Fordítás

Megszületett az én változatom is… Nyugodt minden orom:mély csend.Hang sincs ágbogon,alig lenga szél: kis nesz.A fákon némán ül madárka.Árva, várj várva, –te is megpihensz…   Wanderers Nachtlied   Über allen GipfelnIst Ruh,In allen WipfelnSpürest duKaum einen Hauch;Die Vögelein schweigen im [… Tovább]

szabad átköltés (Shall I compare thee to a summer’s day…)   Egy nyári napnak lennél méltó mása?Szelídebb vagy, ajkad sem oly tüzes:A május bimbóit vad vihar várja,S a nyári pompa semmiségbe vesz.Az égbolt szeme olykor lángra lobban,Arany színe máskor homályba [… Tovább]

   A harangok   (The Bells)    I.    Szán ezüst cseng?je: zengsz! Csengve lengsz! Csupa móka, kacagás: hallván csuda jót jelentsz! Hogy’ csilingelsz; csingilingi – Jeges lég? éjen át, Míg a csillag szertehinti Menny-csillámú, tinglitangli Kristály-fény-zuhatagát. Tartod tárt-zárt ritmusát Rúna-rím? rigmusát S míg e csingilingi-szókat zene-csengetty?zve ejtsz; Csak csengsz, zengsz, tengsz-lengsz, Csend-szót csensz: Csingilingi; csengve-bongva énekelsz!    II. Nász arany harangja: zsongsz! Bongva kongsz! Csuda boldog jóslatod: csupa jó dolgokat mondsz!    Balzsam-lég? éjszakát Öröm-bongás szeli át Hangod lanyh-arany, ha folysz, De így sem fals, Oly folyékony dalba’ szólsz: Holdba-révedté, egy gerlét, varázsolsz, Ha megszólalsz! Barlang-szájjal ránk üzensz Milyen gazdag hangzat-árral, hang-orkánnal messzi zengsz! Hogy’ terjedsz! S hogyan telsz! [… Tovább]

Heine dalköltészete csodálatos. Ezt akkor értettem meg, amikor elkezdtem fordítani liedjeit. Egy-egy ilyen vers hangulata és nyelvi játékossága szinte átültethetetlen más nyelvre, ezért inkább az átköltést választottam. Ã?me a Lírai intermezzo egyik legismeretebb darabja.   Itt a csodaszép május… (Im [… Tovább]

Az orosz költészet méltán legismertebb költ?n?je. Anna Ahmatova: Eskü És ma kedvesedt?l búcsúzni kényszerülsz,- Hogy áthasson er?dön a bánat, hagyod.Így esküdözz ifjúként, esküdj csak aggon,Hogy jöhet bármi, h?séged föl nem adod!   Анна АÃ?â?¦ÃÂ¼ÃÂ°Ã?â??ова: КлÃ?Ã?â??ва ÐË? Ã?â??а, Ã?â?¡Ã?â??о Ã?ÐµÐ³Ð¾Ð´Ð½Ã? пÃ?â?¬ÃÂ¾Ã?â?°ÃÂ°ÃÂµÃ?â??Ã?Ã? [… Tovább]

Egy korai Jeszenyin-vers.   Itt az este. Harmatcsillog a csalánon.Az út mentén állok s egyf?zhöz támaszkodom.   A hold tet?nkrefényes sugarat szór.Hallom: messze, messzefülemüle dalol.   Békés s meghitt a táj,mint télen a kályha.S a nyírfák úgy állnak,mint nagy gyertyák [… Tovább]

Goethe talán legismertebb verse az én értelmezésemben. A Tündérkirály(Der Erlkönig) Ki hajráz éj s vihar ködében?Egy apa, lovon, fia ölében;Félti, karolja, fogja kezét,H?köl, meg-megáll, nagy lázban ég. „Fiam, orcádon mi fájdalom?”‘Apám, a Tündérkirály, ott oson!Fején korona, palástban díszeleg!’„Fiam, ott csak [… Tovább]

