem az iskolába való, s?t le se akar [… Tovább]

Nem könny? kezd? tanárnak lenni. Garai Etelka lehuppant a buszmegállóban egy padra. Holtfáradtnak érezte magát, kimerítette a mai, kissé eseménydús nap. A vezet?tanácsi gy?lésen, melyen meghívottként volt jelen, egyedül maradt tapasztalt kollégáival, volt tanáraival és az igazgatóval szemben. Sohase volt [… Tovább]

Nyolcszáz lépés III.       A remek, rengeteg es?t hullató kés? tavasz igazi látványossággá növesztette a kertek dísznövényeit. Errefelé ritkán n? páfrány bokornagyságúvá, de igazán a feny?félék új hajtásai árulkodnak a számukra oly kellemes id?járásról. Bevallom, még ma is [… Tovább]

…Én nem vagyok Pisti, én Pista vagyok.*     Úgy este tíz múlhatott, mikor Pisti elérte a szőlőhegy alját. A szíve hevesen dobogott és zakatolt odabent. Bosszankodóan kapkodta a levegőt, hogy már megint balul ütött ki a dolog. Most biztosan [… Tovább]

– Gyere, tata, haldoklik a Pisti! (A történet folytatása hamarosan, Emese címmel) *   Már hajnalodott, mikor Pisti annyira józanodott, hogy négykézláb el tudott indulni. Az éjjel még nem volt akkora fájdalma, s nem környékezte a rosszullét sem, hiszem egy [… Tovább]

– Te Pista, há nem sül lë a bőr… *      — Az anyátok istenit, hát kűdtelek titeket a fa alá?! — kiáltott fel valaki, s egy pillanattal később már repült is a megmaradt permetszerhez való víz. Egyenesen Lackó [… Tovább]

A Karácsony este hazatér? Bögözi Zoltánt üres lakás fogadja. Felesége megcsalta és elhagyta. Hogy a lúd legyen kövér, kislányuk a sürg?sségen, életveszélyben.     – A kislány a kettesben magához tért! – szólt ki a n?vér Csegezi doktornak.     – Hogy [… Tovább]

Bögözi Zoltánt egymás után érik Karácsony este a „pokoli” meglepetések. Felesége megcsalta, elhagyta, kislánya életveszélyben, mindenki tudja már azt, amit ? még nem, hogy nem a saját gyermeke. Zoltán lóhalálában hozza az utolsó fél flakon vért „lánya” megmentésére…   Bögözi [… Tovább]

– Nem vagyok Pista… *       Mindenki örvendve hagyta el az osztálytermet, mikor megszólalt az utolsó csengőszó. Itt a vakáció, méghozzá a nyári. Három hónap szabadság. Se könyv, se füzet, csak játék, csavargás, móka és kacagás a terve [… Tovább]

A kutya firgit. Csak a munka, de a fizetíst, azt nem úgy… *     — Kej fë! — ordított nagyapa a kisszobában. Pisti csipáitól nem látott, s fülei is csak tompán rezegtek be, ahogy az öreg riadót fújt mellette. [… Tovább]

Zoltán házassága válságban van. Ellenáll a kísértésnek, bár nevetségessé válik. Még egyszer meg akarja próbálni rendbe rakni házasságát…     – Hahó, van itthon valaki? Megjöttem! – szólt hangosan, de nem felelt senki. Ledobta a cip?jét, s papucsát meg sem keresve, [… Tovább]

Férfi és n? közt nincs egyenl?ség.   Zoltán rótta a kilométereket Aradtól hazafelé. Figyelmesen vezetett, bár merészen el?zött, s lakott területen kívül a kilencveneses sebességkorlátot se tartotta be. Szeretett volna már otthon lenni. Ám agya dolgozott vezetés közben. Újra és [… Tovább]

Kapsz még egy lehetőséget *   A nap még sehol nem volt, mikor  Anti szeméből kitörölte a csipát, s begyújtotta a motorját az újonnan hozott járműnek. Hétfő reggel volt, s indulni kellett. Kinyitotta a kaput, kihúzta az autót, s elindult [… Tovább]

– Mi törtínik itt, hun vagyok? *   2010. 01. 01.    A másnap reggel kukorékolva ébredt Antiék udvarában. Apja kérdezte is, miért nem ment el még, de megnyugtatóan válaszolta neki a fiú, hogy a patron valami jobb helyre tette. [… Tovább]

… Sofőrt veszünk fel…*     „Sofőrt veszünk fel” — tették ki a hirdetést a hetilapba, mely általában a kisváros közelében lévő falvakban is olvasott újság volt. S ahogy megjelent, már volt is jelentkező az állásra. Közepes növésű, feketehajú, kicsit [… Tovább]

Embert és kutyát akarva sem lehetett volna jobban összepárosítani, mint Klárikát Pimpikével.*     — Csoport, állj, megállunk, megáálluuunk, aranyos kedveseim, hölgyeim és uraim, mindenki. Klárikám, kicsi pipacsom, te is megállsz, ülnek a kutyák. Mondom, ülnek… Klárika Pimpikéje is ül. [… Tovább]

kellene egy kis segítség, egy kis pénz, hogy menjek el a bábához. *     A város szélén álló régi malomból és a hozzá tartozó melléképületekből szükséglakásokat alakítatott ki a város. Öt szegény sorsú családnak biztosítottak fedelet a feje fölé. [… Tovább]

Életük első olyan Karácsonyát élték meg, amikor nem a szegénység szorításában ünnepeltek *       Végül eljött a nap, amikor szinte egyszerre kézbe kapták a diplomájukat. Utána este egy közös vacsorára elhívták néhány barátjukat, szomszédokat. A szegényes vacsora jó [… Tovább]

harmadik felvonás, els? szín A Királyfi végiggondolt már oly sok mindent, döntésre persze nem jutott. Élni? Halni? Lenni? Nem lenni?És f?ként: megtenni? És ha megtenni, hát hogyan? Lehet ennek a végére jutni?A Királyfi, miután végiggondolt mindent, nekihuzakodott a hosszú folyosónak, [… Tovább]