Kisregény

Az ecetfa illata – 6.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…) XV. Védelmem a kíváncsiság   Olyan gazdag és olyan színes az élet, amelyet sokszor, fáradt szemmel szürkének látni; olyan izgalmasak e lombikban – bennem – lezajló folyamatok, hogy katasztrófa esetén [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 7.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…) XVII. Ajándék   12. 30. este a kádból jövök ki – A.I. itt van. Ajándékkal. Hozom összecsomagolt dolgait, hogy elvigye. Teljesen berendezkedett nálunk. A holmi túl nehéz, segítek a taxiig. [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 8.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…)   XIX. A „gondviselés” megkísértése   Valentin-day el?tt pár nappal „jelek” hagyása: Geraldy: Te meg én; Pessoa-idézet a Kétségek könyvéb?l. Ezeket dobtam be postaládájába, mert minden önmagam lebeszélése mondat utolsó [… Tovább]

Kisregény

UTOLSÓ SZERETŐ (regény) IX. rész

…gondolatában Emma jelent meg, hófehér fityulával a fején, kezét nyugtatóan István homlokára tette, és azt súgta: „Aludj, kedvesem, pihenned kell csöppet. Látod, megkerestelek…” *   Hála a gyógyszereknek, Kapócsy professzornak és a természet rendjének, a hétfő reggel előírásszerűen megérkezett. István [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 2.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…)   IV. A.I. sokszor ébred sírva   Pedig tulajdonképpen boldog. Nagyon szeret, s?t, azt szokta mondani, imád. Én még csak most tanulom a szavakat, mert igen elvadultam életem el?z? szakában, [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 3.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…)     VIII. A nyílt tenger az els? k?nél kezd?dik.   A kisgyerek találkozik egy teljes világgal, k?r?l-k?re lépve; bizonyos mértékben az id?ben is szinte lépdel, ahogy a tengerrel ismerkedik. [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 4.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…) X. Egyedül, magammal   Ismeretlen világba lépek. Nem igazán akartam, mert annyit azért tudok róla, itt valami lélektanászkodás lesz, valami „emberbe avatkozás”, aminek összes szintjét és megnyilvánulási formáját gyerekkoromtól utálom. [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 5.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…) XII. Záró-toborzó míting   Egyetlen célja, föliratkozni a tréningre. Foszlányok, hangzavar, néha, mintegy varázsütésre kitisztuló szöveg: „– A tréning az élet így m?ködik élményr?l szól… te éled az életedet „tudatosan”, [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – Bevezet?

Por, hamu és semmi. A toledói katedrális felirata itt módosul. Por, hamu, semmi, és…   Az igazi történetek innét kezd?dnek. Amikor minden újra építend?vé válik, hogy más legyen. Amúgy meg korszer?tlennek kell lenni, mert aki az id?k hangját lesi, vagy [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 1.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…)   „Az Örökkévalóság szerelmes az Id? dolgaiba”  Blake Az ecetfa illata    Vonatok. A-vonatok-a-vonatok-a-vonatok. Odafönn repül?gép kondenzcsíkja. Túl messze. Ábrándozás, de fölfoghatatlan. Túl gyorsan hasítja a kékséget, átmetszi ezt a [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak XV.

Utóirat   Szám?zetésük óta szüleim 1989. Június elején tértek vissza el?ször Magyarországra. A repül?téren több mint 50 bajtárs és barát várta ?ket. Nagy Imre hozzátartozóinak felkérésére 1989. Június 16.-án a temet?ben Apám és Mérai Tibor búcsúztatták Nagy Imrét. A temetés [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak XIII.

A Misszió XIII. rész A MISSZIÓ     1973 végén missziónkhoz végül is a I CHING, a kínai jövend?mondó könyv adott bátorítást. Igen sok kérdésünk volt az I CHING-hez életünknek ebben az idejében. Péter pár héttel esküv?nk el?tt, 1970 májusában [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak XIV.