Egy kevésbé ismert, de annál szebb Ahmatova-vers. A múzsa (ÐÅ?Ã?Æ?за)   Úgy t?nik, éjjel, ha jöttödet várom,Egyetlen hajszálon függ életem.Mit nekem hírnév, ifjúság, h?s álom,Mikor sípoddal fölt?nsz édesen!   Itt vagy, látogató? Félrevonta fátylát,Majd figyelmesen tekintett felém.Szólok: „Te ihletted-e Dante [… Tovább]

Dalszöveg a King Crimson együttes 1969-es IN THE COURT OF THE CRIMSON KING cím? albumáról.   Hold-lány  (Moonchild)    Hívd így: Hold-lány Táncikál a folyó zátonyain Édes Hold-lány A f?zfa árnyékában álmot lát   Pókhálót vet játékból a f?zfákra Bóbiskol [… Tovább]

Jim Morrison (1943-1971) az egyetemes rock-történet egyik legnagyobb hatású alakja. A The Doors együttes énekese, szövegarójaként a hatvanas évek derekán a hippy-kultúra fénykorában alkotott. Dalszövegein kívül verseket, prózai munkákat is írt. Párizsban halt meg, valószínüleg kábitószer-túladagolásban. Párizsi sírja ismert látványosság, [… Tovább]

Ronald Stuart Thomas 1913-2000. Walesi költ? és lelkész. 1995-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték.  Walesi tájkép    (Welsh Landscape)       Walesben élni annyi, mint tudatában lenni az itt valaha kiömlött vérnek; ez vadítja az égboltot alkonyatkor, s festi havibajossá a [… Tovább]

Bárcsakörökké élnénkhogy a Napban hunyjonki a lángaz id? tolvajellopja sose volttiaránk Majdszikrát szóregy reménypászmane lobbanjha az erényfázna Feln?ttzarándokgyerekcip?bennincs nyeregkin?ttema porbólhamuvá lesztalpamszabad vadonbantéged követhalkan Majdszikrát szóregy reménypászmane lobbanjha az erényfázna Szomjasgallérom könnyitatógyáva terhünkönkönnyít a szómertamíg velem vagyén is maradokegymáshoz rendeltkirakós darabok [… Tovább]

      Odasimultam hangodhoz kedves. Jó volt akkor ott nekem nagyon, kebleid melege dajkálta homlokom.   Nem emlékezem, mir?l énekeltél. Talán valamit a lombos ágról, folyóról, holdvilágról ami átjárta éjeid. De lehet, múló gyermekkorod temetted vélem itt a szavak [… Tovább]

Nem tudom, jó-e a törvény, Mit emberek hoztak, Csak azt tudom, körülöttünk Állnak er?s falak, És minden nap hosszú évként Vánszorogva halad. V.   Nem tudom, jó-e a törvény, Mit emberek hoztak, Csak azt tudom, körülöttünk Állnak er?s falak, És [… Tovább]

  Vasakaratom szócsövében szarkóma a puskagolyó mint Cobain vére, úgy ragyog ragadj mélyre, lusta folyó a Mennyekben megfulladok   Tanmeséket penget a húr a gitár idegszálain de a trubadúr a Földanyával vegyszerek hideg vállain vízionál fúriákra tollas szurokszárnyakat  glória f?z [… Tovább]

Aznap, mikor akasztanak, Nincs istentisztelet: A lelkész szíve túl nehéz, Arca sápadt, beteg, Vagy szemében meg van írva, Mit nézni nem lehet. IV.   Aznap, mikor akasztanak, Nincs istentisztelet: A lelkész szíve túl nehéz, Arca sápadt, beteg, Vagy szemében meg [… Tovább]

Ion Minulescu verse A városban, hol hetente háromszor is csepereg Kézen fogva járnak a járdán A városi emberek, És a városban, hol hetente háromszor is csepereg Az öreg, nyikorgó esernyők alatt, Melyek összecsuklanak A sok eső súlyától, A városiak a [… Tovább]

Mi fogott meg a versben? A szavak mögötti./ a kirakatbaba módra m?köd? élet, és a magukra maradt öregek/ saját fotó     A városban, ahol háromszor is esik egy héten, a városiak vigyáznak a járdán, egymást fogják kézen, és a [… Tovább]

