Nincs olyan tett, mit ne mernék,
Csak láthassam a mosolyod,
Szégyenen s gyászon osztoznék
(bár a télben elhervadok)
Ha elnyerném barátságod
Míg az id? egy helyben jár
Bár a szívem nem hagy nyomot
Mennynek örök akaratán.
Jöhet halál, bármi végzet
Ha úgy könnyet nem hullatnál;
Sírtól óvnám dics?séged
Bátran, sorssal is dacolván
Bár a szívem h?s és nyugodt
Nincs benn se t?z, se boldogság
Még vak remény sem maradt ott
Hogy védje fényes Galambját.
De szeretlek, s jöhet bármi
Bármily nehéz, én megteszem,
Ám egy sem tudja feltárni
Az ég? tüzet lelkemben;
Nem vonhatok izzó pengét
Szív kardja test tokjában van
Meg ne vakulj – s ijedt se légy
Sebzett szavam csendbe zuhan.
Mit hoz a sors, én vállalom,
Hogy békét hozzak s örömet,
Szerelemért milyen orom
Tornyosulna a Föld felett?
Hitet, reményt nem adhatok
Mert a szívemben nincsenek,
Örömet adni nem tudok
Ez bánt nagyon – hát elmegyek.
2009-06-22
There is no Deed I would not dare
There is no deed I would not dare,
Unloving, but to gain your smile,
No shame or sorrow I would not share
(Though withering in a wintry while)
If I could win your friendship’s grace
While Time’s slow pace is lagging still
Though my lost heart should leave no trace
Of Love on Heaven’s immortal will.
There is no death I would not crave
If thus I’d save your heart from tears;
To snatch your glory from the grave
I’d brave all fates and feel no fears
Although my heart be calm and cold
And feel no flame nor mirth of Love,
Nor buoyed with hope be overbold
To seize and hold the shining Dove.
But I do love you and I know
Nor any deed nor difficult quest
To try to compass, that would show
The fire that bums within my breast;
I cannot draw the dazzling blade
My body sheathes. Love’s splendid sword,
Lest you be blinded—and dismayed
To silence fall my wounded word.
If I would do each desperate thingLegutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:18 :: Rácsai Róbert
Only to bring you ease or mirth
What pinnacle for Love’s strong wing
Towers above the heights of Earth?
I cannot give your soul belief
In the great visions of my heart,
I cannot, and it is my grief
Do aught to please you—but depart.