Ha én zászló volnék XIV.  rész HA ÉN ZÁSZLÓ VOLNÉK… (nem lennék játéka mindenféle szélnek)         Szinte hihetetlennek t?nik, több mint 25 év telt el azóta, hogy Montreál esti, markazitokkal kirakott, pazar estélyi ruhára emlékeztet? fényeit a [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak XI.

A protekció XI.  rész A PROTEKCIÓ     Az Úrnak 1965. éve számomra a várakozás jegyében telt el. Az útlevél kézbevétele után órákig ültem szobámban, a reménység és kétségbeesés váltotta bennem egymást. Az útlevéllel majdnem egy id?ben egy rend?rségi idézést [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak XII.

Torontó 1966-1973 XII. rész TORONTÓ 1966-1973    – Van fogalmad róla, hogy ez mennyi veszéllyel jár? – kérdezte t?lem óvatosan Faludy Gyurka, miután elmondtam neki elképzeléseimet szüleim kihozataláról. – Szolzsenyicin csupán egy író, apád, pedig katona és politikus volt: egyik [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak VII.

Látogatások a Börtönbe         VII. rész LÁTOGATÁSOK A BÖRTÖNBEN    1959. október 11.   Kedves Naplóm.   Ma voltam el?ször meglátogatni Édesapámat a váci börtönben. Utoljára 1956. október 28-án láttam ?t.   A napló ett?l kezdve igen sz?kszavú [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak VIII.

A Szabadulás           VIII. rész   A SZABADULÁS     A gimnáziumi keserves négy évét, néhány kedves barátság melegítette meg számomra. Els?nek talán Zsófit említeném, akivel több nyáron vészeltük át az épít?táborok örömeit. Mint városi, elkényeztetett [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak X.

Az utlevél X. rész   AZ ÚTLEVÉL     A törökbálinti munkahely az ?szibarackok koronázatlan királyn?je címével járt, és mint átmér?jük méreget?je elmondhatom, nem tartozott a legrosszabb munkahelyek közé. Közel három hónapig szabad leveg?n tartózkodtam, fiatalokkal körülvéve. Annyi barackot ehettem [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak VI.

Az itélet     VI.   rész AZ ÍTÉLET       1958. június 16.-án reggel 7 óra; a rádióbemondó hangja: „… kötél általi halálra Nagy Imrét, Maléter Pált, Losonczy Gézát, Gimes Miklóst, Szilágyi Józsefet; – Kopácsi Sándort..- és itt a bemondó [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak V.

Találkozásom a Jó Istennel     V. rész   TALÁLKOZÁSOM A JÓISTENNEL   Anyu kétezer forintot fizetett egy ügyvédnek, hogy ne védje aput. Vadasnak hívták az illet?t, ? lett volna a hatóság által kirendelt véd?. Azzal kezdte: – Asszonyom, a maga [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak III.

Követség a Sarkon     III. rész KÖVETSÉG A SARKON     Nálunk a hétköznapoknak megvolt a kellemes rendje. Édesapám délben általában hazajött, ilyenkor a sof?r is velünk ebédelt. Jóska bácsi maga is többgyerekes apa volt, kit?n?en értett a gyerekek és [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak I.

Ez a könyv egy 1958-ban életfogytiglanra itélt rab családjáról szól.         I. rész   BUDAPESTI TAVASZ, 1973.   Hétévi távollét után, 1973 tavaszán másodszor jöttem vissza Budapestre. Torontóban mindig ilyenkor fogott el a honvágy. Vágyódtam a tavaszi [… Tovább]

Kisregény

A Hősök Nem Sírnak II.

Az ellenség közöttünk rejt?zik   II. rész                                         AZ ELLENSÉG KÖZÖTTÜNK REJTÖZIK            A napló egy szürke, b?rkötés? könyvecske volt, amilyeneket f?leg kislányok számára árulnak az üzletekben. Közepén kis lakat fityegett parányi kulccsal – ez is jelezte, hogy [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 14.