Az udvarban kemény k? van, És nyirkos volt a fal, lom ég alatt lélegzett Nagy, mély sóhajokkal, S mindenütt egy foglár sétált, Mert féltek, hogy meghal. III.   Az udvarban kemény k? van, És nyirkos volt a fal, Ólom ég [… Tovább]

Sylvia Plath 1932-1963.  Bostonban (Massachusetts) született. Szülei mindketten egyetemi tanárok. Sylvia mindössze 8 éves, amikor els? verse megjelenik. Kit?n?en végez a Smith f?iskolán, rendszeresen publikál. Sajnálatos módon egész feln?tt életében mániás-depressziós betegség kínozza. Szinte állandóan gyógykezelés alatt áll. Állapotába átmeneti [… Tovább]

Dylan Thomas 18 éves volt 1933-ban, amikor Swansea egyik kocsmájában megismerkedett a már ismert filozófus-esztéta-költ?-újságíróval, Albert Edward Trickkel (1889-1968). A két poéta legott fogadást kötött, hogy ki tud szebb-jobb verset rögtönözni adott témára. Felkérték a csapost, hogy dobjon föl valami [… Tovább]

Samuel Rogers angol költ? 1763-1855. Bankár édesapja hatására és kívánságára egész feln?tt életében a pénz világában ââ?¬â?? jól men?, sikeres bankárként tevékenykedett.Ismert volt m?vészetpártolói, mecénási szerepvállalásáról is, segítette és támogatta tehetséges fiatal költ?kollégáit. illusztráció: Liezen-Mayer Sándor ‘Alvó szépség”     [… Tovább]

Jimi Hendrix 1942-1970.  Minden id? legnagyobb rock-gitárosa a Washington állam béli Seattle-ben született. 1967-ban Londonban t?nt fel varázslatos, utánozhatatlan gitárjátékával. Legtöbb dalának maga írta a szövegét is, s nem egy ezek közül költ?i vénáról, határozott irodalmi kvalitásokról árulkodik. Hendrix Londonban [… Tovább]

Hat héten át ott járt velünk Elny?tt szürke ruhában, Krikett sapkája a fején S lépdelt könnyed-vidáman, De embert, ki ily vágyva néz, Én sohasem láttam. II.     Hat héten át ott járt velünk Elny?tt szürke ruhában, Krikett sapkája a [… Tovább]

egy villanella, az illusztráció William Blake alkotása       Ne jámboran merülj az éjbe át   (Do Not Go Gentle Into That Good Night)          Ne jámboran merülj az éjbe át, Napzártán dühvel izzon agg-korod, Szidd [… Tovább]

    Simone, gyerünk a kertbe karodon  vessz?kosárka. Rákiáltunk az almafákra, ha beértünk a kertbe: Eljött az almaszezon. Gyerünk a kertbe, Simone, gyerünk a kertbe.   Darázsraj köröz a fákon, szállna az édes gyümölcsre: akárha kaptár zümmögne morajlik körbe a [… Tovább]

Guantanamói,gyönyör? guantanamói,guantanamói lány,gyönyör? guantanamói lány. Vagyok egy együgy? fickóonnan, hol n?nek a pálmák.Vagyok egy együgy? fickóonnan, hol n?nek a pálmák.Miel?tt meghalok, vágyomversekbe szórni szét álmom. Guantanamói,gyönyör? guantanamói,guantanamói lány,gyönyör? guantanamói lány. Lelkem – lásd –  hófehér rózsa:virágzik télben és nyárban.Lelkem – [… Tovább]

Michael Corleone énekli a Keresztapa cím? remekm?ben (YouTube video)   Az éji égnek mélyén fent ragyog a hold,szerelmet gyújt fel bennem, ami egykor volt.Vígaszt nem ad, csak felkavar:a holdas éjjelnékem békét ma nem hagy. Fut az id?m, de nincs változás:a [… Tovább]

Christina Georgina Rossetti 1830-1894 Apja, Gabriele Rossetti itáliai költ? és hazafi politikai okokból menekült Angliába, ahol feleségül vette Lord Byron egyik barátjának lányát. Négy gyermekük közül kett? lett világhír? m?vész. Dante Gabriel fest?kén és költ?ként is. Christina pedig a viktoriánus [… Tovább]

    Hogy már földi szemmel nem nézhetel, S lelkünk álmok közt sápadtan bolyong, Mint halhatatlan; lágy zenére lel, És misztikus beszélgetésbe fog.   S mesélsz: a lelkek ott: magányosak… De h? társ-lelkeket Pokol, Halál, – Éppen, mert szív a [… Tovább]

͍rta: Chiosso – Del Re – Ferrio 1971-ben Éneklő: Mina; Beszélő: Alberto Lupo

        Ez ösvényen nem virágzik remény Köröttünk mindenütt bánat, s halál, Ahol köddé varázsoltan, serény Futtában partot ér az erd?, s a táj.   Baj kísért b?v-rontó érzetén S hogy konok ár támad hullámtör?t; Monoton szóiból kihallom én [… Tovább]

      Ha majd a bús szíved szeretni vágy, S magányod mélyén n? a félelem, Ha már a dicsfény is magadra hágy, Mert lelked megóvni képtelen Fantazmagóriád szféráitól; Ha mind, a széttiport virág, halott Magány-Getsemánédban, s elbukol, Mikor mind, [… Tovább]

Oscar Wilde (eredeti nevén: Finghal O’Flaherty) 1854-1900. Dublinban született, hamar kit?nt kiváló nyelvérzékével, irodalmi tehetségével. Londonba költözött, ahol két irányzat hatott rá er?sen; G.B.Shaw és H.G. Wells hatására a némiképpen utópista szocialista „fabiánus mozgalom”, illetve a Ruskin-vezette „pre-raffaelita” mozgalom. Wilde [… Tovább]

Skarlát kabátját nem hordta Mert keze is vörös volt, Vér- s borfoltos, így találták, S véle ott hevert a holt, A szegény n?, kit szeretett, S az ágyban meggyilkolt. I.   Skarlát kabátját nem hordta Mert keze is vörös volt, [… Tovább]

Ki ismer, tudja: sem marxista, sem leninista nem voltam soha, mi több, egyáltalán nem vagyok ââ?¬â?¢ista, és nem is leszek. Lényeg, hogy e dal gyönyör?, gyönyör?, csodaszép: naná, hogy az, hisz latin-amerikai.   T?led tanultuk szeretni jóla való-igaz csúcsait,hol bátorságod [… Tovább]

Sarah Helen Whitman 1803-1878, Sarah Helen Power néven született egy ?si normann család sarjaként, Rhode Island állam Providence városában. Szülei kvékerek, leányukat is ebben a szellemben, végtelen szigorral nevelték. Eredetiben olvasta a német, francia, olasz és latin klasszikusokat. 1824-ben n?ül [… Tovább]

Rossner Roberto m?fordításában   Eldorado     Egy h?s lovag Élt harcokat, Napfény és árny határolt Útjára tért, Halld énekét; Kereste Eldoradot.   S már agg lovag Bús, hallgatag Szívére árny vet árkot, Bár földtekén Fáradt szegény; Nem lelte Eldoradot. [… Tovább]

Sok fehér felh? az égen szaladgál, S a réteken március arany virága n?, Pattan a sárga nárcisz, s leng a vörösfeny? Ha a rigó siet?sen arra száll.   Sok fehér felh? az égen szaladgál, S a réteken március arany virága [… Tovább]

Richard Henry Stoddard (1825-1903) amerikai költ?, író, szerkeszt? és kritikus       Többé nem j? vissza már     Van gyógyír a fájdalmunkra, Megtérülhet mind a kár, Ám, ha illan ifjúkor Szívb?l oly er?t rabol, Amely nem j? vissza már. [… Tovább]

A szerelem csendje (Silentium Amoris) c. Oscar Wilde vers fordítása. Mint ahogy a gyakran túl fényes napVissza?zi komor barlangjábaA fakó és vonakodó holdatMiel?tt dalolna a csalogány,Úgy némít el Szépséged, s mindahánySzép énekem elhagyja dallama.   És mint hajnalban a sík [… Tovább]

Koosán Ildikó m?fordítása saját fotó       Paul Verlaine/ 1844-1896/     Green   Íme, gyümölcsök, virágok, lombok és ágak, szívem is velük, csak néked tartogatom. Fehér kezeiddel ne taszítsd el a vágyat, szép szemeidnek legyen ma kedves hódolatom. [… Tovább]