Leltár ellenőrzés Nérasolymoson. És vadonatúj IZS motorkerékpár vásár. A gyermek meg egyszer csak fogja magát és feláll…* 14.   Vasárnap délelőtt Árpád, mint rendesen, röntgenezett. Most már valamivel bátrabban, mert sikerült szereznie egy több mint húsz kilós ólmozott gumikötényt, ami [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 15.

A járvány dühöng, Sándor nősülni kénytelen? Szucsávai csonka Karácsonyeste.*   15.   December közepén már teljes erejéből dúlt a járvány. Kiderült, hogy az elmúlt években csak szórványos esetek voltak, közben felnőtt egy új érzékeny korosztály, ezek most egytől-egyig megkapják. Előfordul, hogy [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 10.

Búzavirág szemű rongybaba elvágja a köldökzsinórt. És bebizonyosodik, hogy Moldovában is jól lehet lakni…*   10.    Egyre gyakrabban került beteg a gyermekfektetőbe, sokkal könnyebb volt így naponta kétszer—négyszer injekciózni, szakszerűen táplálni és állandóan szem előtt tartani a beteget, mint [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 11.

Harmadik levél * Szevasztok  fiúcskák!             Önkritikát gyakorolok, mert bizony rég nem írtam, pedig megkaptam a leveleiteket, és csodállak benneteket, mert bírjátok azt a nyomorúságos falusi környezetet, a tetves, rühes népeket. Én bizony nem maradnék ott egy napig se!             [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 9.

Vadászavatás a Dunaparton – * 9.    Árpád csak az előtte lépkedő Mirko hátát látta, vállán a csövével lefelé fordított vadászpuskát és a degeszre tömött oldaltáskát, ami minden lépésnél jobbra-balra imbolygott. Még sűrű éjszaka volt, éppen csak azt látta, hová [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 6.

Három hónap után a moldovai „kicsi doktor” hirtelen meglátja, hogy együtt dolgozik egy csinos lánnyal…*   6   Beregi délután felcammogott a dombra, Veszelovszki bácsihoz hívták, a kis vegyeskereskedés felelőséhez. Sándor látásból már ismerte, tudta, hogy beteg az öreg és [… Tovább]

Kisregény

Honnan jövök én?

Előszó helyett egy sorozathoz *   A Kisküküllő vájta, hosszú, agyagos völgyben, sárba, porba fulladt apró falvak között van egy város: Dicsőszentmárton. Nem tudni hogyan született. A régmúlt időkről szóló krónikák alig említik, századokon át önmaga őrizte létét. Felszívta szegényes [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 7.

Egy újabb levél… Hírek az Alma-materről * Második levél:   Kedves fiúk!               Nagyszerű dolog az írógép, beteszek egy kopírpapírt és mindkettőtöknek egyszerre írhatok. Bizony alaposan szétszórtak minket: ti az ország két szélén én pedig a közepében építem a [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 4.

Egy levél… *                                                                          Kedves Sándor!   Megkezdődött az egyetemi tanév és olyan furcsa, hogy nem vagyok köteles bemenni az előadásokra, nincs kórházi gyakorlat, és mindenki doktornőnek szólít. Hát persze, mert már nem vagyok egyetemista, hanem kész doktor, [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 2.

A legmostohább körülmények közé kihelyezett Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen végzett fiatalok mindennapi küzdelmeit és földhöz ragadt boldogságát kívánom bemutatni, trilógiám második kötetével.* 2.   — Istenem, ez a Duna! Ott csillogott előttük az őszi napsütésben és ilyen messziről simán, aranyosan fénylett, [… Tovább]

Kisregény

Boldogság délibábja – 3.