Koosán Ildikó m?fordítása         Amire emlékezem     Tudom, lehet, hogy megcsalsz, akár már holnap… De mert ma nekem adod magad egészen, megbocsátom, talán érthet?- e régi b?nt, nem te vagy az els? vétkez?!…   Rád várakozva, [… Tovább]

  (Genovában a Szent héten)  Kószáltam a Scoglietton, a messzi csendben,Narancsokkal teli csüggtek az ágak, Mint az aranylámpások, úgy ragyogtak;Egy verdes? szárnyú madár megrebben, Sziromes? hull, s hevernek el?ttemA sápadt nárciszok, mint ezüst holdak:A zöld öblön fodros hullámok futnak, Oly [… Tovább]

Szeretem ezt a verset nagyon, és – els?ként életemben – megpróbálkoztam a m?fordítással… Döntsétek el, hogy sikerült-e? Várom visszajelzéseiteket! Én nem tudom, mit is jelentsen –miért a szomorú szív? Egy mese, mi áthat egészen,amint a múltba visszahív…   …A lég leh?lt, az [… Tovább]

Antonio Fogazzaro (1842 ââ?¬â?? 1911)     a kései olasz romantika irodalmának jelent?s prózaírója, poétája volt. Mint élethatáraiból láthatjátok, szabdságharcos, forradalmár kellett legyen, Itália egyesítésének, a risorgimentónak lelkes híve. Lett is jutalma: három év börtön. F? m?vei kétségtelenül a Kis [… Tovább]

Férje – a kiváló és nemes Contarini – évente csak egyszer vagy kétszer érkezett látogatóba a Szigetre, és néhány napnál többet sosem töltött ott el. A nemes úr még mindig dühös volt az –  úgymond  – ?rült ötlet miatt, hogy [… Tovább]

Hogy halogassa az esküv? napját, azt kérte, hogy Syra szigetén legyen a menyegz?. A dózse ebbe is beleegyezett, és a jegyespár a Köztársaság két szép hajóján útnak indult, számos barát, rokon és cseléd kíséretében. Augusztus havának teleholdja ragyogott a keleti [… Tovább]

  Nemrégiben költöztünk az új lakásunkba, a minap meglátogatott minket a hölgy az első emeletről. Első alkalommal tette nálunk tiszteletét ez az illusztris személyiség. Az első emeleti hölgyet szalon-szalonka-elő-ebédlő-dolgozószobánkban fogadtuk, mely valójában a nappalink. Mivel úgy ítéltem meg a helyzetet, [… Tovább]

Rossner Roberto m?fordítása      A délután fényes, derült, s vidám Nap-ékes június végén talán, Mid?n, hogy fölpattan észak szele Ezüst felh?re, majd elhajt vele, S túlnan kitárja ránk szepl?tlen ég Az örökkévalóság képzetét. A napfényt?l élvben mindenek; jó Nádas, sás, [… Tovább]

Rossner Roberto m?fordítása Álombéli álom         Fogadd el homlokcsókomat! Ez búcsúm, itt a pillanat, Akármi volt is – elmaradt. Jól látod, nem tévedsz nagyon; Én mindig, mindig álmodom. S reményem, most hogy odal?n, Túl napvilágon, éjid?n, Túl [… Tovább]

  Signor Veneranda betér egy étterembe. „Étkezni óhajt, Uraságod?” – kérdi a pincér signor Venerandát. „Természetesen.” – feleli signor Veneranda. – „Mint mindenki olykor.” „Spaghetti mártással, rizottó, zöldségleves?” – kérdi a pincér, az étlapról olvasva mindezt. „Hogyne!” – mondja signor [… Tovább]

Néztem a borzalmas évet, Míg egy tollat a félelem Szárnyából kezed kitépett — Ártatlanságod szúrt szíven.   Szörny? titkod reám bíztad, Most t?zként égeti lelkem, Keser? könnyeim miatt Búzám aratni nem mertem.   Csillagmagot nem vetettem Az ég szeles bérceire, [… Tovább]

Ne higgye senki azt, hogy nem írok helyesen! A magánhangzókat – a ritmus érdekében – olykor megrövidítem… :-))) Ez – úgy tudom – az id?mértékes és ütemhangsúlyos verselésnél megengedett….   Nem is tudom, mi fáj ma bennem – Vajon miért [… Tovább]

Nincs olyan tett, mit ne mernék,Csak láthassam a mosolyod,Szégyenen s gyászon osztoznék(bár a télben elhervadok)Ha elnyerném barátságodMíg az id? egy helyben járBár a szívem nem hagy nyomotMennynek örök akaratán.   Jöhet halál, bármi végzetHa úgy könnyet nem hullatnál;Sírtól óvnám dics?ségedBátran, [… Tovább]

Signor Veneranda benyit a postára. „Elnézést.” – mondja a kis ablak mögött ül? alkalmazottnak udvariasan. –„Érkezett csomagom?” „Nem kérem, nem érkezett csomagja.” – válaszolja a tisztvisel?. –„Ha érkezett volna, akkor ön értesítést kapott volna arról. Kapott ön értesítést?” „Nem, nem [… Tovább]

  Zengtek az ezüstkürtök a Dómon át, Áhítatban térdeltek az emberek, S észrevettem lehajtott fejük felett, Akár egy nagy Istent, Róma Szent Urát. Papként habfehér palást fedte vállát, Királyként vöröset öltött magára, S fején volt hármas aranykoronája*: Fény és dics?ség [… Tovább]

?szi sanzon     A szél r?t színt tépked megint a fákról. Monoton bú lep, szomorú és fájó.   Id?tlen vágy, n?k: annyi lágy test ölelt, s szívem végül, pihenésül dalra lelt.   A T?z kihuny. Hagyj, Titkos Ujj, pengetést! [… Tovább]

Signor Veneranda megáll a lépcs?fordulóban, és egy ajtó melletti falon lév? foltra ráteszi ujját, aztán nagy er?vel megnyomja. Egy úr megáll, és nézi. „Bocsánat” – mondja az úr, és rámutat a falifoltra –, „ez nem cseng?, hanem egy folt a [… Tovább]

Stefanie Meyer Eclipse cím? regényének laikus fordítása: A történet el?zménye a nagysiker? Twilight-Alkonyat és New Moon-Ã?Å¡j hold cím? regények. ‘Bella, Nem tudom, miért küldözgetsz Charlieval üzeneteket Billynek, mintha másodikosok lennénk – ha beszélni akarnék veled, válaszolnék a… A Te választásod [… Tovább]

Na és persze a finom francia pikantéria…         Jó estét Holdnagyasszony         Jó esték Holdnagyasszony, vajh’ mit csinál ön itt? Szilvácskákat növesztek e gyermekeknek- itt.   Jó napot kedves Nap Uram vajh’ mit csinál [… Tovább]

  Signor Veneranda egy kirakatban a következ? kézzel írt hirdetést olvassa: „Péklegényt keresek!” Signor Veneranda belép az üzletbe, és az eléje siet? tulajdonost kérdi a hirdetésr?l: ”Elnézést! Ön keresi a péklegényt?” ”Igen.” – válaszolja amaz. – „Én vagyok az üzlet [… Tovább]

Egy öregecske, könyvtárpolci egérke látogatóba ment húgaihoz, a földszinti, padló alatt lakókhoz, kik semmit nem ismertek a Nagyvilágból. „Ti egyáltalában nem ismeritek a Nagyvilágot” – prédikált félénk rokonainak -, „és valószín?leg alulm?veltek, olvasatlanok vagytok!” „Hát igen, de ezt tudhatod már [… Tovább]

   „Haj és szakáll?” – kérdi a fodrász, miközben signor Veneranda elhelyezkedik a székben. „Igen” – feleli signor Veneranda -, „de mondja csak: fönt hagyhatom a kalapom?” „Á, dehogy!” – mondja a fodrász – „Ha fején a kalap, hogy vághatnám [… Tovább]

 „Nyissa ki a száját!” – mondja a fogorvos signor Venerandának. „Örömmel!” – válaszol signor Veneranda készségesen. – „A szemem becsukhatom? Vagy nem?” „Ahogy akarja. Nekem egészen mindegy.” „Jó. No, és ha csak az egyiket csukom be? Az zavarja önt?” „Fel?lem…” [… Tovább]