Újra Észak-Moldovában…* 3.   Hasmenés, bokaficam, köhögős csecsemő, egy asztmás öreg cigány, aki elcigarettázta az életét és egy beteg a szomszéd körzetből, aki azért jött, hogy húzza ki a fogát. Beregi még diákkorában vett öt fogót egy nyugdíjba vonuló doktor [… Tovább]

Kisregény

KÉT NŐ VII. rész

„…ha csak azért jövünk a világra, hogy szeretteink baját átéljük, ha csak olyan feladatot kell megoldanunk, amely eleve hazugsággal jár, akkor az életben sok igazság nincs…” *     Hamar eljött a reggel, ráadásul korán is kellett kelni, hogy a [… Tovább]

Kisregény

KÉT NŐ VIII. rész

…”Zsóka narancslét kért, én egy sört és nemigen találtam magam. Feszengve ültam a széken, borzasztó nagy zavarban voltam.” *     Déli tizenkettő előtt pár perccel érkeztem a kórházba és Lizát nem találtam az ágyában. Kató szunyókált, nem akartam fölzavarni, [… Tovább]

Kisregény

Mezítlábas mennyország IX.

Éjjel hideg volt, a szúnyoghad is gyötörte őket, nem sokat aludtak, reggel mégis fellángolt bennük a tettvágy.*     Éjjel hideg volt, a szúnyoghad is gyötörte őket, nem sokat aludtak, reggel mégis fellángolt bennük a tettvágy. — Próbáljuk ki, nappal [… Tovább]

Kisregény

Mezítlábas mennyország VIII.

Mindenesetre, már fél öt után ott toporgott a két mezítlábas a rendőrségi váró kockaköves padlóján. Most viszont lábat sem mostak, elvégre a rendőr nem orvos. – Üdvözöllek benneteket kis barátaim! – lépett ki az irodaajtón, két fényesre suvickolt bőrcsizma. * [… Tovább]

Kisregény

KÉT NŐ III. rész

„Elindultam egy úton, amelynek nemhogy a végét, vagy a célját, de még a következő állomását sem ismertem pontosan.” *   — Vártalak, Zoltánka — szólt kedvesen rekedtes hangján. — Megígértem, hogy jövök — mondtam — és ha én megígérek valamit, [… Tovább]

Kisregény

KÉT NŐ IV. rész

„…elhatároztam, hogy bármi is lesz, a legelső adandó alkalommal felhívom Gaál doktor barátomat, és bejelentem Lizát sürgősen egy vizsgálatra.” *     Csak nagyon halvány fogalmam volt arról, hogy mit is akarok csinálni. Tulajdonképpen ösztönből cselekedtem, mindenféle tudat vagy tervezőkészség [… Tovább]

Kisregény

KÉT NŐ V. rész

„Apámtól azt tanultam, hogy bízni kell az emberekben, mert azok alapvetően jók. Más kérdés, hogy ezt az elvet már húsz évvel ezelőtt ajánlatosnak tartotta felülvizsgálni.” *     — Alásszolgája, Lajcsi úr kérem. Két vodka, két sör rendel…               Lajcsi [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 20-21. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 20. fejezet   Örökség   Julka alig aludt az elkövetkező éjszakán. Sehogyan [… Tovább]

Kisregény

Két nő

Részlet a KÉT Nő című regényből *   Kora este volt, amikor Kiskirályházára értem. Szeptember közepét írtunk, a nappalok még melegek voltak, esténként azonban érződött már az ősz figyelmeztető hűvöse. Egy szál ingben voltam, eszembe jutott, hogy a zakómat benn [… Tovább]

Kisregény

Mezítlábas mennyország VII.