  Hol jártál, mióta nagy csata dúlt, S Tróját Istenek fiai tépték? Földünkre miért jöttél újra át? Elfelejtéd a szerelmes ifjút, Embereit és a bíborgályát, Csalfa Afrodité gúnyos szemét? Te voltál bizony az éj csillaga, Ezüstös csendjében Te függtél ott, [… Tovább]

Az udvar békés csöndjében két kisfiú játszik; amolyan maguk kitalálta, sajátos nyelven beszélnek, melyet senki sem érthet rajtuk kívül.  „Brif, braf.” – mondja egyikük. „Braf, brof.” – vélekedik a másik. És mindkettejükb?l kitör a kacagás. Egy els? emeleti erkélyen kedves, [… Tovább]

Krókusz aranykelyhét nézd, Felpattan, mint egy vitéz   Krókusz aranykelyhét nézd, Felpattan, mint egy vitéz”?rség, vigyázz!” kiáltja, Tavasz virradatára, Üdvözli az új évet.Zsoltártiszta az énekRigó napi dalában, S pacsirta fúj vidámanébreszt?t a reggelnek: Föld s Menny újjászülettek.   2009-01-22   [… Tovább]

saját fotó   Octavian Goga     T á v o l   Nézd, a holdudvar ma fényes, nyugalmat ígér az este, lenn a házunk küszöbét is ezüstös fény keretezte.   Feszült mégis a pillanat, riadt vad remeg? teste, csupa [… Tovább]

Signor Veneranda megáll egy ház kapujánál, nézegeti a sötétbe burkolódzó ablakokat, és többször is harsányan füttyent. A harmadik emeleten kinyílik egy ablak végre, és egy úr dugja ki rajta a fejét. „Nincs kulcs?” – kérdi emez kiabálva, hogy hallható legyen. [… Tovább]

– részlet Simona Cratel: Az idegenek című regényéből *     Pontosan tíz óra húsz perckor, június tizenhetedikének napján anya egy bőrönddel a kezében lejött az emeletről. Teljesen józanul, annak dacára, amit tenni akart. Éppen valamit magyaráztam. Haja a vállára [… Tovább]

Írta Ion Luca Caragiale Megjelent 1907-ben *   Már útközben felvette egy ember formáját: se nem túl koros, se nem túl fiatal; egy ügyes, jóképű, ereje teljében levőét; és miután elgondolkodott azon, vajon hova is menjen, így szólt: „Tudjátok mit?… [… Tovább]

͍rta Ion Luca Caragiale. Megjelent 1907-ben *       Estére az egész ház, reggelre az egész negyed, egy hét alatt a nagypiac…, az egész világ tudomást szerzett Ianulea uraság viselt dolgairól, még pontosabban, mint ő maga. Hogy háromszor pusztította [… Tovább]

Írta Ion Luca Caragiale. Megjelent 1907-ben *     Ianulea uraság túltette magát mindenen, és újból csak mondogatta: „drágám így, drágám úgy, kicsikém, lelkecském!” — és bármit mondott is az asszony, így válaszolt:       — Ahogy óhajtod, fosz-mou, [… Tovább]

͍rta Ion Luca Caragiale. Megjelent 1907-ben *   Nem törte sokáig a fejét, tudta nincs más választása, mint kereket oldani – menjen, amerre a szeme lát, még az üveghegyen is túlra. Így aztán, a tettek mezejére lépve, reggel jókor felkelt, [… Tovább]

saját fotó   Egy dal… E dal utolsó hír legyen, többé nem hívlak kedvesem; Egyszer még lásd,- azt akarom- mennyire mély a fájdalom. Egy dal, talán ezt még szabad, csak átölel, csak simogat. Szelíd szavak, s az is lehet, elérik [… Tovább]

saját fotó       Jöjj, nézd az érkez? tavaszt…. Jöjj, nézd az érkez? tavaszt, s a tengernyi csodát. Városon épp, hogy átrohan, erd?ben ver tanyát. Messzire hátrál a hideg, utcákon át, suhan, megadva magát szeliden, elillan nyomtalan.     [… Tovább]