A Hoffer-traktor most a dombegyházi úton közeledett. Pontosabban csak a két első kereke közeledett tengelyestől, mert az kiesett, a traktor meg, mint egy dübörgő szilaj csikó, irányíthatatlanul pattogott a makadámon. *      Lázárék nyáron Konrád Jancsiéknál nevelték a kacsákat. [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 14. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 14. fejezet   Julka harmadik találkozása Vandával   Eltelt egy hét, és [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 15. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott, s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.*   15. fejezet   Ferike békejobbja   Julka ekkor már rendszeresen dolgozott; [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 16. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 16. fejezet   Az átváltozás   Julka többször is tükörpróbát tartott, habár [… Tovább]

Kisregény

Mezítlábas mennyország V.

– Izé, minek híják, mi az isten van itt? – robbant ki mérgesen a lepattogni készülő festékhólyagokkal tarkított műhelyajtón, de azután a gyereksereg látványa gyorsan kiengesztelte.*     Végre valahára felszikkadt a kisgyep talaja. Cuciból előbújt az eddig elfojtott Baróthi [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 17. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 17. fejezet   Berci atya   Az utcaseprők öt órára, fél hatra [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 18. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott, s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 18. fejezet   Ferike látogatása   Julka az utcaseprőknél biztos helyen gondolta [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 10. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 10. fejezet   A szállás   Ilona az úton végig oktatta Julkát, [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 11. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 11. fejezet   A fodrászatban   Julka megállt a fodrászüzlet csillogó kirakata [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 12. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.*   12. fejezet   Az album   Julka a vitrinbe kirakott fényképeket [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 13. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.   13. fejezet   Horvai mesterfodrász   Horvai mesterfodrász nem értette, min [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 5. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott, s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.*     5. fejezet A születésnap   Julka már messziről hallotta a [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 6. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.*       6. fejezet   Éjszaka az erdőben   Julka futott–futott, [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 7. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.*     7. fejezet   Bódi úr   Másnap hajnalban Julka elindult [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 8. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott, s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.*     8. fejezet   Ilona   Bódi urat letudván, Julka azon [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 9. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást. 9. fejezet   Julka második találkozása Vandával   Nem volt még nyolc [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 2. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást. *        2. fejezet   Julka első találkozása Vandával   [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 4. fejezet

Ez a könyv: kettő az egyben! Egy történet két asszonyról, akiknek a sorsa egy véletlen folytán pár pillanatra összekapcsolódott s ettől kezdve életútjuk hol párhuzamos, hol érinti egymást.* 4. fejezet   Sanyi úrnál   Tombolt a tavasz, május közepe volt. [… Tovább]

Kisregény

Mezítlábas mennyország III.

– Piszkos nagy szerencsénk van – lelkendezett Lázár s rögtön hanyatt is vágódott, mert leesett az egyik korcsolyája. *   A két nagymenő emlékezetes kényszerfürdőzése pár napra távol tartotta őket a jégtől, de az egyre keményebbé váló télnek hála a [… Tovább]

Kisregény

Tükör®regény – 1.fejezet

Elő-előszó A megálmodott forma itt nem valósítható meg, ezért nem egymás mellett, hanem egymás után következnek a fejezetek. Az Előszót viszont nem változtattam meg, hogy lássátok, milyennek szeretném – könyvként.* Elő–előszó A megálmodott forma itt nem valósítható meg, ezért nem [… Tovább]

Kisregény

Naplemente – részlet

ÁÃ???zelít? a szerz? els? regényéb?l. (Megrendelhet? a franciswscott@gmail.com címen!)   Egy     A rozoga, enyhén trágyaszagú terepjáró egyre er?sebben rázkódott, és én már attól tartottam, hogy a következ? buktatónál vagy felfordulunk, vagy egyszer?en csak szétesik a fenekünk alatt az [… Tovább]

Kisregény

Mezítlábas mennyország II.

…hatalmas robajjal szakadt be, Bütyök egyszerűen becsúszott mellé a lékbe.*     Aznap az iskolában sem mentek jól a dolgok. Orosz órán az osztály a megszokottnál is jobban kikészítette a Tanárnőt, s az fejét vesztve, válogatás nélkül sorban püfölni kezdte [… Tovább]